ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A takarítás fekete foltjai - ezek a leginkább elhanyagolt, mégis legkoszosabb területei a lakásnak

Te milyen gyakran takarítod ezeket?


Lehetsz akármennyire takarításmániás, vannak olyan területei a lakásnak, amelyekre nagyon kevesen gondolnak, mégis rengeteg kosz telepedhet meg rajta. A Daily Mail szakértőket kérdezett arról, melyek a legelfeledettebb területei, tárgyai a lakásnak, amit a kelleténél kevesebbszer takarítunk, illetve arról is, mit milyen gyakran célszerű kitisztítani őket.

A mobiltelefonokat naponta minimum egyszer le kell fertőtleníteni az erre megfelelő eszközzel, ugyanis rengeteg kórokozó telepedhet meg rajta.

Ennek oka, hogy egész nap használjuk, folyamatos kapcsolatban van a kezünkkel, amelyet még ha meg is mosunk, a telefonon ott maradnak a kórokozók, és visszakerülnek a tenyerünkre. Ehhez képest a töltőjüket elég hetente egyszer, ahogy a fülhallgatójukat is - bár az a biztosabb, ha minden használat előtt megtörölgetjük.

Hetente érdemes tisztítani a távirányítókat. Fontos, hogy előtte kivegyük belőle az elemet, mielőtt nedves törlőkendővvel néhányszor áttöröljük a készüléket. Ugyanez a menet a játék-kontrollereknél, azokat elég ritkábban, kéthetente átfertőtleníteni, de ez persze függ attól, mennyit van használatban.

Havi tisztítást igényel a számítógép és környéke:

a billentyűzet és az egér érintkezik a legtöbbet a kezünkkel, ezeket havonta legalább egyszer célszerű áttörölgetni nedves törlőkendővel áramtalanítás után.

A konyha az a terület, amelyet valószínűleg mindenki sokkal többet takarít, hiszen ott tároljuk és készítjük az ételeket, így ott a higiénia is fontosabb. Van azonban ennek a helyiségnek is több olyan része, amely fölött a legtöbb ember elsiklik: ilyenek például a hűtő polcai, amelyet valószínűleg kevesebbszer törlünk le, mint a konyha más tárolópolcait.

Nem ez azonban a hűtő legneccesebb része takarítás szempontjából: még kevesebb figyelmet szentelünk a kihúzhatós fiókoknak, amelyek általában a zöldségek és gyümölcsök tárolására alkalmasak.

Ez az a terület, ahová a gyümölcsökről és zöldségekről lepotyogó darabkák mellett a hűtő felsőbb polcairól is beszóródhat vagy lefolyhat már élelmiszer, jóformán a fiókokban gyűlik össze a hűtőszekrény legtöbb szennyeződése. A szakértők azt tanácsolják, hogy legalább havonta egyszer vegyünk ki a fiókokat, és szappanos vízzel mossuk tisztára.

Szintén hajlamosak vagyunk elfeledkezni a sütőrácsról. Mivel ügyetlenül lehet tisztítani, sokan inkább tudomást sem vesznek róla, pedig észre sem vesszük, hogy az esetlegesen rákerülő ételmaradékok például újra és újra ráéghetnek a rácsra, akkor pedig már nagyon nehéz bárhogy is leszedni róla. Arról nem is beszélve, hogy égett szagot áraszt majd.

Szintén kevés figyelem jut a sütő oldalaira - már amennyiben van neki - ott ugyanis szintén lefolyhatnak folyékony ételek.

Még veszélyesebb, ha mondjuk nincs teljesen beépítve a sütő, és van egy kis rés közte és a pult között, akkor kicsit kreatívabban kell megoldani, hogy beférjen oda a törlőkendő, és ne maradjon koszos.

Porszívózáskor megnyugtathat a tudat, hogy igen, tiszta lesz a lakás, a porzsákot kicserélve pedig a porszívó is, ám ennyivel még nem lesz teljesen tiszta az eszköz. Takarításra szorul ugyanis a porszívó feje is, amely leggyakrabban kefékkel van ellátva. Ez sokszor tele lesz hajjal, szőrrel és egyéb szöszökkel, ami egyrészt gátolja a porszívó működését, másrészt kórokozóforrás. Amennyiben levehető a keferész, célszerű kimosni, ha nem, akkor elvátolítani belőle a felgyülemlett koszt.

Amennyiben olyan kávégépünk van, amelyben van külön tároló a forró vízre, azt is érdemes gyakran kimosni, vízkőmentesíteni. Itt ugyanis olyan ásványi anyagok keletkezhetnek, amelyek aztán árthatnak a készüléknek. Havi egy ecetes öblítés azonban elejét veheti mindennek.

Még maradva a konyhánál, a mosogatógép a porszívóhoz hasonlóan ugyan segít a takarításban, nem árt azonban megfeledkezni arról, hogy önmagát azért nem takarítja ki, így azt nekünk kell megtenni. A szűrőjében összegyűlnek a edényeken, evőeszközökön maradó ételdarabok, és bomlásnak indulnak egy idő után, így azt hetente mindenképpen ki kell önteni.

A fürdőszoba mosogatógépe pedig a mosógép, amelyre szintén nem árt figyelni, ám nem elsősorban a szűrőnél - bár arról sem szabad megfeledkezni -, hanem a gép ajta a kulcsa a biztonságos használatnak.

Sokan ugyanis mosás után egyből visszazárják az ajtaját, amitől a dobban levő nedvesség megreked és bepállik.

Ez pedig remek melegágya a baktériumoknak és elsődleges forrása lehet a penésznek. Épp ezért mosás után célszerű nyitva hagyni az ajtót, hogy szellőzzön, illetve antibakteriális kendővel áttörölni időről időre a dob belsejét, beleértve az ajtó gumiszéleit is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk