Áder: sok még a tennivaló a környezetvédelem terén, de az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni
Sok még a tennivaló a környezetvédelem terén Magyarországon, de az eddig elért eredményekről sem szabad megfeledkezni - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorának csütörtöki adásában Áder János köztársasági elnök, a vasárnapig tartó Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó fővédnöke.
Az ENSZ két hete zárult, glasgow-i klímakonferenciájának eredményeit értékelve a magyar államfő elmondta: akik fokozott várakozással indultak a rendezvényre, azok biztosan csalódtak. "Nem nagy eredmény, de jó hír" azonban, hogy a klímacsúcs végén külügyminiszteri szinten megegyezett egymással az amerikai és a kínai delegáció, hogy a klímatárgyalásaikat kiemelik a vitás kérdések közül - emlékeztetett.
A másik örvendetes fejlemény, hogy több mint száz ország megállapodott abban, 2030-tól nem termelnek ki több fát, mint amennyit pótolnak - közölte Áder János, hozzátéve: jelenleg még évente egy olaszországnyi területtel megegyező erdő tűnik el a Földről.
Felvetette, hogy a fásítási programba be lehetne vonni gazdaságosan nem hasznosítható területeket, például autópálya-lehajtók által körülvett földsávokat, amelyekből még mintegy 20 ezer hektárt lehetne fával beültetni.
Áder János megemlékezett a Planet 2021 előzményének tekinthető budapesti Víz világtalálkozókról is, kiemelve, hogy mindegyik ott bemutatkozott magyar cég piacra lépése sikeres volt. A jelenleg a Hungexpón zajló fenntarthatósági expó a korábbinál tízszer nagyobb területet biztosít a vállalatok bemutatkozására - fűzte hozzá.
A három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forintba került a magyar államnak, ám ennek megtérülése nagyjából harmincszoros volt üzletkötések formájában, tehát a költségvetésnek közvetlenül és közvetetten is haszna származott a rendezvényekből - emelte ki a köztársasági elnök.
A fenntarthatósági expó szakmai konferenciája nem csak a vízválságot, hanem számos egyéb problémát is érint, miközben a rendezvény több mint 180 kiállítónak biztosít bemutatkozási lehetőséget a Visegrádi Négyek országaiból - mondta.
Áder János a fenntarthatóság fogalmát tisztázva közölte: az emberiségnek csak annyi erőforrást szabadna felhasználnia, amennyit a természet pótolni tud.
Egy centiméter vastagságú termőföld keletkezéséhez például 100-200 évre van szükség. Ha a földet rossz technológiával műveljük, hagyjuk, hogy a víz elmossa, a szél elfújja, vagy ha nem biztosítjuk, hogy biológiai összetétele megmaradjon, akkor nem tudunk ugyanolyan minőségű élelmiszert előállítani, és a gyermekeink életminőségét veszélyeztetjük - figyelmeztetett.
A most hivatalba lépő német kormány energiapolitikáját értékelve Áder János úgy vélekedett, "óriási fejreállás" lehet abból, ha az atomerőművek után bezárják a szénerőműveket is, a gázerőműveket pedig korlátozzák. Amíg Németország nem építi ki a hatékony energiaszállítás infrastruktúráját, valamint a fölös áram olcsó, környezetbarát, de hosszú távú tárolási kapacitásait, addig szükségük lesz alaperőművekre - húzta alá.
Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az utóbbi időszakban emelkedett ugyan, de ennek elsődleges oka a nemzetközi árufuvarozás felfutása - jegyezte meg a köztársasági elnök.
Ismertette: Magyarország célja, hogy 2030-ra minden városban csak e-buszok közlekedjenek, de egyre több az elektromos kukásautó is. A távolsági áruszállításban azonban nehezebb átállni az elektromos járművekre, itt technológiai ugrásra, azaz az e-kamionok hatótávolságának növelésére és töltési idejük csökkentésére van szükség.
Az elektromos autózás terjedésének pedig nem a fogyasztói szándék, hanem a járművek ára szab egyelőre korlátot, de ez valószínűleg a nem túl távoli jövőben változni fog - fűzte hozzá.
Áder János emlékeztetett, hogy az EU 27 országából 10 van, amelyik 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és a világban 21 olyan ország akad, amely úgy tudta növelni a GDP-jét, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátását csökkentette. Magyarország mindkét csoportban benne van.
A szinte félsivatagossá vált Homokhátság vízpótlása öt éven belül megoldódhat. Húsz éve Magyarország szennyvizeinek 20 százalékát tisztítottuk meg, ma 95 százalékát, 2030-ra pedig mindenütt megvalósul a szennyvíz-tisztítás - sorolta az eredményeket.
Persze maradtak problémák bőségesen, például az épületenergetikai hatékonyság javításában is sok tennivaló van még, de nem szabad megfeledkezni a nyilvánvaló eredményekről sem - hívta fel a figyelmet Áder János.
