Áder János: Nehéz hónapok előtt állunk

Pénteken befejezi működését a Megafon: a Media1 információi szerint ma megszűnik az utolsó dolgozó munkaviszonya is a kormánypárti véleményvezéreket tömörítő központnál. A lap egy belső forrásra hivatkozva azt írja, a teljes leépítést két hullámban hajtották végre, az első csoport múlt vasárnap, a második pedig pénteken távozik, a folyamat összesen 55-57 embert érint.

A cég irodáit már felszámolták, a bútorokat és egyéb eszközöket eladták – tudta meg a Media1. A portál szerint hasonló folyamat zajlott a Digitális Szuverenitási Központnál is, ahol szintén értékesítettek bútorokat és technikai felszereléseket.

A teljes leállásig ellentmondásos belső kommunikáció vezetett. A Fidesz április 12-i választási vereségének estéjén Dukász Magor, a Megafon egyik vezetője még a folytatásról beszélt a stábnak. Egy későbbi értekezleten azonban már arról volt szó, hogy változások jönnek, a munkatársak pedig szembesítették a vezetést a téves győzelmi előrejelzésekkel. Ekkor merült fel az is, hogy a jövőben közösségi finanszírozásra állhatnak át.

A végleges döntésről Kovács István ügyvezető április 21-én tájékoztatta a munkatársakat: közölte, hogy ha nem találnak megoldást a finanszírozásra, május 21-én bejelentik a csoportos létszámleépítést. Ez május 21-én meg is történt.

A távozó dolgozók a törvény szerint járó végkielégítést kapták meg, egységes, bővebb juttatási csomag nem volt. A forrás szerint a munkavállalók körében különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy éppen ebben az időszakban jelentek meg hírek Dukász Magor érdekeltségeinek jelentős nyereségéről.

A szervezet több mint 300 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornája, a Patrióta jövője bizonytalan, bár a csatorna főszerkesztője a borítókép tanúsága szerint szintén távozik.

A Megafon leépülése egy szélesebb körű folyamat része, amely a teljes jobboldali médiabirodalmat érinti. A választási vereség óta tömeges elbocsátások zajlanak a Mediaworks-nél, a Mandinernél, a PestiSrácok teljes stábját elküldték, a Bors nyomtatott kiadását felfüggesztették, és több más lap működése is megváltozott.

Magyar Péter miniszterelnök felmentette Czunyiné dr. Bertalan Juditot, a Fidesz Védvonal nevű hálózatának vezetőjét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz programok uniós forrásainak felhasználását felügyelő bizottságok éléről. A szerdán megjelent kormányhatározattal egy időben a kabinet több mint 530 milliárd forintnyi uniós forrást szabadított fel két sürgős energetikai programra.

A Magyar Közlönyből derült ki, hogy

– írta a 24.hu.

Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány az előző kabinet Gazdaság-újraindítási akciótervére hivatkozva bővítette a helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódó listát.

A szoros határidő miatt Magyar Péter azzal bízta meg Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy azonnal gondoskodjon a két program végrehajtásának megkezdéséről.

A kormányhatározat nevesíti is a lehetséges kedvezményezetteket. Az okosmérőkre kiírt pályázatokon kizárólag a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok indulhatnak.

Ezek az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az ELMŰ Hálózati Kft., az MVM ÉMÁSZ és DÉMÁSZ Áramhálózati Kft., valamint az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. Utóbbi cég Mészáros Lőrinc tőzsdei vállalatcsoportjához tartozik.

A „hazugsággyár” megszűnéséről és a „NER vergődéséről” írt Facebook-posztot Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki szerint miközben ez zajlik, közösen el lehet kezdeni felépíteni egy új országot. A bejegyzés apropóját a jobboldali médiában zajló átalakulások adták. Konkrét példaként említi, hogy a Mandinertől 60 embert bocsátottak el, és még 48-an maradtak, ami szerinte több mint 50%-os leépítés. Hozzáteszi, a Pesti Srácoknál „mindenkit elküldtek”. Az eseményeket a „bukott Orbán-kormány fő propagandagépezetének számító” Mediaworks csoportnál zajló folyamatos leépítések sorába illeszti.

A miniszter szerint a piac jól tudja, mire van igény. „Ha egy termék a jogszabályi kereteket betartva, tisztességesen, átlátható módon finanszírozva működik, akkor egyetlen dolog számít - hogy van-e rá kereslet. Hogy teremt-e olyan értéket, amiért az olvasók, hirdetők hajlandók fizetni.” Leszögezi, hogy a TISZA-kormány nem korlátozza a sajtószabadságot, a Mediaworks összeomlása pedig a tulajdonosok beismerése arról, hogy a cégcsoport soha nem volt piaci alapon életképes. „A kormányzat bukása után, a közpénzcsapok elzárása elegendő volt ahhoz, hogy a hazug híreket, lejáratásokat, valóságtorzító publikációkat szakmányban gyártó gépezet megtörjön. Hiszen nem sajtótermékeket árult, hanem propagandát gyártott.”

Tanács a cégcsoport jövőjét illetően a teljes összeomlást valószínűbbnek tartja a megtisztulásnál. Az ellenzékbe szorult Fidesz azon kijelentéseit, hogy veszélyben a sajtószabadság és családok százai kerülnek veszélybe, „álszentségnek” nevezi. Úgy fogalmaz: „Akkor nem volt ekkora a felháborodás, amikor a most elbocsátott "újságírók" (elnézést, propagandisták) embereket, családokat tettek tönkre, lejáratásokkal, gyűlöletkeltéssel, százszor bíróság előtt is kimondott hazugságokkal fertőzték a közéletet. És mindezt közpénz milliárdokból.” Szerinte most eljött az igazság pillanata: az elbocsátottaknak a piacon kell munkát keresniük.

A posztban élesen elválasztja egymástól a „nemzeti nagytőkéseket” és a NER oligarcháit. „A NER oligarchái NEM nemzeti nagytőkések. Döntő többségük nem üzletember, hanem stróman” – írja, hozzátéve, hogy a valódi nemzeti tőkés piaci alapon építette fel vagyonát, míg a NER oligarchái „közönséges közpénztolvajok”, akik állami megrendelések nélkül nem versenyképesek, és csak haszonszerzés vagy a „börtön elkerülése” érdekében támogatnák a jobboldali sajtót. A miniszter szerint a legtöbben már nem a NER vergődésére, hanem a jövő építésére szeretnének koncentrálni, és ebbe most mindenkinek van beleszólása.

Felhívja a figyelmet a kormány honlapján zajló két társadalmi egyeztetésre: az Alaptörvény átmeneti, 17. módosítására (június 27-ig) és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására (június 30-ig). Előbbi a „maffia politikai csápjait”, utóbbi a „gazdasági csápjait” hivatott levágni.

A Fidesz szerint politikai koncepciós eljárás zajlik a Nemzeti Kulturális Alap ügyében, miután a hatóságok hat embert őrizetbe vettek a 17 milliárdos támogatási botrányban.

Az ellenzéki párt védelmébe vette a korábbi "nemzeti" kormány kultúrpolitikáját, és hangsúlyozta, hogy az érintettek elismerést érdemelnek. „Büszkék vagyunk arra, hogy a nemzeti kormány nemcsak a magaskultúrát, hanem a mindennapi kultúrát is támogatta, és nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden településen hozzáférhetővé tette. Azok a művészek, kulturális szervezők, a kulturális kormányzat közszolgái, akik ezt munkájukkal lehetővé tették, nem üldöztetést, hanem elismerést érdemelnek” – fogalmaztak. Hozzátették, hogy kiállnak a koncepciós eljárással sújtottak mellett.

A Fidesz politikai bírálata azután érkezett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden bejelentette, jelentős előrelépést értek el a nyomozásban. A hatóság közölte, hogy a 17 milliárd forintot is meghaladó támogatási ügyben hat embert állítottak elő bűncselekmény gyanújával. Azóta kiderült, hogy az őrizetbe vettek között van Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Óbuda korábbi fideszes polgármestere, akit csütörtökön 30 napra letartóztattak.

A NAV szerint a keddi akcióval „jelentős előrelépést” tettek a nyomozók, akik korábban kutatásokat és lefoglalásokat hajtottak végre a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, valamint magánszemélyeknél.

A botrány akkor terelődött jogi útra, amikor a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik vezetője hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, mert a 17 milliárdos keretről szerinte szakmai kontroll nélkül, átláthatatlan eljárásban dönthettek. Az ügyre az elsők között hívta fel a figyelmet Molnár Áron színész-aktivista, akit a NAV később tanúként hallgatott ki. A kirobbanó botrány hatására súlyos bizalmi válság alakult ki az intézményen belül, ami tömeges lemondásokhoz vezetett: a bizottság közel fele, köztük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is távozott a testületből. Eközben több kedvezményezett elkezdte visszafizetni a kapott milliókat, a visszaáramló összeg már meghaladja a kétmilliárd forintot.