A szénnek, az olajnak és a gáznak vége, csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el a történelem süllyesztőjében
Egyre olcsóbb lesz a fenntartható forrásokból, főleg a szélből és a napból származó energia előállítása, így a szén, az olaj és a gáz felhasználása fűtőanyagként végérvényesen hanyatló korszakába érkezett. Arra azonban egyelőre nincsen válasz, hogy miként zajlik le ez az átmenet, és mikor jön a pillanat, amikor végleg megszabadulhatunk a fosszilis fűtőanyagoktól.
Ez a kérdés foglalkoztatja a New Scientist által megszólaltatott és idézett szakértőket is.
Kingsmill Bond, a londoni székhelyű energia-agytröszt, a Carbon Tracker stratégiai munkatársa szerint a fosszilis korszak elérte csúcspontját, egy darabig még megmarad ezen a szinten, aztán hirtelen a mélybe zuhan. Hogy ez miként zajlik le, attól függ, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. Egyes fosszilis fűtőanyagoknál valószínűleg érvényesülni fog a FIFO-elv (First In, First Out), vagyis a legrégebbiek távoznak először a színről.
Andreas Goldthau, az erfurti egyetem professzora úgy véli:
Kudarcot vallottak azok a kormányok, mint például Lengyelország vagy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején, amelyek megpróbálták feléleszteni a szénbányászatot.
„Nem az a kérdés, hogy miként lesz vége a szénkorszaknak, hanem sokkal inkább az, hogy miként biztosítsuk a könnyű átmenetet a dolgozóknak és a bányász közösségeknek” – tette hozzá Goldthau. Ennek különösen nagy a jelentősége Kínában, Indiában és Indonéziában, a legnagyobb megmaradt szénfelhasználó országokban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amelyet korábban gyakran a fosszilis fűtőanyagok támogatójának tekintettek, útitervében azt irányozza elő, hogy hagyományos szén alapú energiának a globális energiakibocsátás 1 százalékára kell csökkennie legkésőbb az évszázad végére, ha el akarjuk érni a nettó zéró kibocsátás célját.
Goldthau úgy véli, hogy még 2050-ben is létezik olajpiac, de lényegesen kisebb lesz. Az IEA előrejelzése szerint a 2019-es 90 millió hordó termelés három évtized múlva lecsökken 24 millióra, elsősorban a elektromos közlekedés köszönhetően.
A német szakember szerint az olajat egyes teherautók, hajók, repülőgépek hajtóműveként, a nehezen dekarbonizálható nehéziparban, petrokemikáliák és műanyagok gyártására használják majd, de ezek kompatibilisek lesznek a nettó zéró CO2-kibocsátással, amennyiben széndioxid-lekötő technológiát alkalmazunk. De lassan ezek helyét is átveszi a nap- és a szélenergia.
A földgáz, amelyet ma széles körben alkalmaznak háztartási főzésre és fűtésre, továbbá elektromos áramtermelésre és a nehéziparban, ugyanazt a lefelé menő utat fogja bejárni, mint az olaj, de még hosszabb ideig. Az IEA útiterve szerint 2050-ig a gázkereslet 55%-kal fog visszaesni, napi 1750 milliárd m3-re, helyére tiszta elektromosság vagy hidrogéngáz lép.
Azt nem lehet tudni, hogy mikor jön el az utolsó olaj- vagy gázkitermelés ideje. A Carbon Tracker azonban nemrégiben összesítette a globális nap- és szélenergia-potenciált, és megállapította, hogy 100-szor annyi megújuló energia áll a rendelkezésünkre, mint amennyire a világnak jelenleg szüksége van. Ennek mintegy 60%-a már jelenleg is gazdaságosan kiaknázható, és ez az arány 2030-ra elérheti a 100%-ot.
Minél többet teszünk azért, hogy csökkentsük a felhasznált energiamennyiséget, annál inkább végrehajtható lesz a feladat, hogy a világ energiarendszereinek átalakításával elérjük 2050-re a nettó zéró kibocsátás célját. Az IEA legutóbbi jelentése ennek fényében azzal számol, hogy 2050-re 8 %-kal csökken a globális energia-felhasználás, annak ellenére, hogy a mai világgazdaság kétszeresét és 2 milliárddal több embert kell kiszolgálnia.
Ehhez számos olyan intézkedésre van szükség, amely javítja az energia-hatékonyságot. Ebbe minden beletartozik - a házak jobb szigetelésétől a téli fűtések visszafogásáig (amikor kevesebb a napenergia), de az is, hogy az emberek kevesebbet üljenek autóba, még akkor is, ha elektromos járműre váltottak.
Komoly veszélyt jelent azonban, hogy bizonyos szektorokban nagy mértékben megnő a kereslet, például a videó-streamingben, a kriptovalutáknál. az online szerencsejátékokban, valamint a magánrepülőgépek használatában, és ezek semmissé tehetik az elért eredményeket.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!