A Rovatból

Ha csak boldog családapa lesz belőle, én annak is örülni fogok

'Nem büntetnek, jutalmaznak' - a speciális ABA terápia autista gyerekeknek már itthon is elérhető. Segítségével felnőttként akár teljes életet is élhetnek.
Mizsur András riportja az Abcúgon. Fotó: Végh László - szmo.hu
2018. augusztus 29.


Link másolása

Magyarországon kevesen ismerik és használják az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában népszerű úgynevezett ABA terápiát. A folyamatos adatgyűjtésre alapuló módszer kiskorú autista gyerekeknek segíthet abban, hogy megtanuljanak kommunikálni a külvilággal és részt tudjanak venni a közösség életében.

Idehaza többek között a Kis Lépések Alapítvány foglalkozik ABA terápiával; hamarosan megnyíló központjukkal szeretnék elérni, hogy minél hamarabb tb-támogatott legyen a módszer. Sok család azért fordul hozzájuk, mert az állam által biztosított ellátás kevés gyerekeik számára. A speciális terápia ugyanakkor igen költséges, a szülők mégis úgy vannak vele, gyerekeik jövője érdekében inkább most hoznak anyagi áldozatot.

Melyik játszótéren voltatok?

– kérdezett vissza Bandika, mikor Szilvi arról mesélt, hol töltötte előző napját. A hétéves fiú hatalmas dicséretet kapott a kérdés miatt. Krisztina, a másik terapeuta sem győzte tudtára adni, mennyire ügyes volt. Bár apróságnak tűnik, az autista fiútól ez nagy dolognak számít.

Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy magától kérdezzen vissza. Az úgynevezett ABA, vagyis Applied Behavior Analysis/Verbal Behavior (magyar fordításban: AVA, vagyis Alkalmazott Viselkedéselemzés/Verbális Viselkedés) terápia keretében több apró lépésben tanulta meg, hogyan kell résztvenni egy ilyen szituációban, magyarázta Krisztina.

Előtte Bandika elmondta nekünk, hogy hány éves, hogy hívják a szüleit, hány évesek a testvérei. Egy papírdarabra szimbólumok (szívecske, ház) voltak felrajzolva, ezt használta sorvezetőként, hogy tudja, miről kell beszélnie bemutatkozáskor. A következő lépés az lesz, ha majd magától mondja el ezeket, amikor idegennel találkozik. Bandikát öt éves korban diagnosztizálták autizmus spektrum zavarral. Kicsit furcsa, magának való, introvertált gyereknek tűnt.

Sokáig nem sejtették, hogy mi a valódi probléma, mesélte Niki, a fiú édesanyja. Nem nagyon voltak barátai, nem szívesen nyilvánult meg stresszes vagy ismeretlen helyzetekben. Mindig voltak “mániái”, csak azokról volt hajlandó beszélni.

Az aktuális szenvedély a fogaskerekű: “amikor az óvodában karácsonyi témájú képet kellett rajzolniuk a gyerekeknek, ő egy fogaskerekűt rajzolt, az egyik szerelvény tetején egy minikarácsonyfával.” Bandika nagyon okos gyereknek számít, intelligenciájával próbálja palástolni az autizmus jeleit.

Március óta járnak a foglalkozásokra, Niki szerint ez a terápia után is így lesz, de sokkal alkalmazkodóbb és nyitottabb lesz. Megtanulja, hogy mi okoz neki nehézséget (új feladatok megoldása) és hogyan küzdjön meg ezekkel.

A Kis Lépések Alapítvány három terapuetája, Vásárhelyi Nóra, Merényi Krisztina és Do Thang Szilvi közel tíz éve foglalkozik autista gyerekekkel az ABA módszert használva. Krisztina és Nóra az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzett gyógypedagógiai terápia szakirányon. Szilvi a SOTE Testnevelési- és Sporttudományi Karán tanult, szakdolgozatát is az ABA terápiáról írta.

Az Egyesült Államokkban és Nyugat-Európában népszerű módszer alapjait Szulyovszky Éva segítségével sajátították el. A korábban az Egyesült Államokban dolgozó magyar származású szakember hozta létre Magyarországon az első ABA Terápiás Központot. Krisztina és Szilvi itt kezdett el együtt dolgozni.

Nem büntetnek, jutalmaznak

Ahogy a módszer elnevezése is jelzi, az ABA terápia során olyan készségeket sajátíthatnak el a gyerekek, amelyeket mindennapi életükben és közösségben is használni tudnak – akárcsak Bandika esetében.

“Nem a szociálisan nem megfelelő viselkedést büntetjük, hanem annak hiányát jutalmazzuk. Miközben új, szociálisan elfogadhatóbb viselkedéseket tanítunk nekik” – foglalta össze a terápia filozófiáját Szilvi.

A viselkedéselemzés arra utal, hogy a foglalkozások során tudományosan meghatározott szempontok alapján folyamatosan monitorozzák a gyerekek viselkedését és adatokat gyűjtenek. Minden egy állapotfelméréssel kezdődik: milyen területek (beszédkészség, vizuális készség) szorulnak fejlesztése, milyen célokat akarnak elérni a terápia során.

A négyéves Joki lassan két éve jár a Kis Lépések Alapítványhoz. Az elején kifejezetten nehéz esetnek számított, többször megharapta Krisztináékat, nehezen tudták lenyugtatni. Elsősorban a kommunikáció okozott gondot nála; alig beszélt, nem tudta megértetni magát a külvilággal.

Mára képes egész mondatokban kommunikálni. Különféle vizuális segédeszközökkel, játékokkal rávezették, hogyan kapcsolódnak össze a hallott szavak azzal, amit szeretne elérni. Ehhez többek között egy tableten futó applikációt használnak, ami felolvassa a képekből összerakott mondatokat.

A terápia során Krisztina egy klikkeren számolta, hányszor köszönt meg vagy kért valamit magától a fiú. Az így kapott adatokból ki lehet olvasni, hol történt fejlődés, merre haladhatnak tovább.

Sok család azért keresi fel a Kis Lépések Alapítványt, mert nem elég az a fejlesztés, amit az állam alanyi jogon biztosít gyerekük számára. Ez sokszor heti 1-2 alkalmat jelent, ami nagyon kevés. Az ABA ennél intenzívebb: Nikiék például hetente 5 alkalommal járnak Szilviékhez. A kutatások azt mutatták, hogy magas óraszám mellett tud igazán hatékony lenni a módszer: jobb eséllyel vehetnek részt integrált oktatásban, jelentős javulást érhetnek el értelmi és szociális képességeiket tekintve.

Az együttműködés is hosszabb távú: minimum 1-1,5 évig dolgoznak együtt a családokkal. Negyven családdal vannak kapcsolatban, 10-20 jár hozzájuk rendszeresen. Van olyan család, ahová hét év elteltével is visszajárnak Szilviék.

Nem csilli-villi játszóház lesz

A Szulyovszky Éva által alapított központ mindössze néhány évig működött, túlságosan költséges volt a fenntartása. Szilviék már akkor elhatározták, hogy alapítványi formában újraindítják a központot. Az újrakezdés mellett szólt, hogy a családokkal a központ megszűnése után is kapcsolatban maradtak, azzal a különbséggel, hogy már nem ők hozták be a gyerekeiket, hanem Szilviék jártak ki hozzájuk.

Szakmailag viszont komoly visszalépést jelentett ez. Így nehezebb volt biztosítani a terápiához szükséges eszközöket (például speciálisan autista gyerekeknek kifejlesztett társasjátékok) is. A szülőktől nem lehetett elvárni, hogy ezeket maguk szerezzék be, hiszen drágák és a gyerekek fejlődésével gyorsan meghaladottá válnak. Másrészt az otthoni környezet sokszor elvonta a gyerekek figyelmét, ami az autistáknál különösen fontos szempont.

Az új központ októberben fog megnyílni, egy budai egészségközpont egyik helyiségét fogják bérelni. Ez lesz azt egyetlen ilyen intézmény az országban. Március óta egy átmeneti helyszínen, egy óvoda tornatermében tartják a foglalkozásokat. Eddigi tapasztalataik is azt mutatják, hogy a fix helyszín révén sokkal könnyebben tudják ellátni a gyerekeket, illetve több családhoz jutnak el.

“Nem egy csilli-villi játszóházat kell elképzelni, nagyon lecsupaszított szobák lesznek, mert ezeknél a gyerekeknél nehéz megtartani a figyelmet és a fókuszt” – írta le Krisztina, hogyan fog kinézni a központjuk. Szeretnének egy szenzoros szobát kialakítani az új központban. Ez egy sötétíthető szoba lesz, ahol különféle ingereket (hang, szag, tapintás) tudnak biztosítani azoknak a gyerekeknek, akiknek erre szüksége van. Ennek költsége 1,5 millió forintnál kezdődik, a speciális berendezés miatt.

Jöjjön az úthenger

Az ABA terápia hátránya, hogy intenzitásából fakadóan igen költséges. Egy terápiás óra hatezer forintba kerül az alapítványnál, ami önmagában nem sok, de 10-20 alkalom kifizetése már megterhelő a családoknak. Idehaza a társadalombiztosítás nem támogatja az ABA terápiát, de az alapítvány célja, hogy ez minél hamarabb megváltozzon. Tavaly egy pályázatnak köszönhetően volt arra lehetőségük, hogy öt családnak jelentős kedvezményt adjanak.

Az Adjukössze adománygyűjtő honlapon futó kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy az új központban is tartani tudják a jelenlegi feltételeket. Eddig egymillió forint jött össze, ami azt jelenti, hogy félévre előre biztosítva van a központ bérleti díja. Az alapítványi forma is azért fontos, hogy tudjanak különböző forrásokra pályázni.

Nikiéknek is komoly anyagi áldozattal jár a terápia, de az eredmények miatt megérte feladniuk, hogy félretett pénzükből nagyobb lakást vegyenek, mondta.

Az lebeg a szemük előtt, hogy ha a következő 1-1,5 évben rászánják a terápiához szükséges pénzt, akkor később Bandikából olyan felnőtt válhat, aki tudatában van állapotával és közben teljes és boldog életet élhet.

Elmesélte, hogy eleinte az óvónők nagyon ellene voltak, hogy Bandikát kivizsgálják. Nem értették, miért akarja egy életre megbélyegezni. Néhány hónapnyi terápia után teljesen megváltozott a véleményük; azt látták, hogy a fiú kommunikatívabb lett, barátokat szerzett, maga jelentkezett szavalni az évzáró ünnepségen.

“Toldozgatjuk-foltozgatjuk az utat, mondván, másra kell a pénz. És van, amikor jön az úthenger és teljesen felújítjuk az utat. Az ABA-módszer az utóbbi.” Ezért foglalkoznak – prevenciós jelleggel – kifejezetten kiskorú gyerekekkel, mondta ehhez kapcsolódva Szilvi. Az állam számára is nagyobb költséget jelent, ha idősebb korukban kell ellátását és utógondozást biztosítani számukra.

“Nem várom el, hogy fizikus legyen a NASA-nál”

Nem Nikiéké az egyetlen család, ahol komoly áldozatot hoznak gyerekükért a szülők. Vannak, akik vidékről (Pécs, Kecskemét) járnak fel a foglalkozásokra, mert vidéken nem találni ABA terapeutát. Magyarországon eleve kevesen ismerik ezt a módszert; workshopokon vagy külföldi szakemberek előadásain, tréningjein lehet tanulni róla.

Európában viszont több mint 30 országban oktatják, például a régió országaiban, Romániában és Lengyelországban is. Az alapítvány két szakértője, Herman Alexandra és Békési Edina is külföldön – az Egyesült Államokban és Angliában – vett részt képzésen. Ez hamarosan megváltozhat; az egyik fővárosi egyetemmel már folynak egyeztetések egy akkreditált szak elindításáról, árulta el Szilvi.

Jokiék Sárváron laknak, Ildikó, a fiú édesanyja feladta ügyvédi praxisát és felköltözött Budapestre, csakhogy minél többet járhassanak terápiára. “Eleinte teljes tagadás” – emlékezett vissza a nő, hogyan élte meg, amikor Jokiról megállapították, hogy autista. Képtelen volt elfogadni, hogy ez megtörténhet velük. Férjével elhatározták, hogy nem fognak szomorkodni, inkább arra fordítják energiáikat, hogy minden szóba jöhető lehetőséget felkutassanak, ami segíthet.

Most hetente két napot töltenek a fővárosban, reggel vonattal utaznak fel Sárvárról, este pedig mennek vissza. Ildikó tisztában van vele, hogy kevés család engedhetné meg magának ugyanezt. Ugyanakkor úgy gondolja: nem az anyagiakon múlik minden. Nemrég beiratkozott gyógypedagógiára, hogy megtanulja azokat a terápiás módszereket, amiket otthon is használhat.

Lehetetlen megmondani, mennyit javulhat még Joki állapota. Vannak terápiák, amelyek végleges gyógyulást ígérnek a szülőknek, Krisztiék viszont nem bocsátkoznak jóslatokba. Arra törekszenek, hogy kihozzák mindazt a fiúból, amire képes lehet. Ahogy Ildikó fogalmazott:

“Nem várom el, hogy átvegye az apja cégét, vagy hogy fizikus legyen a NASA-nál. Ha csak boldog családapa lesz belőle, én annak is nagyon fogok örülni.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
A foci összehoz – 5 millió forint a mélyszegénységben élő gyermekek egészségének megőrzésére
Idén kilencedik alkalommal rúgtak labdába a dm drogéria munkatársai és üzleti partnerei, hogy az egész napos eseménnyel támogassanak egy jó ügyet. A tornán való részvétellel a csapatok 5 millió Forinttal támogatták az Anyaoltalmazó Alapítványt.

Link másolása

A foci összehozza az embereket. Különösen érezzük ezt az EB évében, amikor baráti társaságok, munkahelyi közösségek közösen izgulnak a meccseket nézve. Így gondolkodtak a dm munkatársai is, amikor tíz évvel ezelőtt megálmodták a dm Jótékonysági Focitornát. A kezdeményezés célja, hogy a dm üzleti partnereit egy egésznapos focitorna keretében lássa vendégül, és mindezt egy jó ügy érdekében tegye.

Az esemény az elmúlt évtizedben hagyománnyá nőte ki magát, így idén április 27-én már kilencedik alkalommal szólalt meg a sípszó, és mérkőztek meg egymással egy barátságos játéksorozat keretében a dm drogéria és üzleti partnerei. A tornát évente, egy, a dm munkatársak által kiválasztott civil szervezet javára rendezik meg. A kiválasztásnál fő szempont, hogy a szervezet tevékenységi köre illeszkedjen a dm támogatási stratégiájába (egészségre nevelés és hátrányos helyzetű családok, gyermekek támogatása). Minden évben más szervezet kapja a támogatást.

Az idei évben a tornát az Anyaoltalmazó Alapítvány javára rendezték. A Családok Átmeneti Otthonaiban mélyszegénységgel érintett vagy krízishelyzetben levő családok élnek. A segítségnyújtás célja, hogy a szülők képesek legyenek gyermekeik szükségleteinek kielégítésére, illetve a család önfenntartásának biztosítására, a gyerekek pedig leküzdhessék esélyegyenlőségi hátrányaikat. Ezen célokat sokrétű tevékenységi körrel érik el, amely a támogatással most tovább bővül. A családok egészségtudatosságának növelésére komplex programot dolgoztak ki az érintettek igényeit figyelembe véve, és több hetes foglalkozássorozat keretében segítik, hogy a szülők és gyerekek elinduljanak az egészséges életmód fele vezető úton.

A szurkolókat változatos programokkal várták

A mérkőzések mellett változatos gyerekprogramokkal szórakoztatta a drogéria a legkisebb szurkolókat, de természetesen a felnőtt látogatókra is gondoltak. Őket a dm szépségbusza és a Nicoflex és a Maratonman masszőrei várták. Az Anyaoltalmazó Alapítvány munkatársai anyák napi kézműves foglalkozásokkal és ügyességi játékokkal adtak ízelítőt azokból a készségfejlesztő foglalkozásokból, amire a vállalatok által nyújtott támogatást fordítják majd.

Egy nap üzleti partnerekkel más pályán

A pályákon 16 csapat mérkőzött meg egymással, a dm-et idén is három csapat képviselte a tornán. Fantasztikus játékkal jutott döntőbe a dm raktár csapata. A döntő mérkőzést a többszörös tornagyőztessel a Nestlé csapatával vívták, akik idén sem engedték ki a győzelmi kupát a kezükből, és megvédték címüket, így a dm csapata három év után ismét ezüstérmesként állhatott a dobogó második fokára. A dobogó harmadik fokára a tornának helyszínt adó törökbálinti ARËNA csapata állhatott fel.

„A torna egyik kiemelt célja, hogy üzleti partnereinkkel kötetlenebb formában is találkozzunk, és ezzel is előmozdítsuk a jó együttműködést. A dm vállalati filozófiájának alapja, hogy gazdasági közösségként példát mutasson környezetének. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt tíz évben a dm jótékonysági focitorna már a partnercégek körében is nagy ismertséget szerzett, és évről évre egyre több cég áll a kezdeményezésünk mellé.” – számolt be az eseményről Kanyó Roland.

A tornán 13 cég indított csapatot a dm három csapata mellett, azonban a szervezéshez és a jótékony kezdeményezéshez több partner is csatlakozott. Idei résztvevő csapatok: Star Network Kft., Mediátor, Stada Hungary Kft., Mediline Kft., törökbálinti Arëna, Sofidel Hungary Kft., Haleon Hungary Kft., Primőr Cosmetic Kft., Nestlé Hungária Kft., Henkel Magyarország Kft., JuvaPharma Kft, Prime Rate Kft., Colgate-Palmolive Kft. A tornát támogatták: Coty Hungary Kft, Unilever Magyarország Kft., Procter & Gamble Magyarország Kft., Maratonman, We are the agency

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több száz ismeretlen búcsúztatta a magyar származású holokauszttúlélőt, akinek nem lehettek gyerekei
A dédunokaöccse a közösségi médiában kérte arra az embereket, hogy menjenek el a koncentrációs tábort megjárt asszony temetésére, mert már minden rokona meghalt.

Link másolása

Több százan búcsúztatták a a magyar származású holokauszttúlélőt az izraeli Haifában - írja a The Jewish Chronicle.

A sok ismeretlen ember azután gyűlt össze, hogy a nő dédunokaöccse a közösségi médiában arra kérte az embereket, hogy menjenek el Esther Greizer temetésére. Az asszonynak ugyanis nem voltak hozzátartozói.

A 95 éves holokauszttúlélő, Esther Greizer a holokauszt izraeli emléknapján hunyt el. A felhívást követően több százan gyűltek össze, a tömeg az utcán tolongott, volt aki zászlót vitt, voltak akik könnyeztek.

A nő még gyerekként szenvedte el a „halál angyalaként” hírhedtté vált Josef Mengele kísérleteit.

A dédunokaöccse a felhívásában írta meg, hogy a rokonának a koncentrációs táborban elszenvedett kínzások miatt nem lehettek saját gyermekei.

„Ez nem gátolta meg Esztit abban, hogy megházasodjon a néhai Gershonnal, akivel szeretettel és odaadással teli, boldog életet éltek. Mivel nem lehettek gyerekei, olyanok voltunk számára, mint az unokái, még úgy is, hogy a testvére dédunokái voltunk”

– írta. Hozzátette, hogy mivel nincsenek az asszonynak hozzátartozói, így a hagyományos gyászidőszak, a süve elmarad, és csak temetést tudják megtartani.

Forrás: RTL.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Szuper kezdeményezésnek tartottam, de soha nem gondoltam volna, hogy egyszer mi is kapcsolatba kerülünk a Bátor Táborral”
Miután Levi betegsége kiderült, a Bátor Tábor szervezői megkeresték, hogy vegyen részt a nyári táborukban. Azóta Levi élete megváltozott. Az ott tapasztalt élmények hatására mára már a Bátor Tábor önkéntese szeretne lenni. Élményeiről édesanyja mesélt nekünk!

Link másolása

Gyógyító légkör, inspiráció és kaland – ez volt az a három dolog, amit az egyik résztvevő fiú édesanyja, Radó Annamária emelt ki nekünk, amikor arról kérdeztük, mi volt a legmeghatározóbb a gyermeke számára a Bátor Táborban. Olyan élmények, amelyek feltöltik a gyerekeket és erősítik a lelküket.

Már első benyomásuk is elképesztően pozitív volt a táborról:

„Kicsit szorongva indultunk el, mivel olyan helyre készültünk, ahol senkit sem ismert a fiúnk.

Ám a megérkezésünkkor olyan kirobbanó jókedvvel, olyan szeretettel, olyan pozitív hozzáállással fogadtak bennünket, és annyira megható volt az egész, hogy alig tudtunk megszólalni. Lenyűgözött a szervezők és az önkéntesek nyitottsága és a hangulat."

Azt mondja, hogy a korábbi aggodalmak azonnal szertefoszlottak, és átadták magukat a barátságos fogadtatás élményének.

Kiknek szervezik a Bátor Tábort?A daganatos, súlyos vagy krónikus betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve.

A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Évente több mint 3000 beteg gyereknek és környezetüknek (szülők, testvérek mellett iskolai programjaikon osztálytársaiknak is) nyújt sorsfordító élményeket. A tábort adományokból és az szja adó 1% felajánlásokból tartják fenn. A cél, hogy a gyerekek izgalmas programokba kapcsolódhassanak be és életre szóló élményekkel gazdagodjanak.

Rád is szükség van, hogy folytathassák munkájukat, és minél több beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket! Bővebben itt olvashatsz az 1%-os felajánlás módjáról. https://batortabor.org/hu/tamogass/egyszazalek/

Amikor Radó Annamária a Bátor Táborban tapasztaltakról mesél, sokan megkérdezik tőle, honnan tudtak a táborról, kitől hallottak róla.

„Korábban is tudtam arról, hogy létezik ez a tábor, tetszett az alapötlete és szuper kezdeményezésnek tartottam. De azt soha nem gondoltam volna, hogy egyszer mi is érintettek leszünk és kapcsolatba kerülünk velük”

- mondta Radó Annamária.

"Miután a fiam, Levi betegsége kiderült, és kezelésen vett részt, a Bátor Tábor szervezői kerestek meg bennünket a kórházi kapcsolattartón keresztül, így tájékoztatást kaptunk erről a lehetőségről. Levi vacillált, hogy elmenjen-e, mert 14 évesen már nagynak érezte magát ehhez a táborhoz."

A kórházi kapcsolattartó kis idő elteltével ismét megkereste Annamáriát és minden szükséges információt elmondott  a táborról, amivel kedvet csináltak Levinek a programhoz, így beleegyezett, hogy elmegy.

A Bátor Tábor nem okozott csalódást Levinek. Olyannyira nem, hogy tábor után elhatározta, visszamegy. És annyira meggyőzték az ott tapasztalt élmények, hogy felnőttként szeretne „cimbora” lenni, vagyis a Bátor Tábor önkéntese. Mivel idén lesz 17 éves, pár évet várnia kell, a táborban ugyanis 20 éves kortól lehet önkéntesként dolgozni.

„Egyrészt lelkileg is sokat adott neki ez az egy hét, másrészt a programok is elnyerték a tetszését. Fontos, hogy lekössék a figyelmét, levezessék az energiáját, és ez a táborban sikerült is. Ráadásul megismerkedett ott egy lánnyal, akivel a 200 kilométeres távolság ellenére azóta is tartják a kapcsolatot. Rendszeresen találkoznak, gyakran beszélnek egymással. Úgyhogy érzelmileg is meghatározó élmény volt számára a Bátor Tábor.”

Vajon mi lehet a Bátor Tábor titka? Mi az, amivel gyakorlatilag elvarázsolja a gyerekeket és a szüleiket? 

Az egyik, amiért szeretik a tábort, hogy nem betegként, hanem teljesen átlagos gyerekként vagy tinédzserekként kezelik őket, és egész idő alatt kalandorokként tekintenek rájuk. A másik, amit sokan kiemelnek, az, hogy mindenki arra törekszik, hogy a résztvevők jól érezzék magukat és tartalmasan teljen az egész hét.

Annamária fia például imádta a kötélpályát, mivel megadta neki a kellő adrenalin-löketet a felmászással-lecsúszással. Amúgy is elég aktív életet él, kerékpározik, ezért pozitívan hatott rá a mozgás, és feltöltődött tőle a táborban.

„Nagyon hálás vagyok azoknak, akik évről évre megszervezik a Bátor Tábort, és azoknak is, akik az adományaikkal, adójuk egy százalékával lehetővé teszik a gyerekeknek, hogy részt vegyenek a táborban, és életre szóló élményekkel gazdagodjanak” -mondja Annamária.

„Mi magunk is részt veszünk önkéntes munkában. A lakóhelyemen például egy olyan szervezet tagja vagyok, amelyik a környékünk szépítésén dolgozik. A közeli parkban végzünk különféle munkákat, például locsolunk, fát ültetünk, felszedjük a szemetet, tájékoztatjuk a környéken élőket erről a lehetőségről.

A közösségépítés nagyon fontos számomra, ezért is remélem, hogy Levi terve megvalósul és egyszer a Bátor Tábor önkéntese lehet.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Látszik rajta, hogy nincs jól” – Tompos Kátya élete legnagyobb csatáját vívja
A betegség és szövődményei nagyon megviselték a szervezetét, csak lassan gyógyult, majd ezután derülhetett ki, hogy más probléma is van. A Blikk információi szerint a színésznő még külföldi kezelést is igénybe vett.

Link másolása

Korábban írtunk róla, hogy a Fábián Juli Emlékalapítvány a Facebookon tette közzé, hogy a 41 éves színésznő miért nem állt színpadon az elmúlt két évben: súlyos daganatos betegséggel küzd.

A több mint két éve tartó harc nem csak lelkileg és fizikailag megterhelő, de anyagilag, ezért fordultak a barátai a nyilvánossághoz, hogy pénzgyűjtéssel és egy jótékonysági koncerttel összeszedjék a szükséges külföldi gyógykezelés árát.

A Blikk szerint a színésznő kálváriája két évnél is régebben kezdődött: a lap információi szerint 2021 őszén, amikor a színésznő megfertőződött a koronavírussal.

A betegség és szövődményei nagyon megviselték a szervezetét, csak lassan gyógyult, majd ezután derülhetett ki, hogy más probléma is van. A Blikk információi szerint Tompos Kátya még külföldi kezelést is igénybe vett, a költségeket pedig állta, ameddig bírta, illetve ameddig a mellette álló barátai, szerettei bírták.

Nagyon nehéz időszak ez Kátya számára, aki próbál erős lenni, de embert próbáló a küzdelem. Sajnos, fizikailag is megviseli, mert bár próbál erős lenni, látszik rajta, hogy nincs jól – mondta a lapnak egy névtelen ismerős.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk