JÖVŐ
A Rovatból

Autógyárat építhet Magyarországon a kínai csodacég, a Tesla legnagyobb riválisának számító BYD

A BYD épp most taszítja le Elon Musk cégét az elektromos autók elsőszámú értékesítőjének trónjáról. A kínai márka ma már többet ér, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. Az első európai autógyárukért európai országok sora verseng.


Széles mosollyal, a hüvelykujját felfelé mutatva állt Orbán Viktor egy kínai üzletember, Vang Csuan-fu mellett legutóbbi kínai látogatásakor. A fotó a BYD autógyárában készült Sencsenben. A miniszterelnök közelről is megnézte a kínai autóipar legnagyobb reménységének tartott cég csúcskategóriás autóit, és személyesen tárgyalt a vállalat alapító-elnökével.

Nem sokkal később a G7 külgazdasági forrásokra hivatkozva már arról írt, hogy terítéken van egy kínai autógyár lehetséges magyarországi építése, és a jelek a világ legnagyobb elektromos autógyártójára, a BYD-ra utalnak.

A Build Your Dreams, vagyis a "Valósítsd meg álmaid" angol szavak kezdőbetűiből elnevezett autómárkát ma már egyértelműen a Tesla legnagyobb versenytársaként emlegeti a világsajtó. A BYD-ról már korábban is a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójaként írtak, ez azonban a közelmúltig csak akkor volt igaz, ha ebbe a kategóriába soroljuk a hibrid járműveket is.

A harmadik negyedévben azonban a BYD már a tisztán elektromos autók eladásait nézve is beérte a Teslát.

67 százalékos növekedést produkálva 431 ezer ilyen kocsit értékesítettek, miközben a Tesla 27 százalékos növekedéssel 435 ezret. Ha pedig nemcsak az elektromos autókat vesszük figyelembe, az eladások alapján a kínai cég idén augusztusra a Toyota, a Volkswagen és a Honda után a világ negyedik legnagyobb autógyártója lett.

95,2 milliárdos értékével a vállalat jelenleg a Tesla és a Toyota után a világ harmadik legértékesebb autógyártója, olyan márkákat előzve meg, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. (Igaz, a Tesla még jóval előttük jár, 627 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával.)

Világszerte 290 ezer alkalmazottuk van. Ráadásul nemcsak az autógyártásban erősek, a CATL után a BYD a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója. A Portfolio nemes egyszerűséggel az autóipar új királyának titulálta a céget.

Nem csoda, hogy számos európai ország reménykedve olvasta a Financial Times márciusi tudósítását arról, hogy a Brexit miatt az első európai autógyárukat mégsem Nagy Britanniában építik fel. A nemzetközi gazdasági lap akkor arról írt, hogy öt lehetséges célországot vizsgálnak: Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Lengyelországot és Magyarországot. Akár két európai gyár építésébe is belevágnának, amelyekben már 2015-ben megindulna a gyártás. A cél pedig az, hogy 2030-ra a három legnagyobb európai szereplő közé kerüljenek.

A New York Times szerint ez nem is lehetetlen: idézik az UBS bank prognózisát, ami szerint a kínai autógyártók a globális autópiac harmadát fogják uralni az évtized végére.

A legnagyobb ugrás pedig épp az európai piacon várható: a mostani 3 százalékról 20 százalékra növekedhet a kínai autógyártók piaci részesedése.

A Financial Times márciusban arról írt, hogy az első európai BYD gyár helyéről még idén dönthetnek.

A lehetséges magyar helyszínek közül Szegedet említette eddig legtöbbször a sajtó. A Népszava szerint minden idők legnagyobb magyarországi beruházása valósulhatna meg a városban, ahol 300 hektáron ötmilliárd eurós gyárat építene a BYD. Az azonban egyelőre még nem teljesen világos, hogy elektromos buszokat vagy pedig autókat gyártanának ott, esetleg mindkettőt.

Egy kisebb elektromos buszgyára egyébként már van a kínai vállalatnak, méghozzá Komáromban. Júniusban pedig arról beszélt Szijjártó Péter, hogy tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít a BYD Fóton, ami ellen a helyi civilek folyamatosan tiltakoznak, és perre is vitték az ügyet.

Szegeden is komoly ellenállás bontakozott ki, amikor elkezdődött a gigantikus beruházáshoz szükséges földek kisajátítása, és elterjedt, hogy akkumlátorgyártó üzem települne a területre. Ezt Botka László polgármester azonnal cáfolta, azonban a 24.hu úgy tudja, hogy egy kisebb, 50 hektáros részen mégis lehet akkumlátorgyártás is a leendő telepen.

Ez azért sem lenne meglepő, mert a BYD fő előnyének éppen azt tartják, hogy a lítiumbányászattól a mikrocsip-, akku- és autógyártásig mindenre képesek házon belül, így a Teslánál jóval olcsóbban tudják előállítani a csúcskategóriás autókat.

Kínában épp az árral előzték meg fő versenytársaikat, a Teslát, a Niot és az XPenget.

A kínai elektromosautó gyártók sikerének egyik titka a jelentős állami támogatás, amivel a kínai kormány a szektor fejlődését egyengeti. A New York Times szerint az elmúlt években a kínai cégek a brutális veszteségeket is bevállalták, hogy a technológiában az élre törjenek.

A Tesla egy másik kínai versenytársa, a Nio például 11 ezer embert alkalmaz kutatási-fejlesztési területen, de csupán 8 ezer autót adott el havonta idén április és június között.

A robotizálásba a cég olyan hatalmas összegeket fektet, hogy az egyik gyárában mindössze harminc technikus dolgozik, és évente 300 ezer elektromosautó motort állítanak elő. A Nio 350 dollárért kínál kiterjesztett valóság szemüveget az autóiba, és már bemutatta azt a mobiltelefont is, amely képes kapcsolatba lépni a jármű önvezető rendszerével.

Ez a lenyűgöző fejlesztés azonban a Nio esetében egyelőre nem jár profittal: 835 millió dolláros veszteségük keletkezett a második negyedévben, ez azt jelenti, hogy minden eladott kocsira 35 ezer dollárnyi (12,7 millió forintnyi) veszteség jutott.

A kínai gyártóknak ugyanakkor hatalmas előnyt jelent, hogy a világ élvonalában vannak az ellátási lánc egy kritikus pontján: az akkumulátor-technológiában.

Új összetételű akkumulátorokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik nagy távolságok megtételét jóval kedvezőbb áron. Kína ugyancsak az élen jár az elektromos motorok gyártásában, és olyan nagy hatékonyságú rendszerek tervezésében, amelyek összekötik az akkumulátort és a motort.

Mindez egyre növekvő fenyegetést jelent az európai és amerikai autógyártókra nézve. Az elmúlt három évben a kínai elektromosautó export 851 százalékkal bővült, és ennek nagy része Európába irányult.Az Európai Unió nemrégiben vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a kínai gyártók részesültek-e kormányzati támogatásban. A vizsgálat végén az Unió kereskedelmi korlátozásokat vezethet be, például behozatali vámot vethet ki a Kínából érkező elektromos autókra.

Ha azonban a BYD és a többi kínai vállalat európai gyárakat épít, jó eséllyel megkerülhetik ezeket a vámokat, és amennyiben munkahelyek ezreit teremtik meg valahol, az érdekérvényesítő képességük is nőhet.

A Nioval szemben a BYD már nem is szorul rá a kínai állam segítségére sem a terjeszkedéshez. Az idei harmadik negyedéven 1,4 milliárd dollár nyereségük volt, ami 82%-os növekedés a tavalyi eredményeikhez képest. Az egész éves nyereségük pedig megközelítheti a 4 milliárd dollárt.

A cég a gyárépítési tervei mellett egyébként kínai hajógyárakkal saját szállítóhajókat is építtet: megrendelték a valaha készült legnagyobb óceáni autószállító hajót, nem is egyet, hanem egy egész flottát belőle.

Hogy Magyarországot mennyire kiemelten kezelik, azt jól bizonyítja, hogy nemsokára három modelljükkel is megjelennek a magyar piacon. A Wallis Motor Dél-Pesten, míg a Duna Autó Észak-Budán nyit nemsokára bemutatótermet, ahol az autók megvásárolhatóak lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Lehetővé teszi az erotikus beszélgetéseket a ChatGPT azoknál, akik igazolják, hogy felnőttek
Sam Altman kedden az X-en azt írta, hogy a korhatáros beléptetés bevezetése után a rendszer támogatja majd a felnőtt tartalmú beszélgetéseket, sőt, zöld utat adnak a felnőtt ChatGPT-alkalmazásoknak is.


Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója azt ígéri, hogy a ChatGPT hamarosan erotikus beszélgetéseket enged azoknak, akik igazolják a korukat. A cég decemberre tervezi az életkor-ellenőrzés bevezetését, ami ennek a feltétele – írta a The Verge.

„Ahogy szélesebb körben bevezetjük a korhatáros beléptetést és a ‘bánjunk a felnőtt felhasználókkal felnőttként’ elvet, még többet is engedünk, például erotikát a hitelesített felnőtteknek” – írta Altman kedden az X-en.

A hónap elején az OpenAI azt is jelezte, hogy a megfelelő életkor-ellenőrzés és kontrollok után a fejlesztők „felnőtt” ChatGPT-alkalmazásokat is készíthetnek.

Közben Elon Musk xAI-ja flörtölő MI-társakat indított, amelyek 3D-s anime figurákként jelennek meg a Grok appban.

Az OpenAI új ChatGPT-verziót is ígér, amely „inkább úgy viselkedik, mint amit az emberek a 4o-ban kedveltek”. Egy nappal azután, hogy a GPT-5 lett az alapértelmezett modell, a cég visszahozta opcióként a GPT-4o-t, miután többen panaszkodtak, hogy az új modell kevésbé volt személyes.

Altman szerint az OpenAI korábban szigorúbbra vette a ChatGPT-t, hogy óvatosan kezelje a mentális egészséggel kapcsolatos helyzeteket, de ez sok olyan felhasználónak rontotta az élményt, „akiknek nem voltak mentális egészségi problémáik”. A vállalat azóta olyan eszközöket adott a rendszerhez, amelyek „jobban felismerik”, ha valaki lelki válságban van.

Az OpenAI létrehozott egy „jóllét és MI” tanácsot is, nyolc kutatóval és szakértővel, akik a technológia és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálják. Az Ars Technica azt írta, hogy a testületben nincs öngyilkosság-megelőzési szakértő, miközben több ilyen szakember nemrég további védőintézkedéseket kért az öngyilkossági gondolatokkal küzdők számára.

„Most, hogy sikerült mérsékelni a súlyos mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, és új eszközeink vannak, a legtöbb esetben biztonságosan enyhítjük a korlátozásokat” – állítja Altman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk