Áder János a klímacsúcson: Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre

Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”

„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.

A videóban végül konkrétumként beszél arról, hogy

Molnár Áron a videót Hankó Balázs volt kulturális miniszternek címezve kezdi: „Balázs! Hankó Balázs! Szia! Örülsz, hogy megint kapsz videót?” Azt írja, Hankó állításával ellentétben szerinte bűncselekmények történtek, majd hozzáteszi: „3 hónapja megállás nélkül hozzuk nyilvánosságra a törvénytelenségeiteket.” Megemlíti, hogy a nyomozás során eddig több gyanúsítottat is letartóztattak.

Ismét felidézi a botrány alapját, miszerint „a titkos 790-es listán szereplő szervezeteknek és magánszemélyeknek 17 milliárd adófizetői forintot osztottatok szét titokban.” Kiemeli, hogy mindez szerinte „pont a kampányidőszakban, pont választókerületi lebontásban” történt, és sem a pályázat, sem a döntnökök nevei nem voltak nyilvánosak. Azt állítja, minden csak az ő megszólalása után vált publikussá, és eddig több mint 2,5 milliárd forintot utaltak vissza.

A videóban öt új, Monorhoz köthető szervezetet nevez meg, amelyek szerinte 100 millió forintot kaptak a titkos keretből. „Ami összeköti ezt az 5 civil szervezetet, az Monor fideszes képviselőtestülete” – fogalmaz.

A Molnár által bemutatott képernyőkép szerint a „kulturális és közösségépítő programokra” kapott támogatásból fizetett buszút célállomásaként ez állt: „Monor-Budapest (Békemenet).”

Molnár ezután felszólítja a „monori fideszes fiúkat”, hogy fizessék vissza a maradék támogatásokat is. Egy másik szervezet esetében megjegyzi, hogy az egyik képviselő „nagymamája beszámlázott 10 millió forintot, és az kifizetésre is került.”

A poszt egy céghálót ábrázoló képpel folytatódik, amely szerinte tele van a titkos pályázati pénzekből részesülő cégekkel és szervezetekkel, majd belengeti, hogy „hallani fogunk még a Monori szervezetekről és cégekről”. A videót Hankó Balázsnak címzett üzenettel zárja, amelyben a volt miniszter börtönbüntetését vizionálja.

A rendkívüli hőségre és az energiatakarékosságra hivatkozva halasztaná el a most szombati, augusztus 8-i munkanapot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet bedobta az ötletet a kormánynak, hogy a ledolgozandó napot inkább tegyék át szeptemberre. A javaslat meglepte a szakszervezeteket és a vállalkozók szövetségét is, a miniszterelnök pedig attól tart, a hirtelen változtatás káoszt okozna.

Az augusztus 8-i munkanapot eredetileg azért rendelték el, hogy az augusztus 21-i péntek pihenőnap lehessen, így az augusztus 20-i nemzeti ünnep után négynaposra nyúlhat a hétvége. Ezt a tervet borítaná fel a kamara javaslata, amelyről az RTL Híradó számolt be.

A kamara elnöke, Nagy Elek elismerte, hogy a tervnek árnyoldalai is vannak.

A témában hétfőn szólalt meg először a miniszterelnök, miután a Sándor-palotában egyeztetett. Magyar Péter szerint egyelőre nagyobb felfordulást okozna egy ilyen hirtelen döntés, de még semmi sem végleges.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a lehetséges következményekről beszélt.

A szakszervezetek sem tapsolnak az ötletnek. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a hirtelen jött felvetést bírálta. Azt mondta, a rugalmas foglalkoztatásban partnerek, de csak ha az megállapodáson alapul. „A szakszervezeti oldal partner tud lenni ebben, de a kiszámíthatatlanságban már kevésbé. És azért keddről beszélünk és egy szombati munkanapnak az áthelyezéséről” – fogalmazott.

Értetlenül áll a javaslat előtt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. Perlusz László főtitkár szerint a vállalkozóktól nem érkezett ilyen igény, és a logisztika megszervezésére már nincs elég idő. „Meg kell szervezni az ellátási láncokat, nem utolsósorban a munkavállalók időbeosztását, tehát én nem tudom megmondani, hogy ez a néhány nap ez elegendő lenne-e ahhoz, hogy ezt áthelyezzük” – közölte.

A munkanap áthelyezéséről a foglalkoztatáspolitikáért felelős Szociális és Családügyi Minisztérium dönthet, de egyelőre nincs kormánydöntés az ügyben.

Baba-mama szobákban sírnak a csecsemők, de anya sehol. Csak a miskolci központi kórházban negyven olyan kisbaba fekszik, akiknek már rég nem lenne ott a helyük. Közülük 18-at akár azonnal hazavihetnének a szüleik, de nem jönnek értük. A nővérek és önkéntes „ringatók” próbálják pótolni a hiányzó szülői szeretetet – számolt be róla az RTL Híradó.

A helyszínen forgató stábnak az intézmény osztályvezetője drámai számokat sorolt. A negyven, kórházban rekedt csecsemő többsége teljesen egészséges, mindössze négyen szorulnak közülük tényleges orvosi ellátásra. A többiek vagy azért nem mehetnek haza, mert a szüleik nem kérik őket, vagy mert gyámügyi határozat tiltja ezt.

A miskolci helyzet egy országos problémára világít rá: több mint 320 csecsemő rekedt kórházakban, átlagosan 105 napot töltenek ott anélkül, hogy annak egészségügyi oka lenne.

A kormányzat pénteken járt a miskolci kórházban, azóta a bent ragadt babák száma nyolccal nőtt. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a helyzet tarthatatlan, ezért célvizsgálatot rendelt el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gyermek sorsát egyenként vizsgálják meg a kormányhivatalok, a jelentést pedig szeptemberre várják.

„Nemcsak az a cél, hogy a már ott lévő gyerekek megtalálják a maguk elég jó helyét a világban, családoknál, hanem az is, hogy ne kerüljenek újabb gyerekek ebbe a helyzetbe” – vázolta a komplex feladatot Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár.

A rendszer egyik buktatója, hogy a jogszabályok nem egyértelműek. Az államtitkár szerint pontosítani kell, mit jelent a „rendszeres” kapcsolattartás, ha egy nehéz sorsú szülő nem mond le a gyerekéről.

Amíg a rendszer malmai lassan őrölnek, a babákról a nővérek mellett önkéntesek, úgynevezett babaringatók gondoskodnak. A Nevetnikék Alapítvány 18 éve képzi őket, és hamarosan az országos oktatási programban is részt vesznek.

A jelentkezők lelkesedése óriási, de sokan lemorzsolódnak, amikor szembesülnek a szigorú feltételekkel. Kőműves Glória, az alapítvány alapítója szerint „amikor szembesülnek azzal, hogy itt fix időrend van, és képezniük kell magukat, ez sokakat visszatántorít”.

A ringatóknak tilos a műköröm és az ékszer, emellett kötelező egészségügyi felkészítő tanfolyamot is el kell végezniük. „Például fel kell ismerniük az önkénteseknek azokat a tüneteket, és ha változást észlelnek a gyereknél, azonnal szólniuk kell a nővéreknek” – magyarázta Kőműves Glória.

Jelenleg több száz kiképzett önkéntes várja, hogy bejuthasson a kórházakba a magukra hagyott csecsemőkhöz.

Az MTVA ma olyan dokumentumokat tett közzé, ami szerintük azt bizonyítja, hogy az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) szigorú politikai irányítás alatt működött. A kormányzat kéréseket, esetenként utasításokat fogalmazott meg nekik, a vezető munkatársak pedig állítólagos „felsőbb utasításra” vontak vissza, csonkoltak meg, fogalmaztak át anyagokat.

A képernyőképen az látható, hogy Havasi elküld egy közleményt Németh Zsolt korábbi közmédiás hírigazgatónak, a következő kéréssel: „Ebből tudnátok írni egy MTI hírt, forrásként rám hivatkozva?” Majd egy másik e-mailben további kérés érkezik: „szia, a cím és lead ez legyen, kérlek”.

Havasi Bertalan most a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben tagadta, hogy sajtóetikai vétséget követett volna el:

- írja Havasi Bertalan.

Majd kijelenti, hogy

- zárul a kommüniké.

Utóbbi mondatban Havasi arra az ügyre utal, hogy hétfőn bejelentették az M1 Híradó új főszerkesztőjét, azonban ezután a sajtó arról írt, hogy a jelölt Mészáros Lőrincnél töltött be kommunikációs pozíciót. Az egyik erről szóló cikk alatt Magyar Péter nemtetszését fejezte ki. Keddre az új vezetőség elállt a jelölttől.

Ezzel bővebben itt foglalkoztunk: