HÍREK
A Rovatból

A síparadicsom, ahonnan szétáradhatott a koronavírus Európában

A sípálya nagy népszerűségnek örvendő éttermében, a Kitzlochban fordult meg a betegek nagy százaléka. A helyi hatóságok nem vették elég komolyan a vészjósló jeleket.
Kép: Google Maps - szmo.hu
2020. március 24.



Ausztria egyik legnépszerűbb síparadicsoma, azon belül is egy étterem lehet a vírus európai terjedésének egyik fontos állomása, többszáz koronavírussal fertőződött beteg útja követhető ugyanis vissza Ischglbe - írja a CNN.

Azon belül is a sípálya nagy népszerűségnek örvendő éttermében, a Kitzlochban fordult meg a betegek nagy százaléka.

Az 56 éves Henrik Lerfeldt például napokig bulizott esténként a bárként is működő étteremben, amelyről azt írja, hogy mindig tömve volt. Hazaérkezése után négy nappal tesztelték Dániában koronavírusra, amely pozitív lett - ahogy a vele utazó barátaié is. Lerfeldt egyébként elmondta, hogy a viszonylag kicsi - 100 fő befogadására alkalmas - Kitzloch ottjártukkor zsúfolásig volt tele, főleg német, norvég és svéd turistákkal. Ő és barátja öt napon át buliztak ott.

A CNN megkereste a helyet is, ám nem kommentálták a dolgot. Bernhard Zangler, a Kitzloch tulajdonosa még március 16-án nyilatkozott a német t-online-nak:

szerinte arcátlanság azt mondani, hogy a Kitzloch szerepet játszott sok ember megfertőződésében, hiszen valakinek oda is be kellett hoznia a vírust valahonnan.

Március 4-én, Izlandon egy baráti társaság összes tagjánál kimutatták a koronavírus jelenlétét, az izlandiak Ischglből érkeztek éppen haza. Az izlandi hatóságok már ekkor hivatalos figyelmeztetést adtak ki, miszerint az osztrák síparadicsom a vírus melegágya lehet. Ausztria a figyelmeztetés ellenére továbbra sem szólt bele a síparadicsom működésébe, egészen március 13-ig nyitva tartottak, az ischgli éttermeket és bárokat március 10-én zárták be.

Kilenc nap telt el tehát a figyelmeztetés és a lezárás közt.

A helyi média sem lihegte túl a fertőzéseket, miután március 8-án az egyik pultost is fertőzöttnek találták, még mindig azt nyilatkozták, hogy "nincs miért aggódni". A CNN szintén megkereste a tiroli egészségügyi hatóságok igazgatóját, Franz Katzgrabert, aki nem kívánt nyilatkozni.

Tirolban egyébként a síturizmus az elsőszámú bevételi forrás. Évente több mint félmillió látogató keresi fel a síszezonban, sőt

az olyan hírességeknek is kedvelt síparadicsoma, mint Paris Hilton, Naomi Campbell és Bill Clinton.

A CNN a helyi hatóságokat is megkereste, akik magabiztosan nyilatkoztak a témában: "A megtett intézkedésekkel a hatóságok képesek voltak megakadályozni, hogy fertőzések láncolata alakuljon ki" - mondta Bernhard Tilg, Tirol egyik tartományi tanácsosa.

A szakértők azonban nem értenek vele egyet. Jan Pravsgaard Christensen, a koppenhágai egyetem professzora szerint

már akkor intézkedni kellett volna, amikor Izland jelezte, hogy Ischgl fontos fertőzési pontja lehet a betegségnek.

A szigetország a hivatalos figyelmeztetést követően március 5-én tette a veszélyzónákat tartalmazó listájára a síparadicsomot olyan helyszínek mellé, mint Kína, Irán, Olaszország vagy Dél-Korea. A CNN visszakereste, hogy mit reagáltak az tiroliak akkor a hírekre: Katzgraber március 5-i nyilatkozata szerint valószínűtlen, hogy náluk fertőződhettek meg az izlandiak, sokkal nagyobb az esély arra, hogy hazaútjuk során szedték össze a betegséget.

Forrás: Pixabay



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábort nemzetközi emberi jogi díjjal tüntették ki
A lelkész Budapesten vette át az Ebru Timtik-díjat, amelyet egy éhségsztrájkban elhunyt török jogvédőről neveztek el. Iványi ellen február óta büntetőper folyik hivatalos személy elleni erőszak vádjával.


Iványi Gábor Facebook-oldalán közölték, hogy egy nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján ő vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat múlt csütörtökön Budapesten.

A posztban felidézik, hogy a névadó, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, és a jogállamiságért folytatott küzdelem nemzetközi szimbólumává vált. A bejegyzés részletesen idézi a zsűri döntésének indoklását is.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki.

Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára.

Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett.”

A zsűri szerint éppen e tevékenységek miatt váltak Iványi és intézményei politikai, adminisztratív, pénzügyi és büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá.

„Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek.”

„Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.”

Az indoklás szerint az Iványi ellen indított büntetőeljárás túlmutat egyetlen személy üldözésén. „Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A díjat a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) adták át az International Fair Trial Day konferencia keretében, amelynek idei fókuszországa Magyarország volt.

Az elismerés indoklásában is említett büntetőeljárás 2026. február 9-én kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak vádjával, a legutóbbi, 2026. május 4-i tárgyalási napon a vádlottak meghallgatása zajlott.

A Szeretlek Magyarország pár nappal később interjút készített a lelkésszel, ezt itt tudjátot elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk