HÍREK
A Rovatból

A nyugdíj összegét és a korhatárát is a gyermekek számától tennék függővé egy új javaslat szerint

A nyugdíjrendszerről a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján esett szó. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a kormány nem tárgyalt erről.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. június 03.



Szerdán a Növekedés.hu írt arról, hogy "a jelenlegi, folyó fizetésen alapuló nyugdíjrendszer magában hordozza önmaga felszámolását.

A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján ismertetett pontrendszer úgy módosítaná a rendszert, hogy a nyugdíj összege, sőt a nyugdíjkorhatár is függjön a felnevelt gyermekek számától".

A jelenlegi nyugdíj-rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban az alábbi hiányosságokat emelték ki az előadók:

• A rendszer alapja a jövő nemzedék járulékfizetési képessége, bár az alkotók magyarázata arról szólt, hogy a jelen nemzedék járulékfizetési képességére épül.

• Miután garantőrként az államot állították a rendszer mögé, gyakorlatilag semmiféle tartalék nem áll a rendszer mögött.

• További gond, hogy a nyugdíjak mögött implicit államadósság áll, ami annyit jelent, hogy nominálisan ugyan nem jelenik meg adósságként az az összeg, amelyet az állam a nyugdíjak fizetésére hitelként felvesz, de valójában létezik.

• Ebben a rendszerben a biztosítási és a szolidaritási elemek keverednek. Legfontosabb jellemzője, hogy az aktuális aktívak járulékaiból fizetik az aktuális nyugdíjakat abban a reményben, hogy amikor a mostani aktívak nyugdíjba kerülnek, őket is eltartják az akkori aktívak.

• További hiányossága a rendszernek, hogy a népesség folyamatos növekedést feltételezi, bár elméletileg a termelékenység emelkedése miatt nem jelenthet gondot a népesség csökkenése sem.

• Miután a múlt század hetvenes éveitől a létező nyugdíjrendszer működése vezetett oda, hogy csökkenni kezdett a gyerekszám – mert anyagilag nem éri meg gyermeket nevelni –, a rendszer saját maga alatt vágta, és vágja azóta is a fát

- ismertette Banyár József, a Corvinus Egyetem tanára.

Kovács Erzsébet, aki szintén a Corvinus Egyetem oktatója, egy statisztikával mutatta meg, hogy 1999 és 2019 között látványosan csökkent a szülőképes korú nők aránya, az ötven év felettieké viszont – és így a nyugdíjaskorúaké is – ugyanilyen arányban nőtt. Tehát a befizetéseket jelentősen kellene növelni ahhoz, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakat.

A konferencia résztvevői szerint az lehetne a megoldás a helyzetre, ha figyelembe vennék, hogy ki hány gyerekkel járult hozzá a nyugdíjrendszer fenntartásához, és ennek az arányában járna neki nyugdíj, amelyben a végső finanszírozó maga a felnevelt gyermek. A javasolt rendszerben pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, mégpedig úgy, hogy minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának a gyermekek nevelésében résztvevők.

A rendszer következménye azonban az, hogy a gyermekteleneknek jóval kisebb lenne a nyugdíja, vagy – és ezt javasolja a kutató – az ő nyugdíjkorhatárukat meg kellene emelni.

Létrejönne azonban egy másik nyugdíjpillér, ahova a munkába állástól fizetnének az emberek meghatározott összeget, és ebből finanszírozhatnak a normál nyugdíjkorhatár és a megemelt nyugdíjkorhatár közötti időszakot azoknak, akik gyermektelenek maradnak.

A téma a csütörtöki kormányinfón is előkerült. Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy

a kormány nem tárgyalt ilyenről, de személyes álláspontja szerint a javaslat hozadéka pozitív, a felvetést helyesnek és indokoltnak tartja.

A miniszter szerint az a baj, hogy a jelenlegi rendszer egy felosztó-kirovó rendszer, azaz ha bárhol lyukat ütnek, a költségvetésnek kell beszállnia és betömni azt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Sokkolt ez az ítélet” – Jakabos Zsuzsáék mégsem kapják meg a 120 milliót, a Kúria megsemmisítette a jogerős ítéletet
Hosszú pereskedés végére került pont, de nem úgy, ahogy a sportolók remélték. Ügyvédjük szerint a döntés ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.


Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktor interjújáról: Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz
A TISZA párt alelnöke azonnal reagált az ATV interjújára. Kemény szavakkal üzente meg, hogy szerinte miért kellene távoznia a kormányfőnek.


Magyar Péter Facebook-posztban bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte egy propagandainterjút adott, ahol előre leírt kérdésekre kellett válaszolnia. A politikus állítja, az interjúban szó esett a fociról és a milliárdos haverokról, de amikor a gyermekszegénység került szóba, a miniszterelnök nem adott érdemi választ.

Magyar Péter azt írta: „Amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: "Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…"”

Erre visszakérdezett a műsorvezető, hogy akkor miért él több százezer szegény gyermek az országban. Orbán Viktor ezt válaszolta: "… szívesen felkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza."

„Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz”

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Az ATV interjújában Rónai Egon kérdezte Orbán Viktort. A miniszterelnök 15 év után adott ismét interjút a csatornának. A beszélgetés során a kormányfő vitatta a műsorvezető által említett, minden ötödik gyereket érintő szegénységfenyegetettségről szóló statisztikát, és azt állította, nincs olyan gyermek Magyarországon, akit a családtámogatás ne érne el. Arra a kérdésre, hogy ez jó pálya-e, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „szegénységügyben abszolút”, majd hozzátette, hogy a következő interjúban térjenek vissza a témára.

Korábban a miniszterelnök több témát is érintett, beszélt például arról, hogy – korábbi állításával ellentétben – nem „korlátlan időre” kapott Magyarország felmentést az orosz energiahordozók elleni szankciók alól. Szerinte addig él a felmentés lehetősége, amíg Donald Trump az elnök és ő a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint többször is felmerült az elnöki rendszer a kormányban, de végül maradt a parlamentáris modell
Minden kétharmad után átbeszélték a lehetőséget, de úgy döntöttek, hogy hozzájuk a parlamentáris rendszer illik a leginkább.


Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.

A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.

Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.

A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megtelt a Dankó utca az Iványi Gábor melletti szolidaritási tüntetésre – fotók a helyszínről
Karácsony Gergely és Pogány Judit is felszólal a Dankó utcában. Fáklyákkal tüntetnek a börtönnel fenyegetett Iványi Gábor mellett.


Demonstrációt szervezett kedd estére a börtönnel fenyegetett Iványi Gábor mellett a Politikai Üldözöttekért Alapítvány a Dankó utcába, az Oltalom Karitatív Egyesület székháza elé. A szolidaritási eseményen a felszólal többek között Karácsony Gergely főpolgármester, Pogány Judit színművész, Bródy János zenész és maga az érintett lelkész is. Fekete-Győr András, az alapítvány elnöke szerint ezen a napon nemcsak Budapesten, hanem Kiskunhalason, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Füzesgyarmaton is kiállnak Iványi és társai mellett.

A tüntetés közvetlen előzménye, hogy az ügyészség hétfőn vádat emelt „csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette” miatt Iványi Gábor, valamint Donáth Anna, Gurmai Zita, Szél Bernadett és további három személy ellen. A vád szerint a 74 éves lelkész és a vele szolidáris politikusok egy 2022-es NAV-akció során élőlánccal próbálták megvédeni az Oltalom épületét a hatóság embereitől. Az ügyészség álláspontja szerint a vádlottak a pénzügyőrök jogszerű eljárását akadályozták, amikor testükkel próbálták áttörni a hatóság sorfalát. Ezzel szemben az érintettek és a tüntetés szervezői politikai leszámolásról beszélnek: Fekete-Győr András szerint az érintetteket „koncepciós vádeljárás alá vont a hatalom”.

A demonstrációt meghirdető alapítvány szerint a hatalom azokat vádolja erőszakkal, „akik békésen tiltakoztak a rendszer erőszakos fellépése ellen”. Az esemény leírásában az áll, nem hagyhatják, hogy a politikai bosszú tönkretegye azt az embert és közösséget, aki az egész életét az elesettek megsegítésére tette fel. A szervezők szerint a Fidesz azért akarja elpusztítani Iványit, „mert Iványi Gábor és közössége az ő 'keresztény' rendszerük élő lelkiismerete. Azt a tükröt próbálják összetörni, ami leleplezi a valódi arcukat.”

A Szeretlek Magyarország fotói a Dankó utcából (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk