Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk

Gyanúsítottként hallgatták ki a magyar műkorcsolyában kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyben Gór-Sebestyén Júliát – értesült a Válasz Online. A Fővárosi Főügyészség egy nappal korábban, hétfőn az Eurosportnak megerősítette, hogy az eljárásban gyanúsítás történt egy 2023 őszén nyilvánosságot kapott ügyben.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 novemberében egy személyt hallgatott ki gyanúsítottként 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt” – közölte a Főügyészség. A gyanúsított panasszal élt, ám ezt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség alaptalannak minősítve elutasította. A nyomozás jelenleg is vizsgálati szakban van.

A szövetség egy nappal a fegyelmi eljárás 2023. május 4-i megindítása előtt lecserélte fegyelmi szabályzatát: az addigi hároméves elévülési időt egy évre csökkentették. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2023 őszén meg is szüntette az eljárást Gór-Sebestyén ügyében, arra hivatkozva, hogy „a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel”.

A szövetség ugyanakkor bejelentést tett a rendőrségen, amit a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentésként értékelt, és 2023. október 31-én kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen.

Miközben az ügy zajlott, Gór-Sebestyén Júlia a Ferencváros több mint 40 év után újrainduló műkorcsolya-szakosztályának vezetője lett, és a mai napig ebben a pozícióban dolgozik. Ő értékelte például nemrég a Pavlova Maria, Alexei Sviatchenko műkorcsolyapáros olimpiai negyedik helyét is – írta a 24.hu.

Kórházakban gyűjtött be két ajánlást a Fidesz nógrádi képviselőjelöltje, Becsó Zsolt, noha a választási törvény ezt egyértelműen tiltja.

Becsó Zsolt vasárnap, egy nappal az ajánlásgyűjtés kezdete után posztolt a Facebookon arról, hogy Kreicsi Bálint salgótarjáni és Farkas Attila pásztói polgármester is őt támogatja.

A bejegyzéshez csatolt fotók tanúsága szerint a támogató aláírásokat kórházi környezetben szerezte meg, a leírás alapján a Honvéd Kórházban, illetve a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.

– írta a 444.hu.

Mindkét aláíró polgármester kórházi kezelés alatt állt: Kreicsi Bálint síbaleset utáni műtétből lábadozott, Farkas Attila pedig szintén kórházi ellátásra szorult.

„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.

A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.

A miniszter fórumait azután kezdték tiltakozók megzavarni, hogy januárban egy rendezvényen a következőket mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság”.

Lázár a botrányba fulladt gyöngyösi fórum után azt állította, azért tartja bűnözőknek a rendbontókat, mert a rendőrség igazoltatta őket. A rendőrség később közleményben cáfolta a miniszter állítását: a rendezvényen senkit sem igazoltattak, és a szervezők nem is kérték a rendőrség közreműködését.

A hajdúböszörményi eseményen a bekiabálást követően Papp Zsolt azt javasolta, beszéljenek inkább a fejlesztésekről és a lehetőségekről. Eközben Magyar Péter Szegeden tartott gyűlést, ahol arról beszélt, hogy a Tisza Párt békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.

Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.

A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.

A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.

A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.

"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.

Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.

Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.

Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”