HÍREK
A Rovatból

Kisatírozták Mészáros Lőrinc bankjának nevét az ÁSZ-jelentésből, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak botrányáról készült

Az Állami Számvevőszék súlyos problémákat talált az MNB alapítványainál, de a végső jelentésből eltűnt az MBH Bank neve. A jelentés szerint a vagyonkezelő cég közel 70 milliárd forintos hitelt vett fel.


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.

Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.

Az MBH Banktól az Optima 170 millió euró, azaz közel 70 milliárd forint hitelt vett fel. A végleges jelentésből azonban az MBH Bank neve már hiányzik.

Bár a 170 millió eurós összeg továbbra is szerepel, azt már csak „rövid lej. banki hitelként” vagy „banki hitelként” említik. Az MBH Bankot „a hitelt folyósító bank” megnevezéssel illették az ÁSZ dokumentumában. Az Optima által benyújtott észrevételekben pedig egyszerűen kisatírozták a bankra vonatkozó utalásokat.

A Telex megkereste az MBH Bankot is, amely azt válaszolta, hogy „konkrét ügyfelekre vonatkozóan” nem adhatnak információt a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályozása miatt. Az ÁSZ válaszában azt írta, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza „az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 32. §-a szerint az ÁSZ ellenőrzése során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket”.

Az ÁSZ azt is közölte, hogy csak a végleges jelentésben foglalt megállapításokért vállal felelősséget. Hozzátették, hogy „az ÁSZ jelentéstervezetei nem nyilvános dokumentumok, azok megszerzése és bármilyen formában való nyilvánosságra hozatala jogszabályi előírásokba ütközik”.

A jelentés szerint az Optima egy átláthatatlan, bonyolult céghálót épített fel, amelyet magántőkealapok rendszere mögé rejtettek.

Az ÁSZ megállapította, hogy a kurátorok nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásának felügyeletére, és ezzel kockáztatták a rájuk bízott vagyont.

Az Optima két külföldi ingatlancégbe is több százmilliárd forintot fektetett be, amelyhez banki hitelt vett fel. Ezek a cégek azóta sokat veszítettek értékükből, így az alapítvány a vásárlás során jelentős vagyont bukott el.

Ahogy már megírtuk, az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A jelentés szerint a PADMA 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elveszítettek hibás vagy szándékosan hibás befektetési döntések miatt.

A dokumentumban az is szerepel, hogy az Optima olyan bonyolult céghálót és magántőkealapok rendszerét építette fel, amely lehetővé tette, hogy a közvagyon eltűnjön.

A veszteséges tőzsdei ügyletek miatt több százmilliárd forintot veszítettek el, miközben az érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai és üzleti köre jelentős magánvagyonokra tehettek szert.

A jelentés azt állítja, hogy az Optima működésében nem találtak racionális indokokat a felépített céghálóra, amelyet az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával hoztak létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nógrádi György: Nemzetbiztonsági kockázat, hogy Magyar Péter elmegy egy idegen szobába, és ott szeretkezik
A biztonságpolitikai szakértő nem tudja elképzelni, hogy Antall József, vagy Winston Churchill ilyet csinált volna. Szerinte Magyarból hiányzik a józan ész, és ezért alkalmatlan Magyarország vezetésére.


A kormányközeli Patrióta YouTube-csatorna vendége volt Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, ahol arról beszélt, hogy szerinte Magyar Péter viselkedése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Magyar Péter a napokban bevallotta, hogy a szobában - amelynek képével az elhíresült zsarolóoldal jelentkezett - valóban járt 2024. augusztusában, és ott egy buliban lefeküdt az exével, Vogel Evelinnel, aki akkor már zsarolta a pártot. Nógrádi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

"Akik valóban nagy vezetők voltak soha ilyet nem csináltak. Nem tudom elképzelni, hogy elmegy egy idegen szobába és ott szeretkezik egy Antall József, egy Winston Churchill, egy Konrad Adenauer és még húszat felsorolok. Magyarul aki ezt csinálja, az nagyon komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Lehetetlen megmondani, hogy ki fogja, hogy fogja [zsarolni], nagyon komoly zsarolófelvételek vannak róla"

Majd kifejtette, hogy a történet kábítószeres része pedig "mindent borít".

"Nem arról van szó, hogy szeretkezett egy korábbi szeretőjével, akiről azt mondta, hogy zsarolja őt. (...) Miért maradt ott? Ő Magyarország miniszterelnöke akar lenni. Ez azt mutatja, hogy a feladat ellátására - elnézést kérek - képtelen és alkalmatlan. Ez a lényeg, ez a nemzetbiztonsági kockázat."

Úgy véli, egy politikusnak kell, hogy legyen annyi esze, hogy ezt nem csinálja meg. Nógrádi gondolatát azzal zárta, hogy Magyarnak a józan eszéből és a politikai tapasztalataiból is látnia kellett volna, hogy ezt nem teheti meg.

"Nagyon nagyon veszélyes, ha egy ilyen ember vezető pozícióba kerül"

- nyomatékosította a kormánypárti szakértő.

A kormányzati kommunikáció egészpályás letámadást indított azóta, hogy Magyar Péter ismertette annak az estének a részleteit, amikor valaki bekamerázta a szobáját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán: A Tisza már bejelentette, hogy beviszik Magyarországot a közös európai külpolitikába, ez nem történhet meg
Orbán Viktor évértékelő beszédében a magyar szuverenitás védelmét hangsúlyozta az uniós külpolitikával szemben. A kormányfő a vétójogot nevezte a kimaradás zálogának, miközben bírálta az ellenzéki Tisza Pártot.


Bár a legtöbben már a 2026-os választásokkal vannak elfoglalva, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében a tavalyi évvel való elszámolást tette meg az elsődleges feladatnak. „Mindenkit az izgat, mi lesz itt 2026-ban, engem is. De először el kell számolni a 2025-ös évvel” – jelentette ki a kormányfő, majd felvázolta, hogyan látja Magyarország és Európa helyzetét a világban.

A miniszterelnök szerint 2025-ben folytatódott az orosz–ukrán háború, amelyből Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kilépett. Úgy látja, Joe Biden korábbi elnök „beleszorította” Európa országait a háborúba, de miután Washington kihátrált, a kontinens benne ragadt a konfliktusban, Magyarország kivételével.

Ez a helyzet szerinte leckeként szolgál azoknak, akik nem hisznek a szuverén külpolitikában. Ezzel kapcsolatban a Tisza Pártot is megemlítette, amely szerinte már bejelentette, hogy bekapcsolódna a közös európai külpolitikába. Orbán Viktor ezzel szemben úgy fogalmazott: nem engedik meg, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.

Az Európai Unióban évek óta vita zajlik a külpolitikai döntéshozatalról, ahol több tagállam a nemzeti vétójogok hatásának csökkentését és a minősített többségi szavazás bevezetését szorgalmazza. Elemzések szerint Magyarország az elmúlt években kiemelkedően sokszor élt a vétó lehetőségével. Az amerikai Ukrajna-politika 2025-ben összetettebben alakult: Donald Trump elnök átmenetileg felfüggesztett egyes katonai szállításokat és tűzszünetre ösztönözte Kijevet, de az USA nem vonta ki magát teljesen a folyamatokból. A Tisza Párt programja a külpolitikát illetően „konstruktívan kritikus”, de egyértelműen EU-integrációpárti álláspontot képvisel.

A miniszterelnök tágabb történelmi keretbe is helyezte a helyzetet, amikor arról beszélt, hogy ez az évszázad „Európa megaláztatásának évszázada lesz”. Úgy véli, a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, de hozzátette, Magyarországnak van esélye jól kijönni ebből a helyzetből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Riasztás 12 vármegyében – szombat este 70 km/h-s széllel és esővel érkezik a hidegfront
Szombat este markáns hidegfront éri el a Kárpát-medencét, ami jelentős lehűlést és csapadékot hoz. Az eső éjszaka északnyugaton havas esőbe válthat, délkeleten pedig nagyobb mennyiségű eső valószínű.


Szombat este kemény hidegfront éri el az országot, a viharos szél miatt a HungaroMet már 12 vármegyére terjesztette ki a veszélyjelzést.

A legerősebb széllökések meghaladhatják a 70 km/h-t.

A széllökések miatt a következő vármegyékre adtak ki figyelmeztetést: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya, Veszprém, Komárom-Eszergom, Fejér, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg. A front előtt délnyugat felől tovább növekszik a fátyolfelhőzet, délutántól pedig határozottabban meg is vastagszik. Estig csapadék nem valószínű, a délkeletiről keletire forduló szél pedig megélénkül.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, északkeleten viszont ennél pár fokkal hűvösebb lesz.

Szombat este és éjszaka döntően borult lesz az ég, délnyugat, nyugat felől pedig egyre többfelé várható eső, záporeső. Az éjszaka második felében északnyugat felől a csapadék havas esőbe, havazásba válthat, miközben a csapadékhajlam csökken. Nagyobb mennyiségű eső délkeleten valószínű.

Az estétől északiasra forduló szél a Dunántúlon, majd hajnaltól északkeleten is viharossá fokozódik. Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet pedig általában 0 és +6 fok között alakul, de északnyugaton ennél hidegebb is lehet.

A HungaroMet rendszerében a 70 km/h-t meghaladó széllökésekre már elsőfokú, sárga figyelmeztetést adnak ki.

Az ilyen erősségű szél a katasztrófavédelem besorolása szerint már viharkárokat okozhat, ezért érdemes rögzíteni a kerti tárgyakat és kerülni a fák alatti parkolást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírók, politikusok – a brüsszeli elnyomó gépezetet április után fogjuk eltakarítani
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjén „a szuverenitást sértő erők” elleni fellépés folytatását helyezte kilátásba. A bejelentés újabb konfliktusokat vetít előre.


Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.

Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.

A kormányfő azt is részletezte, kiket és mit ért a szuverenitást korlátozó erők alatt. Szerinte ma Brüsszel ezt jelenti: „Álcivilszervezetek, megvásárolt újságírók, bíróságok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók”. Hozzátette, bár ez durvának hangozhat, szerinte nem az, mert állítását az amerikai Kongresszus egy friss jelentése is alátámasztja.

A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.

A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk