prcikk: A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.


Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.

A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.

"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:

"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".

A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".

"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.

"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"

- olvasható a levélben.

A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.

"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.

A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.

Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.

Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"

- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.

A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".

Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.

"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint

a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.

A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.

"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"

- áll a levélben.

A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.

Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni

- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".

"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.

A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.

Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.

Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".

A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.

"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"

- írja a katonatiszt.

A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.

Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"

- zárta a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a jegybankról: Minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie
A miniszterelnök a Blikk Talk című műsorban az energiaválságról is beszélt, ami szerinte elkerülhetetlen. "Nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – fogalmazott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 09.



„Nehezebb idők” – ezzel a rövid válasszal indokolta Orbán Viktor a körülötte szigorodó biztonsági intézkedéseket a Blikk Talk című műsorban. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem általános óvintézkedésről van szó: a fokozott védelmet egy konkrét fenyegetéssel hozta összefüggésbe, amit az ukránokhoz köt.

„Igen, ez a konkrét személyre és családra irányuló fenyegetés” – mondta a kormányfő.

Az interjúban Orbán Viktor a „barát” megszólításra is reagált, amit a Putyinnal folytatott beszélgetésben használt. Szerinte ez csupán egy diplomáciai formula. „Nem személyes barátokat kell itt gyűjteni, hanem az ország számára kell értékes kapcsolatokat kialakítani. Ez megszokott formula a politikusok közötti érintkezésben. Nincs ebben semmi különös” – jelentette ki.

Orbán Viktor egy nemrég kiszivárgott telefonbeszélgetés leiratára utalt, amelyben a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetett. A felvétel miatt Rácz András külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, a magyar miniszterelnök porig alázta saját magát és az országot is, a leirat miatt pedig Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en csúnyán összerúgta a port.

Orbán Viktor a Blikknek nyilatkozva hozzátette, hogy bizonyos vezetőkkel a „brother”, vagyis a testvérem megszólítást is használják. A valódi barátságot ettől élesen elválasztotta. „Emberileg nem tudunk egymással olyan viszonyban lenni, mert ahhoz kellett volna együtt őrizni a disznót, hogy ilyen népiesen fogalmazzak.”

A személyes kapcsolatokról szólva Simicska Lajosról szűkszavúan annyit mondott, hogy „megszűnt a kapcsolat”, és „az egy lezárt történet”. Amikor Fodor Gábor került szóba, akivel szomszédok, arra a kérdésre, hogy adna-e neki egy inget, ha bajban lenne, annyit felelt: „Esetleg a felét.”

Szóba került a gazdaság is.

„Az energiaválság az elkerülhetetlen. Tehát nem arról van szó, hogy el tudjuk kerülni így vagy úgy, hanem be fog következni” – mondta a miniszterelnök, és a következő két-három hónapot különösen nehéznek nevezte.

Az okok között említette a közel-keleti konfliktusban megsérült gázipari létesítményeket és a tengeri szállítás akadozását. A kormány válságkezelési stratégiájának kulcskérdéseként azt jelölte meg, hogy a terheket kinek kell viselnie. „Az a kérdés, hogy kinek fáj. A bankoknak fáj, a multiknak fáj, a családoknak fáj?” – tette fel a kérdést, és jelezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja az árszabályozási intézkedéseket és a profitkorlátozást.

A Magyar Nemzeti Bank körüli vitákkal kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása az intézmény működésére. „A Jegybankot nem tudom ellenőrizni” – mondta, de hozzátette, hogy az elszámoltathatóság elkerülhetetlen:

„minden fillérnek meg kell lennie, és ha nincs meg, azért valakinek felelősséget kell viselnie.”

Különbséget tett a hibák és a bűncselekmények között, hangsúlyozva, hogy míg az előbbieket lehet korrigálni, „a bűncselekmény alól nem tud a miniszterelnök felmentést adni”.

A választási kampány hajrájával kapcsolatban azt mondta, a belső méréseik szerint nyerésre állnak, az utolsó napokat pedig egy 400 méteres síkfutáshoz hasonlította. Világossá tette a célját: „én arra készülök, hogy vasárnap este mi azt a hírt kapjuk, hogy győztünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
27 milliárdot szántak idén a csádi misszióra, ami a kormány szerint nem is létezik
Bár a kormányzat tagadja, hogy egyáltalán lenne csádi misszió, a 444 kiderítette, hogy tavaly ősszel még 2026 végéig terveztek vele, és a Honvédelmi Minisztérium úgy számolt, csak ebben az évben 27 milliárd forintot költenek rá.


A Honvédelmi Minisztérium 2025 őszén 2026. december 31-ig meghosszabbította az esetleges csádi katonai misszió mandátumát, és 27 milliárd forintos költségkerettel számolt a 2026-os évre – írta a 444. A lap birtokába került dokumentumok szerint

a keretösszegből négymilliárd forintot személyi jellegű és pénzügyi-dologi kiadásokra, 21,8 milliárdot logisztikára, 1,1 milliárdot pedig nemzetbiztonsági feladatokra szántak.

A tervezetet november végén továbbították jóváhagyásra egy közigazgatási államtitkári értekezletre, de az „aktuális helyzetre való tekintettel” végül nem került a kormány elé.

A csádi katonai szerepvállalás tervét az Országgyűlés még 2023 novemberében támogatta, amely alapján kétszáz magyar katonát telepítettek volna az afrikai országba. Bár az előkészületek zajlottak, 2025 júniusában nemzetközi sajtóhírek szerint a csádi fél felfüggesztette a tárgyalásokat a haderők jogállásáról, októberben pedig a Honvédelmi Minisztérium nyilvános tervei között már nem szerepelt a misszió.

Ehhez képest a belső minisztériumi dokumentumok alapján a tervezés a háttérben még hónapokig folytatódott.

A kormány azonban idén áprilisban már egyértelműen azt  kommunikálta, hogy „csádi misszió nincs, katonák Csádba nem mennek”.

Azután reagáltak így, hogy Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség korábbi toborzóarca egy interjúban arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól, a miniszterelnök fiától származott, aki „isteni sugallatra” kezdett a tervezésbe. Pálinkás szerint a tervben ötven százalékos „harcértékveszteséggel” számoltak.

„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni”.

A százados állításaira a kormányoldalról és a katonai vezetésből is érkeztek reakciók. A vezérkari főnök közleményben cáfolta, hogy politikai döntés született volna a műveletről. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a még állományban lévő katonáról azt mondta, rá a katonai szabályok vonatkoznak: „Nem lennék a helyében”.

Az ellenzék élesen bírálta a terveket. Magyar Péter szerint a magyar katonák nem Orbán Gáspár kalandregényének statisztái, Fekete-Győr András pedig azzal vádolta a kormányt, hogy vágóhídra küldte volna a katonákat. Pálinkás Szilveszter később arról is beszélt, hogy a honvédelmi miniszter három ajánlatot is tett neki azért, hogy ne nyilatkozzon.

A misszió előkészületeinek részletei továbbra sem nyilvánosak. 

2025 novemberében a bíróság jogerősen kimondta, hogy a külügyminiszter véleményére hivatkozva a kormánynak nem kell kiadnia a misszió előkészítéséhez kötődő szerződéseket.

Képünkön: Orbán Viktor miniszterelnök 2024 szeptemberében fogadta Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnököt a Szent György téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Nagykanizsán: A Tisza a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja
A pártelnök országjárása szerdai záróállomásán tette eddigi egyik legerősebb állítását a választás előtt. Magyar szerint a minisztériumokban és a NER-cégeknél már megkezdődött az iratok megsemmisítése és a vagyonmentés.


Négy nappal a választások előtt Nagykanizsán zárta szerdai országjárását Magyar Péter, ahol arról beszélt, a Tisza Párt a rendszerváltás utáni legnagyobb választási győzelmet arathatja, ami „arany betűkkel fog bekerülni a magyar történelemkönyvekbe”.

A politikus szerint a hatalom a teljes szétesés óráit éli, és súlyos vádakat fogalmazott meg. „Elkezdődtek az iratmegsemmisítések a minisztériumokban, a NER-es cégeknél és a háttérintézményekben. Mentik ki a szajrét, amit még menthetnek” – mondta.

Elindultak az aranyvonatok Dubaj fele, konténerekben a luxusautókkal.

Magyar Nagykanizsán is üdvözölte az orosz állami propaganda munkatársait. A tömeg a jelenlétükre „ruszkik haza” skandálással felelt, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje pedig angolul is üzent nekik, majd a felszólalását azzal zárta: „Tovarisi, konyec”, azaz „Elvtársak, vége” – írta a 24.hu.

A nagykanizsai üzenet nem volt előzmény nélküli. Szerda délelőtt Kiskunlacházán is feltűntek az orosz propagandisták, akiket Magyar Péter szintén megszólított, a közönség pedig ott is a „ruszkik haza” rigmust skandálta.

Az iratmegsemmisítés vádja sem új, a politikus korábban már a Karmelita kolostor kapcsán is felvetette a kormányzati iratok sorsának kérdését, a mostani állítása ennek kiterjesztése minisztériumi és vállalati szintre.

Magyar Péter a győzelmi várakozásait a Medián legfrissebb méréseire alapozta, amelyek a Tisza Párt számára akár kétharmados parlamenti többséget is valószínűsítettek.

A kormányoldal ezzel szemben másképp látja a kampányhajrát. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban arról beszélt, attól tart, az ellenzék nem fogja elfogadni a választási vereséget, és politikai nyomásgyakorlásra készül. A Fidesz a Medián számait vitatja, és a hozzá közel álló kutatóintézetek méréseire hivatkozva szorosabb versenyre számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megvan a Fidesz–KDNP hivatalos eredményváró helyszíne
A Fidesz–KDNP szerda este jelentette be, hogy a Bálna Kulturális Központban tartja a vasárnapi választás eredményváróját. Ezzel szemben a Tisza Párt már hétfőn tudatta, hogy a Parlamenttel szemben, a budai rakparton várja a szimpatizánsokat.


A kormánypártok közölték, hogy a Bálna Kulturális Központban tartják a közös eredményvárójukat – írta a HVG. A sajtóinformációk szerint a Bálna honlapján az is megjelent, hogy az épület csütörtöktől vasárnapig zárt körű rendezvény miatt nem látogatható.

A Fidesz immár negyedik alkalommal választotta az épületet az eredményváró helyszínéül, amely 2014 óta ad otthont a párt választási rendezvényeinek.

A Tisza Párt már hétfőn bejelentette, hogy a Parlamenttel szemben, a budai oldalon, központi helyszínként a Batthyány téren és a rakpartokon várják az eredményeket.

A felfokozott hangulat miatt elemzők rekordközeli részvételre számítanak vasárnap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk