Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.
2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.
A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.
„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.
Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”
A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.
Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elvitték a házát egy 70 ezres tartozás miatt: a győri férfi most a garázsban él, és 8 milliós kártérítést követelnek tőle
Csizmadia András egy rossz címre küldött értesítő és egy hamisított aláírás miatt veszítette el győri otthonát. Az új tulajdonos elmaradt haszonra hivatkozva perel, miközben a férfi a kilakoltatás jogszerűségét vitatja.
Kényelmes otthona helyett az udvari garázsban kénytelen meghúzni magát egy győri férfi a párjával, miután egy 70 ezer forintos telefonkészülék-tartozás miatt elárverezték a házát. Csizmadia András most az ingatlan elkerítetlen részén, egy picinyke épületben él, miközben az új tulajdonos milliós kártérítést követel tőle - írja a Blikk.
A férfi kálváriája egy hetvenezer forintos tartozással indult, amelyről az értesítést a szolgáltató egy olyan címre küldte, ahonnan évekkel korábban kijelentkezett.
Mivel a cég nem jutott a pénzéhez, a követelést átadta egy követeléskezelőnek, amely az időközben 300 ezer forintra duzzadt összeget végrehajtásra adta. Csizmadia András állítása szerint az egész eljárásról csak akkor szerzett tudomást, amikor 2022 augusztusában egy férfi csengetett be hozzá.
„Közölte, hogy árverésen megvette azt hétmillió forintért, de ha maradni szeretnék, fizessem meg neki ezt az összeget, és még további tízmilliót tegyek le számára” – idézte fel a férfi.
Az árverési vevő tulajdonjogát 2023 májusában jegyezték be, két hónappal későbbre pedig már a kilakoltatást is kitűzték. Csizmadia bírósághoz fordult, mert úgy vélte, a végrehajtó több ponton is szabályt szegett. „Így például, hogy nem érdekelte, hogy a becsérték közléséről szóló tértivevényt nem én írtam alá, a fizetési felhívást a végrehajtó rossz címre küldte, továbbá a tartozást nem próbálták meg ingóságokból kiegyenlíteni, továbbá a nevemen lévő gépjárművel sem foglalkoztak, pedig abból is törleszthető lett volna a tartozásom” – sorolta a mulasztásokat.
A végrehajtási törvény egyébként a fokozatosság és arányosság elvét írja elő, vagyis ingatlant csak akkor lehetne árverezni, ha a követelés más módon, például ingóságokból vagy fizetésletiltásból nem hajtható be.
„Emiatt az ügyvédemmel azt kértük a bíróságtól, hogy az általunk benyújtott végrehajtási kifogásokat soron kívül bírálja el, függessze fel a végrehajtást, illetve állítsa vissza az eredeti állapotot. A kilakoltatást azonban nem tudtuk megakadályozni” – folytatta a férfi. A megjelölt napon átadta a ház kulcsát, majd miután a hatóságok távoztak, párjával a telek nyitott részén maradtak. „Beköltöztünk oda két kutyával és két macskával. A garázsra ajtót szereltem, az állatok miatt pedig elkerítettem egy részt.” Elmondása szerint a végrehajtó a kilakoltatás előtt jogellenesen lakóingatlanná nyilvánította az ingatlant és a címét is módosította, hogy rendőri segítséget kérhessen az eljáráshoz.
A férfi feljelentést tett a tértivevényen lévő hamis aláírás miatt. A rendőrség meg is állapította, hogy valóban nem az ő szignója szerepel a papíron, de mivel az elkövetőt nem találták meg, a nyomozást fél év után lezárták.
Eközben az új tulajdonos is feljelentette őt magánlaksértés miatt. „Semmit sem tudtam erről, az ügyben nem idéztek meg, de még csak nem is értesítettek. Végül előállítottak, meggyanúsítottak, ezzel együtt rabosítottak, majd pár óra múlva kiengedtek. Egy hét múlva pedig megkaptam a rendőrségi határozatot, amely kimondta, hogy nem követtem el magánlaksértést, így a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárják” – jegyezte meg.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közölte, hogy bár bűncselekmény nem volt megállapítható, „ugyanakkor megállapíthatónak látszik a magánlaksértés szabálysértés, ezért az ügyészség az ügyiratokat az ennek elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak megküldte”.
A bíróság a polgári perben végül igazat adott Csizmadia Andrásnak a végrehajtói szabálytalanságokkal kapcsolatban, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérését azonban elutasították, mondván, az árverés és a birtokba adás már lezajlott.
Az új tulajdonos tavaly két fizetési meghagyásos eljárást indított a férfi ellen, melyekben összesen nyolcmillió forint kártérítést követel. „Arra hivatkozik, hogy mivel a birtokba adás után a telken maradtam, nem tudta az ingatlant bérbe adni napi tizenötezer forintért. A következő, májusi tárgyalási napon állítólag tanúk is elmondják majd ezt a kártérítési igénye alátámasztására.”
Kényelmes otthona helyett az udvari garázsban kénytelen meghúzni magát egy győri férfi a párjával, miután egy 70 ezer forintos telefonkészülék-tartozás miatt elárverezték a házát. Csizmadia András most az ingatlan elkerítetlen részén, egy picinyke épületben él, miközben az új tulajdonos milliós kártérítést követel tőle - írja a Blikk.
A férfi kálváriája egy hetvenezer forintos tartozással indult, amelyről az értesítést a szolgáltató egy olyan címre küldte, ahonnan évekkel korábban kijelentkezett.
Mivel a cég nem jutott a pénzéhez, a követelést átadta egy követeléskezelőnek, amely az időközben 300 ezer forintra duzzadt összeget végrehajtásra adta. Csizmadia András állítása szerint az egész eljárásról csak akkor szerzett tudomást, amikor 2022 augusztusában egy férfi csengetett be hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány terroristának nevezte, de csendes, melegszívű ápolóként ismerték a szövetségi ügynökök által agyonlőtt férfit
A minneapolisi Alex Pretti a természet szerelmese volt és tüntetéseken emelte fel a szavát. Munkatársai és szomszédai is értetlenül állnak a vádak előtt.
Szombaton szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban a 37 éves ápolót, Alex Prettit, akinek a haláláról egymásnak teljesen ellentmondó beszámolók láttak napvilágot. Míg a Belbiztonsági Minisztérium szerint ügynökük önvédelemből tüzelt, mert az általuk fegyveresnek tartott Pretti ellenállt a lefegyverzésének, ezt a verziót szemtanúk, egyes tisztviselők és a férfi családja is vitatja - írja a BBC.
A nyilvánosságra került videók sem támasztják alá, hogy Pretti fegyverrel fenyegette volna a bevándorlási ügynököket.
Alex Pretti a minneapolisi veteránügyi kórházban dolgozott ápolóként. Lelkes természetjáró volt, aki imádta a hegyi kerékpározást, és a hírek szerint azután csatlakozott a tiltakozásokhoz, hogy a szintén 37 éves Renee Goodot a hónap elején autójában lőtte agyon a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatal egyik ügynöke. Pretti demokrata szavazó volt, és részt vett a 2020-as, George Floyd meggyilkolása utáni tüntetéshullámban is, ami szintén Minneapolisból indult.
Családja szerint felzaklatta a kormány bevándorlási szigorítása és a környezetvédelmi szabályozások leépítése. „Utálta, hogy az emberek, tudja, csak tönkreteszik a földet” – mondta édesanyja, Susan Pretti.
A család megerősítette, hogy fiuknak volt kézifegyvere és rejtett fegyverviselési engedélye is Minnesotában, de soha nem tudtak róla, hogy hordta volna. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara is úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség szerint Pretti jogszerű fegyvertulajdonos volt. A bírósági iratok alapján a férfinak néhány közlekedési bírságon kívül soha nem volt dolga a rendőrséggel, és priusza sem volt. Szülei nemrég figyelmeztették, hogy legyen óvatos a tüntetéseken.
„Két hete vagy úgy beszéltünk vele erről, tudja, hogy tüntess nyugodtan, de ne szállj bele senkibe, ne csinálj semmi ostobaságot!” – mondta az apja, Michael Pretti, hozzátéve: „És azt mondta, hogy tudja. Tudta.”
Miután olyan hírek jelentek meg, amelyek fiukat „terroristaként” állították be, a család közleményt adott ki. „Kérjük, hozzák nyilvánosságra az igazságot a fiunkról. Jó ember volt” – írták.
Alex Pretti Illinoisban született, a wisconsini Green Bayben nőtt fel, ahol sportolt, cserkészkedett és kórusban énekelt. A Minnesotai Egyetemen szerzett diplomát, majd kutatóként dolgozott, mielőtt ápolónak tanult volna.
„Olyan ember volt, akinek a társaságát élvezte az ember, és az a gondolat, hogy ezt a segítőkész, mosolygós, viccelődő fickót terroristának bélyegzik? Felháborító” – nyilatkozta Dr. Dmitri Drekonja, Pretti egyik munkatársa.
Szomszédai csendes, melegszívű emberként írták le. „Csodálatos ember. Nagy szíve van” – mondta Sue Gitar, az alatta lakó szomszédja. „Sosem gondoltam rá úgy, mint aki fegyvert hord.
Szombaton szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban a 37 éves ápolót, Alex Prettit, akinek a haláláról egymásnak teljesen ellentmondó beszámolók láttak napvilágot. Míg a Belbiztonsági Minisztérium szerint ügynökük önvédelemből tüzelt, mert az általuk fegyveresnek tartott Pretti ellenállt a lefegyverzésének, ezt a verziót szemtanúk, egyes tisztviselők és a férfi családja is vitatja - írja a BBC.
A nyilvánosságra került videók sem támasztják alá, hogy Pretti fegyverrel fenyegette volna a bevándorlási ügynököket.
Alex Pretti a minneapolisi veteránügyi kórházban dolgozott ápolóként. Lelkes természetjáró volt, aki imádta a hegyi kerékpározást, és a hírek szerint azután csatlakozott a tiltakozásokhoz, hogy a szintén 37 éves Renee Goodot a hónap elején autójában lőtte agyon a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatal egyik ügynöke. Pretti demokrata szavazó volt, és részt vett a 2020-as, George Floyd meggyilkolása utáni tüntetéshullámban is, ami szintén Minneapolisból indult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ekkora a béremelés a Tescónál és a Pennynél is – íme, mennyivel kereshetnek többet a bolti dolgozók idén
A Tesco átlagosan 7,2, a Penny pedig 8 százalékkal emeli a fizikai dolgozók bérét március elejétől. A láncok a juttatási csomagokat is bővítik, a munkába járási támogatás és a vásárlási kedvezmény is nő.
Januárban felpörgött a bérverseny a hazai kiskereskedelemben: a Penny, a Tesco, az Auchan és az Aldi is bejelentette az idei emeléseit. Belépőbér tenintetében jelenleg az Aldi vezet, míg bizonyos logisztikai pozíciókban az Auchannál lehet elérni a legmagasabb fizetést. A Tesco új alapbér-minimumot határozott meg, a Penny pedig célzott százalékos emelésekkel és a juttatási csomag bővítésével igyekszik magához csábítani a munkavállalókat.
Az Aldi már január 5-én bejelentette a béremelést. Náluk az áruházi dolgozók kezdő bére havi bruttó 541 900 forintra, a logisztikai dolgozóké havi bruttó 600 100 forintra, az áruházvezetőké pedig havi bruttó 1 millió forint fölé emelkedett, míg a cégcsoport informatikai vállalatánál, az ALDI International IT Services Kft.-nél már havi bruttó 679 200 forintra számíthatnak az újonnan belépők.
A cég emellett például ingyenes szűrővizsgálatokat, valamint napi friss zöldség- és gyümölcsellátást is biztosít a munkatársainak.
A Penny pénteki közleménye szerint az értékesítés és a logisztika területén dolgozók átlagosan nyolc, a központi területeken pedig hatszázalékos emelést kapnak. Az 5400 munkavállalót foglalkoztató lánc elárulta: 3,4 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre, és kibővítik a juttatási csomagot: bevezetik a SZÉP-kártyát, tízszázalékos munkatársi vásárlási kedvezményt adnak, megtérítik a helyi bérletek árának 86 százalékát, a saját gépkocsi használata esetén pedig 30 forint/kilométer költségtérítést fizetnek.
Ugyancsak pénteken derült ki, hogy a Tesco az áruházi kollégák bérét átlagosan 7,2 százalékkal emelik, így március 1-jétől az áruházi munkatársak nyolcórás alapbére bruttó 418 ezer forintra nő, míg az elérhető legmagasabb bruttó jövedelem ugyanebben a körben 562 ezer forint. A juttatási csomag részeként a dolgozói kedvezmény 400-ról 450 ezer forintra, a munkába járás költségtámogatása pedig 30-ról 40 forint/kilométerre nő.
A cég a 2026/2027-es pénzügyi évben 3,6 milliárd forintot fektet a bérekbe és további ötmilliárdot a juttatási csomagba.
Az Auchan hétfőn zárkózott fel a versenytársak nyilatkozatai mellé, közölve, hogy két lépcsőben több mint 9,2 százalékkal emeli az alapbéreket a legtöbb fizikai munkakörben. Januárban ötszázalékos, júliustól pedig további 4,2 százalékos emelés lép életbe. Egy szakképzettséget igénylő pozícióban a munkavállalók bruttó átlagkeresete meghaladhatja a 640 000 forintot, a logisztikai és mirelitáruk területen dolgozó kollégák bruttó havi jövedelme pedig a 850 000 forintot is elérheti.
Összehasonlításképpen: a januári emelés után a minimálbér bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 373 200 forint Magyarországon.
Januárban felpörgött a bérverseny a hazai kiskereskedelemben: a Penny, a Tesco, az Auchan és az Aldi is bejelentette az idei emeléseit. Belépőbér tenintetében jelenleg az Aldi vezet, míg bizonyos logisztikai pozíciókban az Auchannál lehet elérni a legmagasabb fizetést. A Tesco új alapbér-minimumot határozott meg, a Penny pedig célzott százalékos emelésekkel és a juttatási csomag bővítésével igyekszik magához csábítani a munkavállalókat.
Az Aldi már január 5-én bejelentette a béremelést. Náluk az áruházi dolgozók kezdő bére havi bruttó 541 900 forintra, a logisztikai dolgozóké havi bruttó 600 100 forintra, az áruházvezetőké pedig havi bruttó 1 millió forint fölé emelkedett, míg a cégcsoport informatikai vállalatánál, az ALDI International IT Services Kft.-nél már havi bruttó 679 200 forintra számíthatnak az újonnan belépők.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA a választás kimagasló esélyese – Hann Endre viszont elárulta, mivel nyerhet mégis a Fidesz
A Medián közvélemény-kutató ügyvezetője szerint a független mérések számai egy irányba mutatnak - ellentétben 2022-vel. A februári intézkedések és a propaganda viszont még szorosabbá teheti a versenyt.
A TISZA Párt az áprilisi választás kimagasló esélyese, ha minden a jelenlegi mederben halad tovább, de a Fidesz győzelmét sem lehet kizárni – erről beszélt Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója a Népszavának. A szociálpszichológus szerint a mostani helyzet semmiben sem hasonlít a 2022-esre, amikor a Medián számai tavaszra már a Márki-Zay Péter vezette ellenzék folyamatos visszaesését jelezték.
Hann úgy látja, most minden független közvélemény-kutató cég adatai egy irányba mutatnak, és a Medián is a TISZA határozott előnyét méri. Éppen ezért „teljes mértékben kizárt, hogy a kormánypárti kutatóintézetek Fidesz-előnyt mutató számai közel állnának a valósághoz.”
Ezt szerinte az is mutatja, hogy a Fideszhez közel álló intézetek 2025-ben részben vagy teljesen eltűntek a piacról, miközben a nyíltan fideszes Alapjogokért Központ vagy a XXI. Század Intézet kezdett el méréseket publikálni, ami a párt nehézségeire utalhat. Mindezek ellenére Hann nem vállalkozik a választás eredményének előrejelzésére.
„Én sosem zártam ki, hogy a Fidesz megnyeri a választást, akár propagandával, jóléti intézkedésekkel, vagy a nemzetközi helyzet fokozódására való hivatkozással” – hangsúlyozta.
A versenyt szorosabbá teheti például a februárban induló, többek között a családi adókedvezmény emelését is tartalmazó választási osztogatás, de a kutató szerint ez nem hoz majd nagy fordulatot. Ami a jelenlegi parlamenti ellenzék képviselői közül Hann szerint Hadházy Ákosnak lehet a legnagyobb esélye a saját körzetében, hiszen a honatya országos ismertsége komoly előny a tiszás kihívójával szemben.
A szakértő a Medián és a DK konfliktusára is kitért, miután az intézet egy százalékra mérte a párt támogatottságát.
Egyik politikusuk, Molnár Csaba ezután „pénzéhes kamuizének” nevezte Hann Endrét, mert a Medián - állítása szerint - azt kérte a DK-tól, hogy rendeljenek tőlük „sokmillió forintért felméréseket”. Hann szerint ezzel szemben annyi történt, hogy leültek egy kávéra Sebián-Petrovszki László pártigazgatóval, és arról beszélgettek, milyen felmérések érdekelhetnék a DK-t, de sokmilliós ajánlat nem hangzott el. Hozzátette, hogy valószínűleg közzéteszik a Medián honlapján az erről szóló levelezést, majd megjegyezte: „köztudottan bumeráng, ha egy politikus a közvélemény-kutatókat támadja”.
A TISZA Párt az áprilisi választás kimagasló esélyese, ha minden a jelenlegi mederben halad tovább, de a Fidesz győzelmét sem lehet kizárni – erről beszélt Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója a Népszavának. A szociálpszichológus szerint a mostani helyzet semmiben sem hasonlít a 2022-esre, amikor a Medián számai tavaszra már a Márki-Zay Péter vezette ellenzék folyamatos visszaesését jelezték.
Hann úgy látja, most minden független közvélemény-kutató cég adatai egy irányba mutatnak, és a Medián is a TISZA határozott előnyét méri. Éppen ezért „teljes mértékben kizárt, hogy a kormánypárti kutatóintézetek Fidesz-előnyt mutató számai közel állnának a valósághoz.”
Ezt szerinte az is mutatja, hogy a Fideszhez közel álló intézetek 2025-ben részben vagy teljesen eltűntek a piacról, miközben a nyíltan fideszes Alapjogokért Központ vagy a XXI. Század Intézet kezdett el méréseket publikálni, ami a párt nehézségeire utalhat. Mindezek ellenére Hann nem vállalkozik a választás eredményének előrejelzésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
