Aki a technikumot választja, felvételi nélkül kerülhet be a felsőoktatásba
Az Index egy kormányzati előterjesztésre hivatkozva írja ezt. Úgy tudják, a szakmai vizsga eredménye elegendő lesz ahhoz, hogy a szakirányuknak megfelelő szakra bekerülhessenek a diákok.
Az Index információi szerint az ötéves technikusi képzést elvégző fiatalok felvételi nélkül, szakmai vizsgájuk eredménye alapján juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra. A portál egy birtokukba került kormányzati előterjesztésre hivatkozva írja ezt. A kormánynak készült, 2019. január 31-i keltezésű előterjesztés a Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégia megvalósítását tartalmazza. Az előterjesztésben is szerepel, hogy a szakmák tanulása nem vonzó sem a szülők, sem a diákok számára.
A korábbi szakiskolákat vagy szakmunkásképzőket szakközépiskolává nevezték át, az érettségit is adó szakközépiskolák új neve szakgimnázium lett. A szakgimnáziumi érettségi után azonban sok diák ki is száll a rendszerből. Az előterjesztésben ezért javasolják a "technikum" név bevezetését, amelytől azt remélik, hogy hívószó lehet a szülők és diákok számára, a felújított iskolák, tanműhelyek, biztos egzisztenciát jelentő karrierlehetőségek, versenyképesen fizetett, a napi gyakorlatot ismerő oktatók mellett.
A tervek szerint az ötéves technikusi képzés második felében a diákok már vállalatoknál szerezhetnének gyakorlatot, munkaszerződéssel pénzt is kereshetnének, de akinek nem találnak munkahelyet, az is ösztöndíjra lesz jogosult.
A hároméves képzést nyújtó intézményeket szakképző iskolává neveznék át. Itt is mindenki kapna ösztöndíjat, aminek egy részét az eredményes vizsga után egy összegben fizetnék ki a diákoknak. Az anyag külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával is.
Az Index információi szerint az ötéves technikusi képzést elvégző fiatalok felvételi nélkül, szakmai vizsgájuk eredménye alapján juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra. A portál egy birtokukba került kormányzati előterjesztésre hivatkozva írja ezt. A kormánynak készült, 2019. január 31-i keltezésű előterjesztés a Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégia megvalósítását tartalmazza. Az előterjesztésben is szerepel, hogy a szakmák tanulása nem vonzó sem a szülők, sem a diákok számára.
A korábbi szakiskolákat vagy szakmunkásképzőket szakközépiskolává nevezték át, az érettségit is adó szakközépiskolák új neve szakgimnázium lett. A szakgimnáziumi érettségi után azonban sok diák ki is száll a rendszerből. Az előterjesztésben ezért javasolják a "technikum" név bevezetését, amelytől azt remélik, hogy hívószó lehet a szülők és diákok számára, a felújított iskolák, tanműhelyek, biztos egzisztenciát jelentő karrierlehetőségek, versenyképesen fizetett, a napi gyakorlatot ismerő oktatók mellett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Till Tamás kivégzése: 26 év után derült ki, hogyan ölhették meg a 11 éves fiút
Vádat emeltek a 11 éves Till Tamás 2000-es meggyilkolása ügyében. A férfi fiatalkorú elkövetőként 15 év fegyházra számíthat, az első bírósági ülés április 29-én lesz.
Huszonhat évvel a 11 éves Till Tamás eltűnése után a vádiratból minden részlet kiderült a bajai kisfiú meggyilkolásáról. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádat emelt a tettes ellen, a bírósági eljárás pedig az április 29-re kitűzött előkészítő üléssel megkezdődik. Az áldozat szülei végre a fiuk megölésével vádolt férfi szemébe nézhetnek.
A borzalmas részleteket tartalmazó vádiratot a Blikk szerezte meg. A vád szerint az akkor 15 éves férfi 2000 májusában egy tanyán dolgozott, amikor meglátta az utcán bicikliző Till Tamást. A fiú a közeli vadasparkba tartott. A vádirat szerint az elkövetőben
„vágya keletkezett arra, hogy kiélje korábbi fantáziáját, hatalmat szerezzen, irányítsa, uralja, bántalmazza, szexuálisan kihasználja a hozzá képest jóval fiatalabb és gyengébb személyt”.
A vádhatóság szerint leszólította a gyereket, becsalta egy fatárolóba, ahol ököllel arcon ütötte. Miután a 11 éves fiú a földre zuhant, a támadó ránehezedett, és egy hegyes eszközzel többször megszúrta, majd a tarkójába vágta a tárgyat. A holttestet egy talicskán vitte egy gödörhöz, ahol elrejtette, majd egy héttel később a mit sem sejtő főnökével együtt lebetonozták. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a férfi nem elmebeteg, de többféle személyiségzavarral, köztük „a szexuális identitás éretlen jellegű zavarával” küzd.
A többszörösen minősülő – aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett – emberölés miatt az ügyészség 15 év fegyházbüntetést kért. Ez a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok szerint kiszabható legmagasabb büntetési tétel. Ha elítélik, a büntetés négyötödének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Az ügyre azután derült fény, hogy a feltételezett gyilkos egyik üzlettársa vádalku reményében jelentkezett a hatóságoknál, és elmondta, a férfi tudja, hol van elásva Till Tamás. A férfi először a volt főnökére és egy másik társára terelte a gyanút, majd beismerő vallomást tett. Ezt később visszavonta, arra hivatkozva, hogy kényszer hatására vallott. Legutóbbi verziója szerint autóval elsodorta a gyermeket, de nem ő, hanem a főnöke végzett vele és ásta el.
A család jogi képviselője, dr. Lichy József a szülők kettős érzéseiről beszélt a lapnak. „A törvényszék az előkészítő ülést április 29-re tűzte ki, de nem számítunk arra, hogy beismerést tesz a vádlott. A szülőkben vegyes érzések kavarognak. 26 éve várnak arra a pillanatra, így pozitív, hogy végre a bíróságon felel a fiuk megölésével vádolt férfi. Azt viszont nehezen viselik, hogy a vádiratban már olvasható formában is megjelennek a szörnyűségek arról, mit kellett átélnie a szeretett fiuknak. Ez okozza nekik a legnagyobb lelki megterhelést” – mondta az ügyvéd.
Huszonhat évvel a 11 éves Till Tamás eltűnése után a vádiratból minden részlet kiderült a bajai kisfiú meggyilkolásáról. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádat emelt a tettes ellen, a bírósági eljárás pedig az április 29-re kitűzött előkészítő üléssel megkezdődik. Az áldozat szülei végre a fiuk megölésével vádolt férfi szemébe nézhetnek.
A borzalmas részleteket tartalmazó vádiratot a Blikk szerezte meg. A vád szerint az akkor 15 éves férfi 2000 májusában egy tanyán dolgozott, amikor meglátta az utcán bicikliző Till Tamást. A fiú a közeli vadasparkba tartott. A vádirat szerint az elkövetőben
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Profi támadás a K&H ügyfelei ellen: a bankéra megtévesztésig hasonlító oldallal szerzik meg a géped feletti irányítást
A K&H Bank egy új adathalász-kampányra figyelmeztet, amelyben a csalók a pénzintézet oldalait másolják. A linkre kattintva egy távoli hozzáférést adó szoftver települ az eszközökre.
Új típusú, a K&H Bank arculati elemeit szinte teljes egészében lemásoló, közel tökéletes nyelvhelyességű levelekkel próbálják megtéveszteni a pénzintézet ügyfeleit. A bank csütörtökön közleményben figyelmeztetett, hogy a csalók olyan szoftver letöltésére veszik rá az áldozatokat, amellyel távoli hozzáférést szereznek az eszközükhöz.
A kampány újdonsága, hogy a levélből nyíló hamis oldal felépítése és dizájnja a K&H bármely aloldalára megtévesztően hasonlít, a hivatalostól eltérő URL az egyetlen árulkodó jel. A támadók a levélben „biztonságos távoli segítségnyújtást” ígérnek, a gyakorlatban azonban a link egy kártékony szoftver telepítéséhez vezet.
„Ezzel megágyazhatnak egy későbbi, telefonos támadásnak és/vagy kártékony szoftvert telepíthetnek az eszközökre, például vírust vagy leütést naplózó alkalmazást”
Az egész egy arculathű, nyelvileg szinte tökéletes e-maillel kezdődik, amelyben a gyanútlan ügyfél egy linkre kattintva egy, a bankéra megtévesztésig hasonlító, hamis aloldalra jut. Itt veszik rá a szoftver telepítésére, amivel a támadók már hozzáférnek az eszközhöz, előkészítve egy későbbi telefonos támadást.
A K&H ezért arra kéri az ügyfeleit, mindig győződjenek meg róla, hogy a böngésző címsávjában a K&H weboldalcíme pontosan szerepel-e. A bank hivatalos oldala mindig így kezdődik: https://www.kh.hu/. Fontos továbbá, hogy a domain végződése minden esetben .hu legyen, ne legyen helyesírási hiba sem az üzenetekben, sem az elnevezésekben, és a tanúsítvány is be legyen állítva.
Aki gyanús linkre kattintott vagy telepített valamit, azonnal válassza le az eszközt az internetről. Ezután érdemes teljes vírusellenőrzést végezni, és jelszavakat csak egy már megtisztított eszközről cserélni. A legfontosabb lépés azonban a bank azonnali értesítése a számla esetleges korlátozása vagy fokozott figyelése érdekében.
A mostanihoz hasonló, banki arculatot másoló adathalász-kísérletek rendszeresen felbukkannak Magyarországon. A telefonos csalások ellen a K&H korábban egy hívóazonosító funkciót is bevezetett, ami segít kiszűrni a hamis hívásokat, de ez nem helyettesíti az e-mailek és weboldalak tudatos ellenőrzését.
Új típusú, a K&H Bank arculati elemeit szinte teljes egészében lemásoló, közel tökéletes nyelvhelyességű levelekkel próbálják megtéveszteni a pénzintézet ügyfeleit. A bank csütörtökön közleményben figyelmeztetett, hogy a csalók olyan szoftver letöltésére veszik rá az áldozatokat, amellyel távoli hozzáférést szereznek az eszközükhöz.
A kampány újdonsága, hogy a levélből nyíló hamis oldal felépítése és dizájnja a K&H bármely aloldalára megtévesztően hasonlít, a hivatalostól eltérő URL az egyetlen árulkodó jel. A támadók a levélben „biztonságos távoli segítségnyújtást” ígérnek, a gyakorlatban azonban a link egy kártékony szoftver telepítéséhez vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria szerint az állam nem felelős a bántalmazott Ricsi ügyében, bár a fiút szerintük is verték, jogtalanul elzárták, megalázták a gyermekotthonban
A Kúria szerdán megváltoztatta a jogerős ítéletet, és elutasította a Belügyminisztériummal szembeni keresetet. A TASZ szerint ezzel az áldozatot teszik felelőssé. A fiú ezt mondta: „Nagyon fájt, hogy arra hivatkoztak, hogy szökdöstem. Azt nem kérdezték meg, hogy miért: azért, mert bántottak.”
Szerdán megváltoztatta a Kúria azt a jogerős ítéletet, amely korábban kimondta a Belügyminisztérium és a fenntartó felelősségét egy gyermekotthonban bántalmazott fiú ügyében. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a döntés lényegében leveszi a felelősséget az állami szervekről a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaiért, miközben azt elismeri, hogy a fiút súlyos jogsértések érték az intézményben – írta a Telex.hu. Az ítélet szerint a Ricsi nevű fiú nem azért nem kapott nevelőszülői ellátást, mert hiányoznak a rendszerből a speciálisan képzett szakemberek, hanem azért, mert 12 éves korára a korábbi traumái hatására súlyos pszichés és magatartási problémák alakultak ki nála.
Nehéz-Posony Kata ügyvéd, aki a fiút képviselte a perben, úgy látja, a döntés azt az üzenetet hordozza, hogy a nevelőszülői ellátás csak a problémamentes gyerekeknek jár.
„A Kúria ezzel lényegében azt mondja, hogy a nevelőszülői ellátás annak a gyereknek jár, aki jól viselkedik. Úgy tesz, mintha minden gyerek, függetlenül attól, hogy milyen nevelést, ellátást kapott, ugyanolyan felelősséggel tartozna a saját viselkedéséért, és figyelmen kívül hagyja, hogy az államnak van ellátási kötelezettsége, ami alanyi jogon jár minden gyereknek” – fogalmazott az ügyvéd.
Maga a fiú is megszólalt az ügyben: „Részben ugyan nyertem, de az nagyon fájt, hogy arra hivatkoztak, hogy szökdöstem. Azt nem kérdezték meg, hogy miért: azért, mert bántottak.” Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője szerint felháborító, hogy a bíróság az áldozatot teszi felelőssé. Ugyanakkor kiemelte, hogy legalább „precedens értékű ítélet született arról, hogy Ricsit valóban bántalmazták, jogtalanul elzárták, megalázták az intézményben”.
Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék, majd az Ítélőtábla is jogerősen kimondta, hogy a minisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megsértették Ricsi jogait, amikor nem biztosítottak számára megfelelő nevelőszülői ellátást. A fiút tízéves korában emelték ki veszélyeztető helyzetéből, és egy zárt gyermekotthonban helyezték el, ahol folyamatos bántalmazás érte, indokolatlanul gumiszobába zárták, és nem kapott drogrehabilitációs ellátást sem.
A Kúria a szerdai döntésével a Belügyminisztériummal és a fenntartóval szembeni keresetet elutasította, de a gyermekotthonnal szembeni jogsértések megállapítását és a 2,7 millió forintos sérelemdíj megfizetését hatályában fenntartotta. A legfelsőbb bírói fórum indoklása szerint a fiú zárt intézményi elhelyezése „objektív indokokon” alapult, és nem a fiú valamely védett tulajdonsága miatt történt.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint ezzel a felelősséget a rendszer helyett a gyermekotthonra és magára a bántalmazott fiúra hárították. Boros Ilona szerint a gyermekvédelmi ellátás mára összeomlott, és „ugyanaz történik a zárt intézményekben élő kamaszokkal, mint a kórházban ragadt csecsemőkkel”.
Szerdán megváltoztatta a Kúria azt a jogerős ítéletet, amely korábban kimondta a Belügyminisztérium és a fenntartó felelősségét egy gyermekotthonban bántalmazott fiú ügyében. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a döntés lényegében leveszi a felelősséget az állami szervekről a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaiért, miközben azt elismeri, hogy a fiút súlyos jogsértések érték az intézményben – írta a Telex.hu. Az ítélet szerint a Ricsi nevű fiú nem azért nem kapott nevelőszülői ellátást, mert hiányoznak a rendszerből a speciálisan képzett szakemberek, hanem azért, mert 12 éves korára a korábbi traumái hatására súlyos pszichés és magatartási problémák alakultak ki nála.
Nehéz-Posony Kata ügyvéd, aki a fiút képviselte a perben, úgy látja, a döntés azt az üzenetet hordozza, hogy a nevelőszülői ellátás csak a problémamentes gyerekeknek jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MMA-harcost szerdán a dunaszerdahelyi járásban igazoltatták, miközben eltiltás alatt vezetett. A szlovák hatóságok azonnal őrizetbe vették, és gyorsított eljárásban emeltek vádat ellene.
Rendkívül gyors eljárásban vádat emeltek a szlovák hatóságok a 33 éves MMA-harcos, Boráros Gábor ellen, miután szerdán eltiltás hatálya alatt vezetett. A vád szerint a férfi a hatósági határozat végrehajtását akadályozta meg azzal, hogy a járművezetéstől való eltiltása ellenére ült volán mögé. A Trnavai (Nagyszombati) Rendőrségi Kar szóvivője, Veronika Dachová a 24.hu-nak elmondta, milyen büntetésre számíthat a sportoló.
„A büntető törvénykönyv értelmében legfeljebb két év szabadságvesztés büntetéssel sújtható”
– közölte a szóvivő.
Borárost tegnap délután, egy közúti ellenőrzés során kapcsolták le a rendőrök a dunaszerdahelyi járásban található Csilizpatas településen. A férfi egy Skoda márkájú járművet vezetett, amikor az intézkedés során kiderült, hogy érvényes gépjárművezetési tilalom van érvényben ellene. A rendőrök a helyszínen őrizetbe vették, és a szükséges intézkedések után rendőrségi őrzőcellába helyezték.
A lap megkereste Borbély Zoltán büntetőjogászt, hogy szerinte mit jelent pontosan az, hogy Boráros „hatósági határozat végrehajtását akadályozta”.
„Ez olyan hatósági határozat lehet, amiben valamilyen birtoklással kapcsolatos kötelezettség van. Ez lehet valaminek a birtoklása, átadása, kiadása, birtokba adása, zár alá vétele vagy számos olyan egyéb más kötelezés, amelyeket megakadályozott a férfi. De ez kapcsolódhat személyhez is. Magyarországon úgy van a járművezetéstől eltiltás, hogy ha büntetőügyben tiltották el, akkor három évig, ha szabálysértésben, akkor két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát nagyon hasonló a szlovákhoz”
– mondta az ügyvéd.
Borárosnak a Paraméter korábbi cikke szerint már tavaly februárban bevonták a jogosítványát. Akkor a nagymegyeri rendőrök állították meg, és a helyszíni droggyorsteszt pozitív eredményt hozott. A későbbi laborvizsgálatok megerősítették, hogy kábítószert fogyasztott.
Az MMA-harcos nehéz időszakon megy keresztül. Januárban szenvedett halálos balesetet kislánya édesanyja, a 31 éves Jákli Mónika.
Rendkívül gyors eljárásban vádat emeltek a szlovák hatóságok a 33 éves MMA-harcos, Boráros Gábor ellen, miután szerdán eltiltás hatálya alatt vezetett. A vád szerint a férfi a hatósági határozat végrehajtását akadályozta meg azzal, hogy a járművezetéstől való eltiltása ellenére ült volán mögé. A Trnavai (Nagyszombati) Rendőrségi Kar szóvivője, Veronika Dachová a 24.hu-nak elmondta, milyen büntetésre számíthat a sportoló.
„A büntető törvénykönyv értelmében legfeljebb két év szabadságvesztés büntetéssel sújtható”
– közölte a szóvivő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
