A Szkripal-ügy orosz gyanúsítottjait körözik a csehek is a lőszerraktár felrobbantása kapcsán
Nem ott kellett volna a robbanásnak történnie – vélik a csehek. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó.
A dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie - fejtette ki vasárnap Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.
A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.
Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.
"Elmondható, hogy az első robbanáskor nem az történt, amit elterveztek" - jelentette ki Hamácek. Szerinte a rendőrségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a felrobbant lőszernek ezen a napon már Bulgáriában kellett volna lennie.
Az eset ezért összefüggésben lehet Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedővel, akit 2015-ben megpróbáltak megmérgezni, de a támadást túlélte. A csehek ennek az ügynek a felderítésében együttműködnek a bolgárokkal.
Néhány prágai hírportál úgy tudja: a Vrbeticében tárolt lőszernek Ukrajnába vagy Szíriába kellett volna kerülnie. Mindkét országban 2014-ben éles belső harcok folytak.
Hamácek a televízióban elmondta: a cseheknek bizonyítékaik vannak, hogy orosz ügynökök a robbanás előtt aktívan érdeklődtek a lőszerraktár iránt. Azt a felvetést, hogy jártak-e az oroszok a konkrét helyszínen, Hamácek nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
A cseh rendőrség szervezett bűnözés elleni nemzeti központja (NCOZ) vasárnap bejelentette, hogy két orosz útlevéllel rendelkező személyt köröz, akik 2014 októberében, tehát az első robbanás idején Prágában, valamint a Morva-sziléziai és a Zlíni régióban mozogtak.
Az NCOZ által nyilvánosságra hozott útlevélfényképekből és nevekből kiderült, hogy ugyanarról a két orosz katonai ügynökről van szó, akiket a Szergej Szkripal és lánya elleni merénylet elkövetésével gyanúsítanak. Szkripalt, aki korábban maga is orosz ügynök volt, és lányát 2018-ban a nagy britanniai Salisburyban novicsok nevű méreggel próbálták meg eltenni láb alól. Mindeketten életben maradtak. A sajtó szerint az elkövetők, Alexandr Miskin és Anatolij Csepiga az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) ügynökei. Moszkva azt állítja, hogy civilekről van szó. Oroszország ugyanakkor határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal elleni merénylethez és a vrbeticei robbanásokhoz.
A dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2014 októberében történt robbanás valószínűleg nem volt tervezett, a cseh rendőrség az események azon változatával dolgozik, hogy a robbanásnak nem Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna bekövetkeznie - fejtette ki vasárnap Jan Hamácek kormányfő-helyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter a közszolgálati Cseh Televízióban.
A miniszter leszögezte: Csehország elég bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ennek alapján Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak.
Vrbeticében az első robbanás 2014. október 16-án történt, és két emberéletet követelt. A második robbanás december 3-án történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mészáros Lőrincet egy vadonatúj, 180 milliós Ferrariban fotózták le Felcsúton
A felcsúti milliárdosról Hadházy Ákos osztott meg több fotót. A politikus szerint Mészáros egy hibrid hajtású, Ferrari 296 GTS-ben libbent át Felcsúton.
Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.
„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.
„A típus amúgy a Ferrari 296 GTS. Bagatell 140-180 millióba kerül. 663 lóerős, állítólag újdonság, hibrid hajtású (gondolom, konnektorról tölti Lőrinc). 2023 októberében helyezték forgalomba.”
A politikus azzal zárja a bejegyzést, hogy „semmi baj nem lenne, hogy gazdag, ha nem ilyen csalásokkal szerezte volna az ép ésszel fel nem fogható vagyont (Orbánnak)”.
A felcsúti milliárdosról készült fotókat a posztban lehet megnézni:
Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.
„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrajna elutasította Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszüneti javaslatát, amelyet az orosz elnök a második világháború befejezésének évfordulója köré, május 9-re időzített. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna továbbra is az Egyesült Államok által javasolt, 30 napos tűzszünetet támogatja. Szerinte ilyen időtartam alatt már van lehetőség érdemi tárgyalásra, míg a háromnapos fegyvernyugvás nem jelent valódi előrelépést a háború lezárása felé.
Az ukrán elnök egyúttal azt is kijelentette: Ukrajna nem tudja garantálni a Vörös téren tartózkodók biztonságát május 9-én,
A mostani elutasítás illeszkedik a korábbi, sikertelen tűzszüneti kezdeményezések sorába. Putyin korábban részleges, tengeri térségekre vonatkozó tűzszünetet, illetve olyan megállapodást javasolt, amely kizárta a civil infrastruktúra elleni támadásokat. Ezeket ugyan elfogadták, de később mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megszegte azokat. Az orosz elnök később húsvéti tűzszünetet is kezdeményezett, amit Ukrajna elfogadott, azonban két nappal később Zelenszkij jelezte, hogy az orosz erők a frontvonalon nem tartották be a megállapodást.
A mostani nyilatkozat előtt Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kirilo Budanov is figyelmeztetést küldött. Úgy fogalmazott: akik kilátogatnak a Vörös térre, „jobban teszik, ha visznek magukkal füldugót.”
Zelenszkij kijelentései után éles reakciók érkeztek Moszkvából. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova elutasította „a közvetlen fenyegetést.” Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, korábbi elnök és kormányfő pedig kemény hangvételű üzenetben reagált.
„A borostás zöld szemétláda közölte, hogy elutasítja Putyin javaslatát a háromnapos tűzszünetről, és nem tudja garantálni a világ vezetőinek biztonságát Moszkvában.
Kinek kell az ő biztosítéka? (…) Ez a nyomorult pontosan tudja, hogy a győzelem napján egy valódi provokáció esetén senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét” – fogalmazott Medvegyev.
Május 9-én Moszkvában, a Vörös téren tartják meg a Győzelem napi katonai díszszemlét. Az esemény a Szovjetunió és a náci Németország közötti háború végét idézi fel, amelyet a szovjet és orosz történetírás „Nagy Honvédő Háborúként” említ. Ennek hivatalos dátuma Oroszországban május 9.
Ukrajna elutasította Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszüneti javaslatát, amelyet az orosz elnök a második világháború befejezésének évfordulója köré, május 9-re időzített. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna továbbra is az Egyesült Államok által javasolt, 30 napos tűzszünetet támogatja. Szerinte ilyen időtartam alatt már van lehetőség érdemi tárgyalásra, míg a háromnapos fegyvernyugvás nem jelent valódi előrelépést a háború lezárása felé.
Az ukrán elnök egyúttal azt is kijelentette: Ukrajna nem tudja garantálni a Vörös téren tartózkodók biztonságát május 9-én,
Magyar Péter: Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb
A politikus azon elmélkedett vasárnapi bejegyzésében, hogy vajon mekkora előnye lenne pártjának, ha nem egy bolond vezetné. Ezzel Gulyás Gergely pénteki szavaira utalt, aki egy interjúban lebolondozta.
„Képzeljétek mennyire vezetne a TISZA a korrupt állampárt előtt, ha nem egy bolond vezetné” – írja vasárnap délelőtti posztja bevezetésében Magyar Péter. A politikus ezzel arra a két nappal ezelőtti interjúra utalt, amiben Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy amikor még beszélő viszonyban volt Magyarral „abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond”.
A Tisza Párt vezetője erre szombaton úgy reagált, hogy politikai közössége „elutasítja a honfitársaink címkézését, dehumanizálását, és feltétel nélkül tiszteletben tartja mindenki emberi méltóságát”.
A mi politikai közösségünktől sohasem fogtok másokat a személyükben, különösen a magánéletükben bántó állításokat vagy kifejezéseket hallani - írta még szombaton.
Vasárnapi bejegyzésében ismét elővette a témát Magyar Péter.
„Egyébként Orbánéknál mit jelent, hogy valaki bolond? Esetleg azt, hogy az illető nem kelt gyűlöletet magyar és magyar közt? Vagy nem nevezi a honfitársait eltaposandó rovarnak? Vagy nem rabolja ki a Nemzeti Bankot? Nem teszi tönkre az állami egészségügyet? Nem hagyja lerohadni a MÁV-ot? Nem nyúlja le az uniós pénzeket? Nem hagyja magára a magyar vidéket? Nem alázza meg az idős honfitársainkat 3,2 %-os nyugdíjemeléssel? Nem mutogatja kivagyi módon a magyar emberektől lopott közpénzt?” – sorolta kérdéseit a tiszás politikus.
„Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb, csak nyilvánvalóvá teszi, hogy retteg a lebukástól és a felelősségre vonástól”
– tette hozzá a végén.
A poszthoz egy grafikont is csatolt, amin a 21 Kutatóközpont áprilisi mérése alapján pártja 14 százalékkal vezet a Fidesz előtt.
„Képzeljétek mennyire vezetne a TISZA a korrupt állampárt előtt, ha nem egy bolond vezetné” – írja vasárnap délelőtti posztja bevezetésében Magyar Péter. A politikus ezzel arra a két nappal ezelőtti interjúra utalt, amiben Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy amikor még beszélő viszonyban volt Magyarral „abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond”.
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.
„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.
Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.
„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”
– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.
A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.
Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.
A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.
Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.
„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!