HÍREK
A Rovatból

Lavrov: Meglepve olvastam, hogy Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható

Az orosz külügyminiszter szerint amerikai kollégájával hétfőn arról egyeztettek, hogy hogyan tudják előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tisztességtelennek minősítette az amerikai CNN hírtelevízió közlését, amely szerint elhalasztották az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozót, amelynek célja Vlagyimir Putyin és Donald Trump budapesti csúcstalálkozójának előkészítése lett volna.

„Ma meglepetéssel olvastam, hogy a CNN szerint a Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható Marco Rubióval folytatott tegnapi beszélgetésünk után.

A nyugati média sok szereplőjének tisztességtelensége jól ismert, a CNN is erről nevezetes, ezek általában nem komoly elemző munkára hajlamosak, hanem olyan egyszerű szlogenekre, amelyeket bedobnak és belevernek az információ befogadójának fejébe” - mondta Lavrov újságíróknak kedden Moszkvában.

A hírt ugyanakkor, hogy a közeljövőben nincs tervben az amerikai és az orosz elnök Budapestre tervezett találkozója, kedd este a Fehér Ház is megerősítette.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn arról beszélt, hogy a felek még nem állapodtak meg a találkozó időpontjáról és helyszínéről, így azt nem lehetett elhalasztani. Ezt az érvelést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megismételte. Rjabkov hozzátette, hogy a fontos esemény előkészítést igényel és a két külügyminiszter hétfőn lezajlott telefonbeszélgetése ennek része volt.

„Megbeszéltük Marco Rubióval a jelenlegi helyzetet, és azt, hogy hogyan tudjuk előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra, amelyet az amerikai elnök Budapesten javasolt megtartani. Nyilvánvaló, hogy nem a helyszínről van szó, noha a helyszín is fontos ebben a helyzetben.

Azt figyelembe véve, hogy milyen hullámokat kavartak ezzel kapcsolatban azok, akik az Európai Uniót nem szuverén államok szövetségeként szeretnék látni, hanem minden kérdést a brüsszeli bürokrácia keretein belül szeretnének megoldani” - nyilatkozott Lavrov.

„A legfontosabb azonban nem a helyszín és az időpont, hanem az, hogy hogyan fogunk haladni azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyekről megállapodtunk és amelyekről széles körű megegyezés született Anchoradge-ben”

- tette hozzá, kifejezve Oroszország készségét, hogy tovább haladjon ezen az úton.

Lavrov közölte, hogy megállapodott tárgylópartnerével a telefonos kapcsolattartás folytatásában.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére reagálva, miszerint Varsó nem garantálhatja, hogy egy bíróság nem rendeli el az orosz elnöki gép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana Budapestre, Lavrov kijelentette: „a lengyelek most már maguk is készek terrorcselekményeket elkövetni".

„Hallottam, hogy Sikorski úr azzal fenyegetőzött, hogy Putyin elnök repülőgépének biztonsága Lengyelország légterében nem lesz biztosítva, ha az Budapestre tart a javasolt, valószínűsíthető csúcstalálkozóra Trumppal”

- mondta.

Rámutatott, hogy Lengyelország bíróságon keresztül igazolta az Északi Áramlatok elleni terrortámadást - megtagadva egy ukrán gyanúsított Németországnak való kiadását -, és most pedig a lengyel külügyminiszter bíróságra hivatkozva beszélt arról, hogy Varsó megakadályozhatja az orosz vezető repülőgépének szabad mozgását.

Peszkov arra az újságírói kérdésre is válaszolt, hogy vannak-e Moszkvának új javaslatai a közelgő csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy „ennek elég diszkrét folyamatnak kell lennie, magának a folyamatnak és annak eredményességének érdekében”. A Kreml szóvivője „fantasztikus verzióként” értékelte azt a sajtóban megjelent felvetést, hogy a két elnök esetleg egy géppel érkezhet Budapestre. Úgy vélekedett, hogy korai még EU-országoknak az orosz-amerikai csúcstalálkozón való részvételéről beszélni.

Lavrov arról is beszélt, hogy ellentmondanak az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozón elért megállapodásoknak azok a felhívások, amelyek azonnali fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése nélkül.

„Azok, akik most arról próbálják meg győzködni amerikai kollégáinkat, hogy változtassák meg álláspontjukat, és ne törekedjenek hosszú távú, tartós rendezésre, hanem egyszerűen álljon le minden, és hadd döntsön a történelem... Tudjuk, kik foglalkoznak ezzel. Ezzel Zelenszkij európai pártfogói és gazdái foglalkoznak. De ez a megközelítés teljesen ellentétes azzal, amiben Trump és Putyin elnök Anchorage-ben megállapodott, amikor úgy döntöttek, hogy a kiváltó okokra fognak összpontosítani”

- mondta az orosz külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Moszkva kész arra, hogy tovább haladjon az alaszkai csúcstalálkozón meghatározott irányba.

„A tűzszünet most csak egy dolgot jelentene: azt, hogy Ukrajna hatalmas része egy náci rezsim irányítása alatt maradna, és hogy Ukrajnának ez a része az egyetlen hely lenne a Földön, ahol egy egész nyelvet törvényileg betiltanának, nem is beszélve arról, hogy ez az ENSZ hivatalos nyelve és a lakosság többsége által beszélt nyelv” - nyilatkozott.

Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint az előfeltétel nélküli tűzszünet alatt senki sem korlátozhatja a fegyverszállításokat Kijevnek.

„A fegyvernyugvás nem csak azt jelenti, hogy fegyverekkel lehet majd telepumpálni a kijevi rezsimet, hanem terrorcselekményekre is lehet ösztönözni, a polgári infrastruktúra és a polgári személyek elleni támadásokra az Oroszországi Föderáció területén, az Északi Áramlatok felrobbantása formájában”

- mondta.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.



Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.

A mostani eljárás nem előzmény nélküli,

két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.

2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.

A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.

„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.

Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”

A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.

Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól
A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.


A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.

A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.

A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.

Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.

A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.

Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.

A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.

Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:

„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.

Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,

az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,

a menedékjogot.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rászállt a NAV Dzsudzsák Balázs cégére, sorra dőlnek be a rekorder labdarúgó vállalkozásai
A NAV végrehajtást rendelt el a labdarúgó debreceni cégénél, a DB7.hu Kft.-nél. A vállalkozás az elmúlt években több százmilliós veszteséget halmozott fel, követve Dzsudzsák korábbi bedőlt üzleteinek mintáját.


Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.

A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.

Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.

Nem ez az első eset, hogy Dzsudzsák Balázs egyik cége nehéz helyzetbe kerül. Korábban az Első Magyar Léghajógyár Kft. tervei hiúsultak meg,

és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.

Szintén jelentős, 180 milliós veszteséget termelt 2024-ben az a cégcsoport, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem vásárolt meg Dzsudzsák Balázstól.

Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől
A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.



Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.

"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.

Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,

amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.

Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.

„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”

– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.

A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk