A spermában is ott lehet a koronavírus egy friss kínai kutatás szerint.
A csütörtökön az American Medicine Association lapban megjelent tanulmányban azt írják, a vírus nyomait felfedezték még fertőző és már gyógyult betegek ondójában is.
A kínai kutatócsapat 38 koronavírusos férfitől vett spermamintát a Vuhannal határos Henan tartományban még január 26. és február 16. között.
Közülük hat 20 és 50 év közötti ember ondójában találták meg a koronavírust, ez a vizsgált páciensek 16%-a. Négyen még a betegség fertőző fázisában voltak a mintavétel idején, ketten pedig már meggyógyultak.
Azt egyelőre még nem tudják a kutatók, hogy szexuális úton is terjedhet-e a vírus, de mivel a nyállal igen, így akár csókolózással is megfertőzhetik egymást az emberek.
"A vírusok jelenléte a spermában sokkal gyakoribb lehet, mint gondoljuk. Nem szabad azt feltételezni, hogy az egyébként nem szexuális úton terjedő vírusok ne lehetnének ott a nemi szervek váladékaiban"
A spermában is ott lehet a koronavírus egy friss kínai kutatás szerint.
A csütörtökön az American Medicine Association lapban megjelent tanulmányban azt írják, a vírus nyomait felfedezték még fertőző és már gyógyult betegek ondójában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk
A kormányfő szavaira (Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene) csípős választ adott a lelkész. Szerinte a tartozás abból fakad, hogy a miniszterelnök óriási kárt okozott nekik.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"
– közölte Orbán Viktor.
Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:
Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.
A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.
A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.
A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három külügyminiszter keményen üzent Putyinnak: Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része
A német, a francia és a lengyel külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt közös cikket az invázió évfordulóján. Ebben az orosz elnök kudarcát elemzik, háborús bűnökkel vádolják, és további légvédelmi támogatást ígérnek Ukrajnának.
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
„Putyin terve nem sikerült. Sőt látványosan kudarcot vallott” – szögezik le, kiemelve, hogy az orosz hadsereg veszteségei hatalmasak. A cikk szerint az orosz katonai veszteségek – a halottak, sebesültek és eltűntek együttesen – már meghaladják az 1,2 millió főt, miközben 2025-ben az orosz csapatok Ukrajna területének alig egy százalékát tudták elfoglalni.
A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.
A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.
"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.
Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.
"Putyinnak ugyanis egy dologgal tisztában kell lennie: stratégiailag vesztésre áll Ukrajna ellen. Ukrajna nem fog letérni az európai reformok általa megkezdett útjáról. Az ország intézményileg már most szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint korábban valaha. Mi, európaiak pedig világosan látjuk magunk előtt a célt: tartós és igazságos békét kell elérnünk. Ukrajna csak az erő pozíciójából érheti el ezt a békét.
Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.
Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
