HÍREK
A Rovatból

A volt vezérkari főnök után újabb katona tálalt ki: elkeseredésről, kilátástalanságról ír

Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.


Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.

A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.

"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:

"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".

A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".

"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.

"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"

- olvasható a levélben.

A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.

"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.

A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.

Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.

Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"

- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.

A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".

Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.

"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"

- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint

a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.

A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.

"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.

Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"

- áll a levélben.

A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.

Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni

- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".

"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.

A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.

Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.

Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".

A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.

"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"

- írja a katonatiszt.

A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.

Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"

- zárta a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Árréstop: a Lidl, a Tesco és a Spar is korlátozásokat vezetett be
Van, ahol mennyiségi korlátozást vezettek be, máshol pedig a kereskedelmi vásárlók számára léptettek életbe szigorítást.


Egyre több boltlánc dönt úgy, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az árrésstoppal érintett termékekre. Az áruházláncok szerint a cél, hogy minden vásárló hozzájuthasson ezekhez az árucikkekhez.

A Lidl a kereskedelmi vásárlók számára léptetett életbe szigorítást.

„Egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből a Lidl boltjaiban, ha a vevő áfás számlát kér”

– mondta a portfolio.hu-nak Tőzsér Judit, a cég kommunikációs vezetője. A korlátozás hétfőtől érvényes.

A Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be.

Tejből 1 kartonnal, tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni

– tájékoztatott Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.

A Spar szintén mennyiségi korlátozást vezetett be, amely mától érvényes.

Az üzleteikben mérendő termékekből maximum 3 kilogrammot, egyéb termékekből 10 darabot lehet vásárolni. Azoknál a termékeknél, amelyek kiszerelése meghaladja az 1 litert vagy az 1 kilogrammot, legfeljebb 10 liter vagy 10 kilogramm vihető el.

Az árrésstop március 17-től, azaz hétfőtől lépett életbe. Az intézkedést azokban a boltokban vezette be a kormány, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál, és a lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki Milorad Dodik ellen
Dodik a hírre az X-en úgy reagált: a Boszniai Szerb Köztársaság saját határőrséget hoz létre.


A boszniai-hercegovinai ügyészség elfogatóparancsot adott ki Milorad Dodik ellen

- írja a Bloomberg.

A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője mellett két másik magas rangú szerb tisztviselőt is keresnek a hatóságok.

Dodik a hírre az X-en úgy reagált: a Boszniai Szerb Köztársaság saját határőrséget hoz létre.

Dodikot az alkotmányos rend megsértésével gyanúsítják. Február 26-án emiatt egy év börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen, és hat évre eltiltották az elnöki hivataltól. Az ítélet után a politikus kijelentette, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina „nincs többé”. A boszniai szerb nemzetgyűlés ezután határozatot fogadott el arról, hogy nem ismeri el az ország bíróságát és ügyészségét.

Miután Dodik kétszer sem jelent meg a kihallgatásán, ellen a boszniai-hercegovinai ügyészség március 12-én előállítási parancsot adott ki ellene.

A boszniai szerbek vezetőjének egyetlen támogatója az Európai Unión belül Orbán Viktor. Az EU-n kívül Marco Rubio, Donald Trump egykori külügyminisztere is bírálta Dodik lépéseit. Azt mondta, hogy azok „aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyeztetik biztonságát és stabilitását”. Felszólította az Egyesült Államok régióbeli partnereit is, hogy csatlakozzanak „e veszélyes és destabilizáló magatartás elleni küzdelemben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Jó reggelt miniszter úr” – a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a nyugdíjasok hitelezik az államot, és ezt már Nagy Márton is elismerte azzal, hogy magasabb inflációról beszél
Nagy Márton azt mondta, lesz nyugdíjkorrekció, de hogy mekkora, az az átlagos infláció mértékétől függ.


Lesz ősszel nyugdíjkorrekció, ezt mondta Nagy Márton miniszter az ATV kérdésére. Az, hogy pontosan mennyi pénzt kaphatnak a nyugdíjasok szerinte az inflációtól függ. Azért kell nyugdíjkorrekciót fizetni, mert a pénzromlás mértéke magasabb lehet, mint amivel a kormány tervezett. A Tisza Párt elnöke úgy látja: nem novemberben kell nyugdíjkorrekciót adni az időseknek, hanem most azonnal.

Az idei nyugdíjemelés mértékéről tavaly novemberben Varga Mihály még pénzügyminiszterként a költségvetés benyújtásakor beszélt. Akkor azt mondta, hogy 3,2 százalékos inflációval egyező mértékű nyugdíjemeléssel számolnak a jövő év elején.

Pedig a jegybank már akkor jelezte: a pénzromlás mértéke 2025-ben 1 százalékponttal is magasabb lehet annál, ahogy a kormány tervezte. Hétfőn Nagy Márton miniszter is elismerte, hogy rosszul számoltak. Úgy fogalmazott: 4 és 5 százalék körüli átlagos inflációt mondana.

A tervezett és a miniszter által most említett infláció között akár 1,8 százalék is lehet a különbség. A különbözetet pedig egy összegben kell kifizetni az érintetteknek nyugdíjkorrekció formájában.

Nagy Márton azt mondja, hogy a nyugdíjkorrekcióra sor fog kerülni, de, hogy ez mekkora lesz az az átlagos infláció mértékétől függ.

A nyugdíjkorrekció azonban csak novemberben érkezik majd meg a nyugdíjasokhoz.

"Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy jó reggelt miniszter úr"

- mondta az RTL Híradónak a Nyugdíjas Parlament elnöke, aki úgy számol, hogy nagyjából 60 ezer forintnyi nyugdíjkorrekciót kaphat egy átlagos nyugdíjas. Ami Karácsony Mihály szerint csak első hallásra tűnik jó hírnek, ugyanis valójában a nyugdíjasok hónapokon át hiteleznek az államnak.

"Felszabadulnak a költségvetési nyomástól, amelyet egy család vagy egy nyugdíjas él, úgyhogy ennek örülünk, sajnos ezt meg kellett eddig hiteleznünk. Ez a hitelezés ez olyan 156 milliárd forint, mert nagyjából ez pluszban ennyit fog jelenteni"

- fogalmazott.

Magyar Péter úgy látja: nem novemberben kell nyugdíjkorrekciót adni a nyugdíjasoknak, hanem azonnal.

"Magyarországon volt Európában a legmagasabb az élelmiszer infláció, és várhatóan márciusban is így lesz, és várhatóan a 10 százalékot is eléri, a nyugdíjasok jelentős részének ezer forintja sincs naponta élelmiszerre"

- mondta az RTL Híradónak a Tisza Párt elnöke.

Az átlagnyugdíj idén januárban 241.923 forint volt. A medián, vagyis az a nyugdíj, amelynél a jogosultak fele többet, a másik fele kevesebbet kap, viszont csak 213 ezer forint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a bejelentés: Németh Balázs lesz a Fidesz-frakció szóvivője
Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, ami miatt büntették is.


„Szóvivőként erősíti a Fidesz-frakció munkáját Németh Balázs, korábbi televíziós újságíró, médiaszakember is” - közölte Facebook-oldalán a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója.

Hozzátették:

„szakmai tapasztalata, közéleti tájékozottsága megkérdőjelezhetetlen. Az általunk képviselt értékeknek, a magyar érdekeknek is régóta szószólója, zászlóvivője”.

Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, sőt, volt, hogy egy bevezetője miatt még a Médiatanács is megbüntette.

2022-ben aztán otthagyta a tévét, mert kinevezték a 2023-as budapesti vb-t szervező cég vezérigazgatójává. Legutóbb a júniusi EP-választás előtti M1-es tévévitán tűnt fel a képernyőn mint műsorvezető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk