Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér

A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

– értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.

Visszaadná a kormány a pedagógusok szabad sztrájkjogát, és jelentősen növelné a tankerületi iskolák autonómiáját – erről szól az a törvénytervezet, amelyet pénteken bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által jegyzett csomag a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítását és az intézményigazgatók munkáltatói jogköreinek bővítését is megcélozza.

A legfontosabb változás, hogy a javaslat eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, a veszélyhelyzet idején bevezetett, az elégséges szolgáltatásokat részletesen meghatározó rendelkezéseket – írja az MTI. Ezzel párhuzamosan a tervezet új minimumszabályokat rögzít.

A javaslat szerint minden olyan iskolában, ahol a foglalkoztatottak létszáma eléri a tizenöt főt, létre kellene hozni a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsát, hogy a dolgozók részt vehessenek a munkáltatói döntésekben. Emellett a munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között nem tehetne különbséget.

A tervezet az intézmények belső működését is átalakítaná. A szervezeti és működési szabályzatot a jövőben a nevelőtestület fogadná el az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A fenntartó csak azokba a pontokba szólhatna bele, amelyekből neki többletkötelezettsége származik. Hasonlóan, a pedagógiai programot is a nevelőtestület fogadná el, és az igazgató hagyná jóvá.

A tankerületi központok fenntartásában működő iskolákban a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolná, a tankerületi vezetőnek csak egyetértési joga maradna. Ezt is csak akkor tagadhatná meg, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy nincs rá költségvetési fedezet. Az igazgatói pályázatokról a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki a véleményét.

Megszűnne az a szabály is, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni. A most közzétett tervezetekről a társadalmi egyeztetés június 27-ig tart.

A mostani csomag illeszkedik az oktatáspolitikai irányváltásról szóló tavaszi bejelentések sorába. Lannert Judit miniszterjelöltként májusban a parlamenti bizottsági meghallgatásán ígéretet tett a tanári sztrájkjog visszaadására és a szakmai autonómia erősítésére.

Ezt követte a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) felfüggesztése: a kormány előbb június 5-én jelezte a rendszer kivezetésének szándékát, majd június 10-én be is nyújtották azt a törvényt, amely a 2025/26-os tanévre felfüggeszti a sok adminisztrációval járó értékelést.

A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.

Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.

A felhívás oka, hogy a hazai sertéságazat nehéz helyzetbe került az európai túltermelés és egy hónap eleji, szabolcsi afrikai sertéspestis-fertőzés miatti exportkorlátozások okán. A kormány a belső piacon vezetné le a felhalmozódott többletet.

A kormány már tárgyal a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel is a hazai sertéshús nagyobb arányú forgalmazásáról, a boltok azonban cserébe az árstopok kivezetését várják. A helyzetet nehezíti, hogy a közétkeztetés a nyári szünet miatt alig ötöd kapacitással működik.

Eközben a járvány terjedésének megfékezése érdekében szigorítanak a vadgazdálkodási szabályokon is. Míg korábban a vaddisznók gyérítéséért jutalmazták a vadásztársaságokat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter jelezte, a jövőben akár meg is büntethetik azokat, akik nem hozzák az elvárt kvótát.

Lemond a Mathias Corvinus Collegium – MCC Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről - erről ír közösségi oldalán Orbán Balázs. Bejegyzését az MCC közösségének címezte.

Döntését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés a napokban olyan Alaptörvény-módosítást szavazott meg és olyan törvénymódosítást készül elfogadni, amely alapjaiban érinti az MCC és más alapítványok életét. A folyamatban lévő törvénymódosítással nem ért egyet.

Azt is hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban az Alapítvány vezetőivel együtt azért küzdöttek, hogy megvédjék az intézményt.

Sikerként értékelte, hogy szerinte a készülő törvény is elismeri: az MCC nem szüntethető meg és nem államosítható, és hamarosan egy megállapodást kell kötni a túlélés érdekében. A következő két hónap legfontosabb feladatának a tárgyalások sikerre vitelét nevezte.

A poszt végén köszönetet mondott a munkatársaknak, kiemelve, hogy több mint 8000 tehetséges magyar fiatal ingyenes tehetséggondozását végzik a Kárpát-medencében, és méltatta a határon túli képzéseket, a beruházásokat és a nemzetközi eseményeket.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 16. módosítását, amely megteremtette a jogi alapot a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerének felszámolásához.

A jelenlegi tervek szerint az egyetemeket fenntartó kekvák vagyonát csak 2027 nyár végéig vennék vissza, de ez még nagyban függ attól, milyen megállapodást köt a kormány adott intézményekkel.

A kekva-rendszerben fenntartott Mathias Corvinus Collegium korábban jelezte, nyitott a tárgyalásokra a jövőbeli működés feltételeiről.

A törvénymódosítás elfogadásának napján egyébként az MCC bejelentette, hogy idén elmarad az esztergomi MCC Feszt.