Amerika 1000 katonát, hajókat és harci repülőket küld az Ománi-öbölbe
Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszter szerint "a legutóbb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati dokumentumok egyértelművé teszik, hogy Irán ellenséges tevékenységet folytat a Közel-Keleten állomásozó, amerikai haderőkkel szemben. Az újabb katonákat kizárólag védelmi céllal küldjük, nem keressük a konfliktust Iránnal."
Ennek némileg ellentmond a tény, hogy a hadművelet irányítására maga Mike Pompeo külügyminiszter utazik az Amerikai Haditengerészet Központi parancsnokságának floridai telephelyére. Egy magas rangú iráni politikus azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy "egy nagyon komoly konfrontáció közeleg, amely a térség egészét fenyegeti."
Ezzel szinte egy időben, hétfőn Irán bejelentette: megnöveli uránium-készleteinek mennyiségét, jóval túllépve a nemzetközi atomegyezmény által megszabott határt (Donald Trump egyébként az Egyesült Államok részéről már felmondta az egyezményt 2018 májusában).
A Perzsa-öböl környéki országok között eddig is óriási ellentétek feszültek: Irán és az Amerika által támogatott olajnagyhatalmak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek gyakorlatilag háborús övezetnek tekinthetők, destabilizálva a környező államokat, Libanont, Irakot, Szíriát és Bahreint is.
A mostani incidens elemzők szerint nemcsak konkrét háborús helyzetet teremthet, hanem óriási hatással lehet az olaj világpiaci árára is. A két tankerhajó megtámadása után az olajár máris 3.5 százalékkal emelkedett.
Donald Trump bejelentése arról, hogy újabb amerikai csapatokat vezényel a Közel-Keletre: