„Ha csak egy tragédiát is sikerülhet megelőzni, már megéri” – Az eltűnések miatt Vitézy Dávid bekamerázná Budapest összes hídját

A Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul az április 12-i országgyűlési választáson a Jobbik egykori elnöke. Jakab Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületében, azaz Miskolcon és a környező településeken méretteti meg magát - derült ki Dobrev Klára országjárásának kazincbarcikai állomásán hétfőn.

A Nép Pártján jelenlegi elnöke, aki már tavaly nyáron bejelentette indulási szándékát, azzal indokolta a döntést a DK-s rendezvényen, hogy biztosítani kell: a NER-ből kiugrott Magyar Péter ne építsen fel egy újabb NER-t.

Jakab kiemelte: ha az ellenzéki erők összefognak, akkor van esély a győzelemre, a széthúzás viszont biztos vereséget hoz. A DK és a Nép Pártján ezért az összefogás mellett tette le a voksát, így Miskolcon közösen támogatják őt. Hangsúlyozta továbbá, hogy legutóbb mindössze 0,2 százalékkal, 127 szavazattal maradt alul Csöbör Katalinnal szemben. „Készülj, Kati, mert én ott leszek és le foglak győzni” – üzente a fideszes képviselőnek a DK-s eseményen.

Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.

A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is tovább ment, egyenesen a Tisza Pártot is megemlítve. „Az orosz kőolajról és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene. Ezt akarja Brüsszel, ezt akarja a Tisza Párt. Mi viszont, szuverén nemzeti kormányként, ezt meg fogjuk akadályozni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy bíróságon támadják meg a döntést. A miniszterelnök a Facebookon erősített rá a kormányzati álláspontra: „A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – írta Orbán Viktor.

Mindeközben a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt is megszólalt az ügyben. Magyar Péter, a párt vezetője egy, a kormányétól némileg eltérő, de szintén a magyar érdekek védelmét hangsúlyozó stratégiát vázolt fel. „Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba, illetve tárgyalásokat kezdeményezünk Brüsszellel, hogy ha a magyar energiabiztonsághoz vagy az olcsó energiához ez szükséges, Magyarország mentességet kapjon minden olyan döntés alól, amely kedvezőtlen lehet a magyar cégeknek és a magyar lakosoknak” – jelentette ki.

A kormányoldal kommunikációjának egyik sarokköve, hogy az orosz gázról való leválás drasztikus rezsiemelkedéssel járna. Ezt azonban egy energiapiaci szakértő vitatja. Holoda Attila szerint az orosz gáz ára valójában a tőzsdei árakat követi. „Gyakorlatilag ugyanazt az árat követi, mint az európai tőzsde – némi, másfél–két hónapos késéssel –, de ugyanazt az árat fizetjük az orosz gázért. Tehát minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az orosz gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan vennénk” – magyarázta a szakember.

A kormány szerint szociális oka van annak, hogy egy InterCity úgy néz ki, mint egy Kusturica-filmből elszabadult szerelvény, és még le is robban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal magyarázta a helyzetet, hogy a vegyes, sokszor ósdi kocsikból álló vonatokra azért van szükség, hogy a sima, nem pótjegyes utasok is felférjenek a távolsági járatokra - számolt be róla az RTL Híradó.

A vonatot végül egy ötvenéves mozdonnyal kellett elvontatni. „A kocsik nagy része InterCity-forgalomra alkalmatlan, fapados személyvonati kocsi, amelyeket réges-rég, 40–50 évvel ezelőtt használtak személyvonatokban. Van köztük olyan is, amelyet a MÁV Nosztalgia vásárolt használtan Svájcból nosztalgiamenetekre – ezt is besorolták az InterCitybe. Gyakorlatilag egyetlen, 21. századi InterCity-minőségű kocsi sincs benne” – fogalmazott Vitézy.

A minisztérium a történtekre reagálva egy közleményben magyarázta meg a bizonyítványt. A lerobbant bérelt mozdonyról azt írták: „Az új, korszerű mozdonyok valóban elromolhatnak néha, csak – érthetően – sokkal ritkábban, mint a régi vontatójárművek.” A vegyes kocsiösszeállításra pedig egy meglepő érvet hoztak fel. „Ezzel a megoldással tehát azoknak is biztosítani tudják a távolsági utazást, akik kevesebb pénzből szeretnének utazni” – közölte a tárca. A MÁV egyébként az ilyen esetekre már felkészült: 2025 novembere óta automatikus kártérítést fizetnek, ha valaki IC-helyjegyet vesz, de végül nem tud InterCity-kocsiban utazni.

– szögezte le akkor a miniszter. A járműhiányt súlyosbította a Dunakeszi Járműjavító leállása is, ami miatt a karbantartás akadozott. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója már tavaly októberben figyelmeztetett a várható problémákra. „Ez most azt jelenti, hogy elfogynak a tartalékaink, ha bármilyen műszaki probléma keletkezik, a kieső kocsit nem tudjuk másikkal pótolni” – mondta akkor.

A kritikusok szerint a szombati eset pontosan megmutatja a kormány vasútpolitikájának következményeit: a leállított beszerzések és a karbantartási problémák miatt a MÁV kényszermegoldásokra szorul. A minisztérium ezzel szemben a bérelt mozdonyok megbízhatóságát hangsúlyozza, a vegyes szerelvényeket pedig egyfajta szociális intézkedésként állítja be, amely az olcsóbb utazást teszi lehetővé.

Az utasoknak fontos tudniuk, hogy ha az előre megváltott helyjegyük ellenére nem InterCity-színvonalú kocsiban kell utazniuk, és a jegyüket online vagy a MÁV-applikációban vették, a vasúttársaság 72 órán belül automatikusan visszatéríti a helyjegy árát.

Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.

A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.

Ezután a külügyminiszterek is szóváltásba keveredtek: Andrij Szibiha Orbán moszkvai mesteréről írt az X-en, mire Szijjártó azzal vádolta Kijevet, hogy befolyásolni akarja a magyar választást, mert „olyan kormányt akartok, amely igent mond Brüsszelnek, és kész lenne Magyarországot belerángatni a háborútokba”. Szibiha erre azt írta, a magyar kormánynak nem az ukránoktól, hanem a magyar választóktól kell félnie, amit a magyar külügyminiszter úgy értelmezett, hogy „az ukrán külügyminiszter épp most jelentette be, hogy az ukrán kormány részt vesz a magyar választásokon. A Tisza név alatt indulnak.”