HÍREK
A Rovatból

A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.


Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.

A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.

"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:

"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".

A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".

"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.

"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"

- olvasható a levélben.

A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.

"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.

A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.

Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.

Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"

- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.

A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".

Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.

"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint

a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.

A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.

"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"

- áll a levélben.

A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.

Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni

- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".

"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.

A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.

Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.

Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".

A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.

"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"

- írja a katonatiszt.

A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.

Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"

- zárta a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanul tovább – Orbán Balázs külön üdvözölte a politikai aktivistát
Az ellenzéki aktivista az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.


Pankotai Lili a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) diákja lett szeptembertől – ez az ellenzéki aktivista közösségi oldaláról derült ki. A bejegyzése szerint

az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon folytatja tanulmányait.

A hírre még Orbán Balázs is reagált a közösségi médiában, külön poszttal köszöntötte Pankotait az egyetemen.

„Örülünk, hogy az NKE-t választottad tanulmányaid folytatásához! Kiváló közösséghez csatlakoztál, amelynek nagyon fontos a hazafias értékek tisztelete és a nemzet szolgálata!”

– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette, hogy a tanórák mellett Pankotai Lili értékes tapasztalatot szerezhet minisztériumoknál, és más állami, hon- és rendvédelmi szerveknél, valamint ha szeretne, a tudományos munkába is bekapcsolódhat.

Pankotai Lilit 2022-ben ismerte meg az ország, amikor az október 23-án megtartott pedagógustüntetésen a Szent Gellért téren előadott egy kormánykritikus verset, amely helyenként obszcén kifejezéseket tartalmazott. A tüntetés után kormánypárti médiumok és több kormánypárti közszereplő a pécsi gimnazista kirúgását követelte.

A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, Nyisztor Zsolt másnap közleményben elhatárolódott a fellépéstől. Pankotai Lili ezután távozott a gimnáziumból, és 2022 decemberétől a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban folytatta tanulmányait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Miskei gyerekgyilkosság: „Az önök rendszere csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt” – Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik
A politikus szerint a kormány gyermekvédelminek nevezett rendszere „ismét süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni”.
Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 03.



„Miniszterelnök úr, remélem, két koktél között méltóztatik arra is szakítani némi időt a horvát napsütésben, hogy megérdeklődje Pintér Sándor kollégájánál, hogyan fordulhatott elő az, hogy a gyermekvédelminek nevezett rendszerük süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni?” - írta Facebook-oldalán Fekete-Győr András a miskei gyerekgyilkosságra reagálva.

Mint azt mi is megírtuk: szeptember 1-jén eltűnt az otthonából egy 22 hónapos kislány Miskén. A kis Hanna a nevelőapjával maradt otthon, ameddig az édesanyja elment dolgozni. A kislányt órákon át keresték rendőrök, polgárőrök, speciális keresők és önkéntesek is. Végül már csak a holttestét találták meg. A gyilkossággal az anya új élettársát gyanúsítják.

„A család nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. Tavaly novemberben egy buszon hívták rájuk a rendőrséget, mert a szülők ütötték és rángatták a gyerekeket, a bejelentő szerint a kislány arcán lila folt volt látható. Idén januárban a miskei körzeti megbízott ment ki egy hangos családi veszekedés miatt, ami után a rendőrség hivatalos jelzéssel élt a gyermekjóléti szolgálat felé” - írja posztjában Fekete-Győr, aki Pintér Sándornak is üzent.

„Pintér Sándor belügyminiszter azonnali magyarázattal tartozik: történt-e bármi a hivatalos jelzés után? Volt-e a gyermekjóléti szolgálatnak egyáltalán kapacitása, erőforrása, vagy akár csak szándéka, hogy érdemben foglalkozzon a családdal? Vagy ez az eset is csak egy újabb tragikus bizonyítéka annak, hogy a hangzatos propagandával ellentétben a magyar gyermekvédelmi rendszer valójában romokban hever?”

- fogalmazott a politikus.

„Romokban, mert a jelzőrendszer csak egy üres szólam abban az országban, ahol a szociális munkások és a gyermekvédelmi szakemberek megalázó bérekért próbálnak emberfeletti munkát végezni. Romokban, mert nincs elég ember, aki egyáltalán érdemben tudna foglalkozni a beérkező jelzésekkel, a meglévők pedig beleroskadnak a terhekbe vagy elhagyják a pályát. Romokban, mert milliárdok jutnak gyűlöletkeltő plakátokra „gyermekvédelem” címszóval, de a valódi védelemre, a terepen dolgozókra, a krízisotthonokra már nem marad pénz” - írja Fekete-Győr.

„A rendőrség közleménye szerint a buszos esetnél azért nem történt érdemi intézkedés, mert »a bejelentőn kívül senki nem jelezte, hogy bántalmazták volna bármelyik gyereket«, a szülők pedig azzal magyarázták a helyzetet, hogy csak feszültek voltak, mert a kislánynak »jön a foga«. A januári családi veszekedésről a rendőrség azt mondja, »ekkor sem merült fel, hogy bárki is bántalmazta volna a gyerekeket«, de »ettől függetlenül az eset után a rendőrök jelzéssel éltek a gyermekjóléti szolgálatnak«.

Ez az érvelés azért abszurd és elfogadhatatlan, mert leleplezi a rendszer teljes csődjét. A két bejelentésnek ugyanis egyértelmű jelzésnek kellett volna lennie, hogy a gyermekek veszélyeztetett környezetben élnek. Egy működő gyermekvédelem nem vár passzívan, ölbe tett kézzel a következő segélykiáltásra. Hanem proaktívan cselekszik: a családot szoros felügyelet alá helyezi, a körülményeket pedig érdemben kivizsgálja. Az önök rendszere azonban nem ezt tette. Csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt”

- fogalmaz a politikus.

„Miniszterelnök úr: ez a tragédia nem a véletlen műve. Ez annak a politikának a borzalmas és egyenes ágú következménye, amely a látszattal és a propagandával törődik, de a valósággal nem. Ön és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik, hogy miért hagytak ismét cserben egy gyermeket, miközben a saját rendszerük jelzései alapján pontosan tudniuk kellett volna, hogy a biztonsága veszélyben van”

- zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmondta, melyik párt nyerte a nyarat szerinte
A politikai elemző szerint a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli változást a nyáron eddig senki sem mért.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán megjelent a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése, ami azt mutatja, hogy megállt a Fidesz visszaesése, de a Tisza továbbra is tartja az előnyét. A 21 Kutatóközpont adatai szerint a teljes népesség körében 8, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza előnye a Fidesz előtt.

De hasonló következtetésre jutott a Republikon is. A hétfőn megjelent adataik szerint a nyár végén alig mozdultak a számok, de a kormánypárt kicsit ledolgozott a hátrányából.

Török Gábor a Facebook-oldalán foglalta össze, hogy szerinte ki nyerte a nyarat.

„Kijött az újabb nyárvégi felmérés is, és bár a számok minden intézetnél kicsit vagy nagyon mást mutatnak, minden látványos interpretáció (nőtt, csökkent, nyert, vesztett) ellenére a tendencia ugyanaz: hibahatáron túli (azaz valódi, érdemi stb.) változást a nyáron eddig senki sem mért. Hogy ki nyerte tehát a nyarat? Akinek jó, ha változatlanok az erőviszonyok. És itt már lehet is vitatkozni...”

– fogalmazott a politikai elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Állami pénzből lett bankóriás, de nem az államé lett: így szerezte meg Mészáros Lőrinc az MBH többségét
Hiába fektetett be az állam 136 milliárdot, semmit nem kapott vissza. A pénz Matolcsyék és Mészáros köreihez került – állítja a Válasz Online.


A Válasz Online szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek ma már közel 70 százalékos befolyással rendelkeznek az MBH Bankban, amely több mint 2 millió ügyfelet és több száz bankfiókot szolgál ki országszerte. Az állam ezzel szemben mára csak 20 százalékos tulajdonrészt tart meg a pénzintézetben – derült ki a lap elemzéséből.

Az MBH Bank nem a semmiből jött létre. 2020-ban indult el az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadása, aminek eredményeként megalapították a Magyar Bankholding Zrt.-t. A tulajdonosok ebbe a társaságba helyezték át a banki részvényeiket.

A Takarék-csoport óriási tőkével szállt be a holdingba. Ez nagyrészt abból a 136 milliárd forintból származott, amit a kormány még 2013-ban biztosított a szétaprózódott takarékszövetkezeti rendszer egységesítésére. Az összeg nagyrészt állampapírban pihent, és a kamatokkal együtt 2020-ra 188 milliárdra nőtt. Ez adta a Takarék-csoport értékének jelentős részét, aminek köszönhetően 37,69 százalékos részesedést kapott az MBH elődjében.

Az állam azonban ezért a befektetésért nem kapott tulajdonrészt.

Csak a Budapest Bank után került hozzá 30,35 százalék, így a Takarék-csoport mögötti közpénz után nem járt részesedés. Pedig ha a Takarék-csoporthoz tartozó pénz után is megillette volna az államot tulajdonrész, akkor most körülbelül 55 százalékos állami tulajdonról beszélhetnénk.

A Válasz Online szerint a megoldás az volt, hogy a 188 milliárd forintot nem részesedésként, hanem kötvényként kezelték. A 2021-es törvénymódosítás kötelezte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét, hogy a nála lévő összeget a Magyar Bankholding által kibocsátott, 2042-ben lejáró kötvényekbe fektesse.

Ez azt jelentette, hogy az állam nem kapott tulajdonrészt, hanem csak egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalás maradt nála – miközben a Mészáros Lőrinchez köthető cégek többségi irányítást szereztek az MBH Bankban.

A Válasz Online-nak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint viszont lenne lehetőség arra, hogy az állam visszaszerezze a pénzt. Szerinte ha módosítanák a vonatkozó jogszabályokat, a takarékintegrációra szánt támogatás újra az államhoz kerülhetne, mivel az eredeti cél, az integráció időközben teljesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: