Gór-Sebestyén Júliát kiskorúak veszélyeztetésével gyanúsítják, a korcsolya-szövetség fordult a rendőrséghez
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében hallgatta ki az Európa-bajnok műkorcsolyaedzőt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
A mostani eljárás egy 2023 februárjában indult ügyre vezethető vissza, amikor több szülő fordult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez a korábbi Európa-bajnok edző módszerei és emberi magatartása miatt. A bejelentések rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy pofonról, megszégyenítésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról és elhanyagolásról szóltak. Gór-Sebestyén Júlia akkor tagadta az ellene felhozott vádakat.
A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.
A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.
Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.
Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkijt állva tapsolták, Orbánt árulónak nevezték a háború évfordulóján az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament rendkívüli ülésén több képviselő is hevesen bírálta a magyar kormányfőt. A vita középpontjában a magyar vétó áll, amely egy Ukrajnának szánt, kulcsfontosságú pénzügyi csomagot akadályoz.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Ezután a felszólalók közül többen is keményen bírálták a magyar miniszterelnököt.
Michael Gahler német kereszténydemokrata képviselő szerint Orbán Viktor és Robert Fico szlovák miniszterelnök Putyint támogatják, és így fognak megmaradni a történelem számára. „Nem vagyunk az orosz árulók oldalán, kiállunk önök mellett” – üzente Zelenszkijnek.
Iraxtse Garcia Perez, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint Orbán a szankciók megvétózásával árulást követ el az ukrán nép ellen. Terry Reintke, a zöldek képviselője úgy fogalmazott, Orbán Viktor „Ukrajnát és Európát, mindannyiunkat elárult”. Valérie Hayer, a liberális Renew párt szónoka a Fideszt is magában foglaló Patrióták Európáért frakciót kritizálta.
„Putyinnak vannak szövetségesei Európában, Bardella úr, önök Putyin láncos kutyái” – mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor volt az, aki aláásta a 90 milliárd eurós támogatást.
Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy a bajban segíteni kell, de ettől nem kell belekeveredni a háborúba. Szerinte Ukrajna blokkolja a Magyarországnak szánt olajszállítmányokat, de „nem fogunk engedni a zsarolásnak”.
A kormánypárti politikus úgy vélte, ha az EU tovább küldi a milliárdokat Ukrajnába, akkor még több koporsóra lesz szükség, és Európa a világ beteg embere lesz.
A magyar kormánypárti álláspontot helyeselte Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, aki szerint Magyarország helyesen jár el.
Sandra Kalniete lett néppárti képviselő viszont kijelentette:
„Ukrajna uniós tagállam lesz egy napon, akkor is, ha egy tagállam, Magyarország ezt szeretné blokkolni”.
A vita után a parlament 437 igen, 82 nem és 70 tartózkodás mellett határozatban ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A dokumentum követeli a harcok azonnali beszüntetését, az orosz csapatok kivonulását, és hangsúlyozza, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van.
A határozat újabb szankciókat és az orosz energiáról történő fokozott leválást sürget, beleértve az Északi Áramlat 1–2. vezetékek végleges leállítását. A határozatot egyetlen magyar képviselő sem támogatta: a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció tagjai nem vettek részt a szavazáson, a fideszesek és a Mi Hazánk képviselője pedig ellene szavazott.
Az évfordulón az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökei közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna mellett. Kiemelték: a szuverenitás és a területi integritás tisztelete alapelv, a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és a tagállami vezetők további 90 milliárd eurós csomagról döntöttek a 2026–27-es időszakra, amelyből 60 milliárd eurót katonai célokra fordítanának – ezt a csomagot blokkolja jelenleg Magyarország. Az Unió emellett kész hozzájárulni Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáihoz, és támogatja egy, az agresszió bűntettének kivizsgálására létrehozandó különleges törvényszék felállítását.
Árulózás és tapsvihar egyszerre Brüsszelben: miután Volodimir Zelenszkij azt üzente, „Nem mi akartuk, nem mi kezdeményeztük és nem mi provokáltuk ezt a háborút”, az Európai Parlament nagy többséggel elítélte az orosz agressziót – és példátlan élességgel bírálta Orbán Viktort a magyar vétók és a 90 milliárd eurós ukrán csomag aláásása miatt - írja a HVG.
Az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésen emlékezett meg februárban az orosz invázió negyedik évfordulójáról. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online jelentkezett be, és leszögezte: aki Putyin pártján áll, az a háborút támogatja.
Beszédében köszönetet mondott az unió által felajánlott, ám Magyarország által jelenleg blokkolt 90 milliárd eurós hitelért, és reményét fejezte ki, hogy sikerül Ukrajna számára konkrét csatlakozási időpontot kitűzni. A képviselők állva tapsolták meg Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban szerzett két ajánlást a fideszes képviselőjelölt: a törvény szerint mindkettő érvénytelen lehet
A fideszes jelölt a Honvéd Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban járt két polgármester barátjánál. A 2013-as választási törvény kifejezetten tiltja az ajánlásgyűjtést ilyen helyszíneken.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.
A választási eljárásról szóló 2013-as törvény viszont úgy fogalmaz: „nem gyűjthető ajánlás egészségügyi szolgáltató helyiségében”. Az így gyűjtött ajánlás érvénytelennek számít
Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.
Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.
Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Megkezdte a választási csalásokat a Fidesz, szükség esetén feljelentést is teszünk
A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket, és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
„A Fidesz jelöltjei szintén tiltott módon önkormányzati és állami erőforrásokat, sőt az Agrárkamara fórumait is igénybe veszik a kampányukhoz”
– tette hozzá Magyar, aki posztjában kitért arra is, hogy a „szatellit ellenzéki pártok” jelöltjei sokszor a TISZA jelöltjeként hivatkoznak magukra a szórólapjukon. A bejegyzést azzal zárta:
„Minden esetben bejelentést teszünk a helyi választási bizottságnál, és szükség esetén feljelentést teszünk.”
A 2026-os országgyűlési választás hivatalos kampányidőszaka 2026. február 21-én indult. Ettől a naptól adják ki az ajánlóíveket; egyéni jelöltként 500 érvényes ajánlás szükséges, a leadási határidő 2026. március 6. 16:00. A választók online is kérhetnek tájékoztatást arról, hogy mely jelölt(ek) ívén szerepel az ajánlásuk. Az ajánlóívek személyes adatokat tartalmaznak, ezért azok kezelése szigorúan adatvédelmi elvekhez kötött, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság külön kampánytájékoztatót adott ki a jogszerű, célhoz kötött adatkezelésről.
A kampány tisztaságát érintő viták az elmúlt hónapokban felerősödtek. 2025 októberében a Telex beszámolója szerint Magyar Péter azt állította, hogy a kormánypárt MI-vel hamisított videókkal kampányol ellene, a kormányoldal ezt nem ismerte el. Ugyanakkor kormánypárti sajtó az NVI adataira hivatkozva azt írta 2026 februárjában, hogy a TISZA által kommunikált országos ajánlásszámok eltértek a hivatalos számoktól. A kampány és a közintézményi, illetve szakmai fórumok viszonyát illetően is vannak vitás ügyek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ által szervezett gazdafórumok kormányoldali politikusok részvételével zajlanak, ami ellenzéki bírálatokat vált ki. Korábbi választások idején helyi választási bizottság már marasztalt el jelöltet iskolai helyszínen folytatott kampány miatt, ami jelzi, hogy az intézményi tereken a kampánytevékenység különösen érzékeny jogterület.
Magyar Péter egy Facebook-posztban azt állítja, a Fidesz megkezdte a választási csalásokat. A TISZA Párt elnöke szerint „Orosházán lemásolták az aláírásgyűjtő íveket és véletlenül azt adták le a Választási Irodának. A jogszabály szerint tilos megőrizni az ajánlók adatait.”
A politikus azt is írta, hogy több körzetben kórházakban, iskolákban vagy munkahelyeken folytatnak tiltott aláírásgyűjtést, valamint szerinte több fideszes jelölt bűncselekmény elkövetésével rágalmazza a TISZA jelöltjeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Iványi Gábor ellen orosz hátterű lejáratókampány indult
A frissen regisztrált oknyomozoriport.hu oldalon jelent meg a szexuális zaklatásról szóló álhír. A cikket fizetett hirdetésekkel és 17 külföldi profillal terjesztették, több tízezer embert elérve.
Vélhetően orosz hátterű dezinformációs gépezet indított összehangolt lejáratókampányt Iványi Gábor lelkész ellen. Hamis vádakkal, frissen létrehozott weboldalakkal és fizetett hirdetésekkel próbálják hitelteleníteni nemcsak őt, hanem közvetve Magyar Pétert is - írja a Telex.
A lejáratás hátterében egy oknyomozoriport.hu nevű weboldal áll, amelynek doménjét egy magánszemély mindössze február 18-án jegyeztette be. Az oldalt mesterséges intelligenciával írt szövegekkel, stockfotókkal és hamis, múltbeli dátumokkal ellátott cikkekkel töltötték fel.
A kampány két nappal később, február 20-án indult, amikor a cikket először egy Tóthné Mária nevű, szinte kizárólag fideszes propagandát terjesztő profil osztotta meg az X-en. Ezzel egyidőben egy videó is felbukkant, amely a cikk állításait ismételte el.
A terjesztés másnap, február 21-én vett új lendületet, amikor pár óra leforgása alatt 17, egymástól látszólag független nigériai, angol nyelvű csatorna tette közzé a cikket és a videót.
Ezzel párhuzamosan az „Oknyomozó Riport” nevű Facebook-oldalon is megjelent a cikk, amelyet két hirdetésben is terjeszteni kezdtek. A hirdetések 24 óra alatt 35 ezer, illetve 90 ezer embert értek el, főként az 55 év feletti korosztályban. Az oldalt még tavaly nyáron regisztrálták „Nvghsdv” néven, autószerelő műhelyként, majd a kampány indulásakor, február 20-án nevezték át és töltötték fel az új tartalommal.
A lejárató cikk azt állítja, hogy Iványi Gábort 15 volt diákja vádolja szexuális zaklatással. A sztori szerint az áldozatok 8–13 éves gyerekek voltak, akik közül többen öngyilkosságot kíséreltek meg.
A cikk semmilyen forrást nem jelöl meg, a szövegezése pedig nyakatekert és magyartalan, ami gyenge minőségű fordításra utal.
Erre példa az a mondat, amellyel Iványit bemutatja: „Iványi Gábor 1951-ben született Magyarországon, és az ország egyik legismertebb metodista lelkészévé, valamint szociális aktivistájává vált” - a magyar újságírók csak akkor szoktak születési országot írni a cikkek szereplőihez, ha az az átlagtól eltérően nem Magyarországan jöttek világra. Mivel a magyar médiában felbukkanó közéleti személyek döntő többsége itt született, ezért teljesen felesleges, és elég furcsa is kiírni ezt. Hacsak nem silány fordításról van szó.
A narratíva ezután Magyar Péterre is kitér, akit Iványi közeli szövetségeseként állít be. Sőt Magyar a cikk szerint „szellemi vezetőjeként” tekint a lelkészre.
A Gnida Project, egy orosz hibrid hadviseléssel foglalkozó szervezet, a dezinformációs műveletet a Storm-1516 nevű csoporthoz kötötte. A kódnév a Microsoft kiberhadviselés elleni részlegétől származik. A Storm-1516 a Washington Post oknyomozása és az amerikai pénzügyminisztérium szankciós dokumentumai szerint szorosan kötődik az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz. „Egy súlyosabb orosz akció nyitányai lehetnek a magyar ellenzéket célzó dezinformációs műveletek” – mondta január végén Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, titkosszolgálati szakértő.
A mostani akció nem előzmény nélküli. A Storm-1516 nevével fémjelzett akciók sorában már január végén is terjedt egy álhír, amely egy fiktív szervezetre, az Oknyomozó Újságírók Európai Központjára hivatkozva azt állította, hogy Magyar Péter 16,7 millió dollárnyi készpénzt csempészett ki Ukrajnából Londonba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére. Február elején pedig egy újabb álhír jelent meg, amelyben Magyar Pétert 40 millió euró EU-s segély lenyúlásával vádolták.
Iványi Gábor ellen jelenleg bírósági eljárás zajlik, ugyanis azzal vádolják, hogy társaival hatósági személyek ellen követett el erőszakot. A lelkész politikailag motiváltnak tartja a vádakat.
Vélhetően orosz hátterű dezinformációs gépezet indított összehangolt lejáratókampányt Iványi Gábor lelkész ellen. Hamis vádakkal, frissen létrehozott weboldalakkal és fizetett hirdetésekkel próbálják hitelteleníteni nemcsak őt, hanem közvetve Magyar Pétert is - írja a Telex.
A lejáratás hátterében egy oknyomozoriport.hu nevű weboldal áll, amelynek doménjét egy magánszemély mindössze február 18-án jegyeztette be. Az oldalt mesterséges intelligenciával írt szövegekkel, stockfotókkal és hamis, múltbeli dátumokkal ellátott cikkekkel töltötték fel.
A kampány két nappal később, február 20-án indult, amikor a cikket először egy Tóthné Mária nevű, szinte kizárólag fideszes propagandát terjesztő profil osztotta meg az X-en. Ezzel egyidőben egy videó is felbukkant, amely a cikk állításait ismételte el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
