ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A Szegedi Tudományegyetem diákjai 2020-tól egyszerre öt egyetemen is tanulhatnak

Az EUGLOH projektnek köszönhetően Párizsban, Lundban, Portóban és Münchenben is tanulhatnak. A projektről és a lehetőségekről az egyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatójával, a stratégiai rektorhelyettesével és az egyik Erasmusos diákjával beszélgettünk.


Mindig is arról álmodoztál, hogy egyetemistaként külföldön is tanulj? Most az SZTE-n ez az álmod jó eséllyel teljesülhet. Az egyetem ugyanis társalapítója az European University Alliance for Global Health – röviden EUGLOH – elnevezésű, öt egyetemből álló európai egyetemi szövetségnek. Ennek köszönhetően az egyetem hallgatói választhatnak, hogy melyik külföldi partneregyetemben szeretnének külföldi ösztöndíjjal tanulni, de kutatási projekthez is csatlakozhatnak.

Így tanulhatsz a Paris-Saclay Egyetemen Franciaországban, a svéd Lundi Egyetemen, Portugáliában a Portói Egyetemen vagy éppen a müncheni Ludwig Maximillian Egyetemen Németországban.

Hogy miről is szól az EUGLOH projekt és mire számíthatnak 2020-tól a diákok, Széll Mártát az egyetem stratégiai rektorhelyettesét kérdeztük:

- A projekt alapötlete 2017-re datálható, mikor az Európai Bizottság egy olyan határozatot hozott, amelyben kijelentették, hogy Európa jövőbeli erősségét a felsőoktatási intézmények fogják nagymértékben elősegíteni. Emmanuel Macron elnöknek volt ezzel kapcsolatban egy nagyhatású beszéde, és ezután egy év alatt dolgoztak ki egy olyan program tervezetet, amely megalapozhatja a közös európai felsőoktatási tér létrehozásának lehetőségét.

A Szegedi Tudományegyetemet 2018 nyarán érte a megkeresés, a müncheni egyetemen keresztül, hogy csatlakozzunk egy európai egyetemeket tömörítő konzorciumhoz. Ebben a szövetségben rajtunk kívül még, Svédországban a lundi egyetem, Portugáliából a portói egyetem, Németországból a müncheni Ludwig Maximilian egyetem, és Franciaországból a párizsi Párizs-Saclay Egyetem tartozik.

A projekten belül kiírásra kerülnek pályázatok, amelyre európai egyetemeknek a konzorciumai pályázhatnak, és 3 éves futamidővel megvalósított közös projektekben kerül tesztelésre, hogy hogyan működnek ezek a szövetségek. Az első ilyen pályázati kiírás 2018 októberében jelent meg. Február végén volt lehetőség leadni az egyetemeknek a pályázatokat és mi a fentebb felsorolt egyetemekkel pályáztunk, amit végül el is fogadtak. - mesélte el nekünk.

 

Közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok várhatóak a négy partneregyetemmel

Széll Márta továbbá elmondta nekünk milyen projektekbe csatlakozhatsz az egyetem tanulójaként és min dolgoznak jelenleg is a projekt munkatársai:

- Az egész program kiemelt célja, hogy mind az egyetemek hallgatói és oktatói, az úgynevezett szakmobilitást elsősorban egymás között hajtsa végre.

Tehát, hogyha egy tanuló az SZTE hallgatója lesz, akkor ezen keresztül egy 220 ezres egyetemi európai közösségnek lesz a tagja. Innentől kezdve a másik 4 partneregyetem közül bármelyik oktatási programjába be tud csatlakozni.

Ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy egyfajta tematikát kellett adni ennek a projektnek. Ez pedig a globális egészség tematikája, amely abba az értelemben is globális, hogy nem csak az európai egészségügyi térben gondolkodik a projekt, hanem globális vonatkozásban.

Nem csak szorosan az orvos és egészségügyi ellátás területén próbáljuk összehangolni a oktatási, kutatási tevékenységeinket, hanem az egészség értékláncnak a számos tagját és a legdiverzebb tagjait is belevonva. Kezdve az egészséges talajjal, az egészséges étkezéssel, az egészség megőrzésének a témájával, az orvos egészségtudományokkal, rehabilitációval, az egészségügyi ellátás a jogi és gazdasági aspektusaival. Lesznek közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok, amelyhez az oktatóknak illetve a hallgatók minél szélesebb körének csatlakozását várjuk.

Jelenleg azon is dolgozunk, hogy egymás között megemeljük az Erasmus csere kapcsolataink keretszámait, és kidolgozzunk olyan virtuális és blended képzési programokat is, amelyeken keresztül a hallgatóknak fizikai mobilitást nem is kell végrehajtani, hanem online tudnak csatlakozni. 

Tervezzük továbbá, hogy legyenek olyan kurzusaink, ahova mind a négy partneregyetem hallgatója tud majd csatlakozni és azon is dolgozunk, hogy olyan témában kerüljenek meghirdetésre, amelyhez minél több hallgató tud egyszerre csatlakozni.

Az SZTE-n kívül a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Central European University nyertek még ilyen európai egyetem projektlehetőséget.

A végkimenetele ennek a projektnek majd az lesz, hogy megteremtsük az alapjait ez európai közös diplomának, de ehhez még sok előkészítő munkára van szükség. Tulajdonképpen ez a projektindítás ennek a célját is szolgálja többek között.

Tehát elkezdtünk dolgozni azoknak a programoknak a kidolgozásán, amelyeket beemelünk ebbe a közös munkába és nagyon szorosan riportáljuk az Európai Unió felé, hogy hogy történik ezeknek a megvalósítása.- avatott be minket Széll Márta a projekt részleteibe.

 

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű

A Szegedi Tudományegyetem Erasmus kapcsolatairól Bene Tamást, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatóját kérdeztük. Az egyetem jelenleg 31 országban 540 intézménnyel áll kapcsolatban 1035 bilaterális szerződés keretében (ezek listáját itt találod), így kiváncsiak voltunk arra, hogy az SZTE diákjai és oktatói körében, mennyire népszerű az Erasmus és vajon melyik ország a legnépszerűbb a hallgatók körében.

- Egy évben átlagosan hány hallgató pályázik az Erasmus ösztöndíjra és hány hallgató nyer felvételt? 

- Az elmúlt évek adatai alapján éves szinten kb. 250-300 hallgató utazik külföldre az ösztöndíjjal.

- Melyik országból érkeznek legtöbben a külföldi hallgatók?

-A TOP 3 ország Törökország, Olaszország, Spanyolország. További országokat ezen a linken találtok!

- Az SZTE-s hallgatók melyik országokat választják legszívesebben?

-A TOP 3 ország Németország, Olaszország, Franciaország. További országokat ezen a linken találjátok!

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű. 2019-ben európai szinten is első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján. A közel 370 kiutazással az európai mobilitási projektek több mint egy százalékát az SZTE valósította meg. A kiutazó hallgatói mobilitás alapján a szegedi egyetem a legaktívabb vidéki felsőoktatási intézmény.

Bene Tamástól megtudtuk azt is, hogy az SZTE-n Erasmus ösztöndíjat az 1998/1999. tanév óta 5264 kiutazó hallgató,  3275 Szegedre érkező hallgató, 3231 kiutazó és 1627 Szegedre jövő oktató vette igénybe.

Közéjük tartozik az egyetem egyik joghallgatója Klucsai Nóra is, aki Belgiumban töltött, több mint 4 hónapot. Őt Erasmusos élményeiről kérdeztük:

- Miért jelentkeztél Erasmusra?

- Már középiskolás koromban is tudtam, hogyha egyetemista leszek, akkor szeretnék Erasmusra menni. Szerettem nyelveket tanulni, szerettem mindig utazni, meg külföldre menni. Emiatt ezt egy nagyon jó lehetőségnem tartottam. Mindenképpen francia nyelvterületre szerettem volna menni, mert középiskolában már tanultam franciául viszont az egyetemi évek alatt, eléggé elhanyagoltam és úgy gondoltam, így tudnám frissíteni és a szakmai nyelvet is meg tudnám tanulni.

- Melyik országban voltál és melyik egyetemet választottad?

- Belgiumban voltam, az Université catholique de Louvain-en. Belgium egy nagyon szimpatikus ország volt és még soha nem voltam ott, de nagyon szerettem volna megnézni, meg kiváncsi voltam, hogy milyen kint élni.

Az egyetemről nagyon jókat olvastam. Én jogot tanulok, azon belül is üzleti jogot és abból a szempontból is egy jó nevű egyetemnek számít.

Ez egy egyetemi város, tele van fiatalokkal, kicsit hasonló is mint Szeged. Nem akartam semmiképpen sem egy nagyvárosba menni, pl. Párizsba, ahol elveszik egy kicsit az ember. Egy jó kis egyetemi közösségbe szerettem volna menni, és végül ki is derült, hogy jól választottam.

A kinti óráimat itthon is el tudtam fogadtatni. Volt egy kötelező tantárgyam is, a versenyjog, amit el tudtam fogadtatni, illetve tanultam még fogyasztóvédelmet is, ami nagyon jó volt, mert abból írom most a szakdolgozatomat. A versenyjogot pl. angolul tanultam, a fogyasztóvédelmet pedig franciául, ami azért is volt jó, mert mind a két nyelvet gyakorolhattam és megismertem egy kicsit a szakmai nyelvet is.

- Mennyi időt töltöttél kint és mik voltak a tapasztalataid az iskoláról, a hallgatókról, az oktatásról?

- 4 és fél hónapot voltam kint összesen. A belga diákoknál azt vettem észre, hogy ők annyira nem nyitottak a külföldiek felé, ők viszonylag zárkózottabbak voltak. Viszont nagyon sok Erasmusos hallgató volt kint, csak a jogi karon 60-70 Erasmusos diák volt és ebből egy jó kis közösség alakult ki.

Maga az oktatás nagyon színvonalas volt, sokszor hallottam, hogyha valaki Erasmusosként külföldre megy, elnézőbbek a tanárok. Hát itt nem voltak. Magasak voltak a követelmények. A tanárok is neves tanárok voltak. Az iskola Belgiumban van, ott az Európai Uniónak elég sok intézménye van, és a versenyjog és a fogyasztóvédelem is mind Európai Uniós területek, emiatt a tanáraink is szakértők voltak, akik napi szinten is részt vesznek jogalkotási folyamatokban. Nagyon jó dolgokat tanulhattunk tőlük és nagyon nyitottak és segítőkészek voltak.

- Mit adott neked az Erasmus?

- Sok élményt.

Már maga az, hogy fiatalon majdnem egy félévet kint töltöttem egy teljesen idegen környezetben, ez azért sokszor talpraesettségre meg önállóságra neveli az embert. Nagyon sokat fejlődött a francia és az angol tudásom, beleértve a szakmai nyelvet is, ami nagyon minimális volt előtte.

Ennek köszönhetően el tudtam indulni egy nemzetközi párbeszéd versenyen, ami nagy dolognak számít és nagyon sokat hozzáadott, hogy kint voltam. Emellett nagyon sokat utaztunk kint, egész Belgiumot bejártuk, nagyon szép helyeken voltunk és néhány új baráttal is gazdagabb lettem.

- Mi volt a legemlékezetesebb élményed?

- Talán az volt, amikor elmentünk Brugge-be kirándulni, ami egy igazi kis mesebeli város és pont úgy tudtunk elmenni, hogy a karácsonyi vásár már megkezdődött, ami miatt még inkább varázslatos volt. Ráadásul akkor jött ki a családom is meglátogatni.

- Mit mondanál azoknak a hallgatóknak, akik még nem jelentkeztek Erasmusra vagy hezitálnak?

- Mindenképpen jelentkezzenek! Én is hezitáltam, attól függetlenül, hogy évek óta szerettem volna kimenni, azért elgondolkodtam, biztos szeretnék-e menni.

Én azt javaslom mindenképpen menjenek ki, mert ezzel csak nyerni lehet. Külföldön lehetsz, világot láthatsz, tanulhatsz, fejlődhetsz minden szempontból, új dolgokat, embereket és kultúrákat ismerhetsz meg.

Akinek felmerült a gondolat, hogy szeretne menni, ne hagyja ki!

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jelent meg. Pályázati azonosító: EFOP-3.4.4-16-2017-00015 A pályázat címe: A Szegedi Tudományegyetem készségfejlesztő és kommunikációs programjainak megvalósítása a felsőoktatásba való bekerülés előmozdítására és az MTMI szakok népszerűsítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk