News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A második legnagyobb sarcot veti ki az alacsony keresetűekre az Orbán-kormány Európában

A két átlagbért kereső és két gyermeket nevelők esetében viszont jobb a helyzet.

Link másolása

hirdetés

Az Eurostat a 2021-es nettó bérek mellett frissítette a tavalyi évi adóterhelésre és adóékre vonatkozó statisztikáját is. Ez alapján Magyarország is az európai uniós tagországok azon sorába tartozik, amelyek az átlagnál jobban és az egyik legnagyobb mértékben terheli a fizetéseket - írja az Mfor.

Magyarországon az adóterhelés alapesetben, tehát egy átlagbért kereső egyedülálló esetében 33,5 százalékot tesz ki, mivel 15 százalékos személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le a bruttó bérből.

A 33,5 százalék a hetedik legmagasabb adóterhelést jelenti. A magyar adóterhelés mértéke egyébként 2010 óta a hetedik helyen áll Európában.

Az Mfor ugyanakkor arra is kiváncsi volt, hogyan alakul a rangsor az átlagbér 67 százalékát kereső gyermektelen dolgozó, valamint két átlagbért kereső és két gyermeket nevelő esetében.

Az átlagbér 67 százalékát (ez tavaly bruttó 293 ezer forint volt) kereső gyerektelenek bruttó bérét az egykulcsos adórendszer miatt pontosan annyi elvonás terheli, mint amennyi az átlagot vagy épp az átlag többszörösét kereső gyermektelenét. Ez a 33,5 százalék azt jelenti a friss adatközlés szerint, hogy

az Orbán-kormány Európában a második legnagyobb sarcot veti ki az alacsony keresetűekre.

Ennél nagyobb adó csak Romániában terheli a bruttó fizetést, 36,78 százalék.

hirdetés

A kétgyermekesek esetében azonban jobb a helyzet. Az Eurostat a két átlagbért kereső és két gyermeket nevelők esetében ugyanis a családi adókedvezmények miatt 26,1 százalékos adóéket számolt ki Magyarország esetében. Magyarország ezzel már sokkal inkább az uniós középmezőnyhöz tartozik, mint a rangsor valamelyik széléhez.

Ebből az adatból is jól látszik, milyen mértékű támogatást nyújt az adórendszerben az Orbán-kormány a gyermeket nevelők számára. A különbség az alap adóterhelés és a családosoké között 7,4 százalékpont - jegyzi meg a lap.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A bolygó legnagyobb, 2400 kiliméteres zivatarlánca alakult ki tegnap Kelet-Európában
Moldovától a sarkkörig nyúló zivatarlánc alakult ki tőlünk keletre. A zivatarrendszer szombat délután, este öltött testet a Baltikum és Finnország felett, ahol több helyen heves kifutószéllel érkezve okozott jelentős károkat.

Link másolása

hirdetés

Elképesztő méretű zivatarlánc alakult ki tőlünk keletre egy hosszan elnyúló hidegfront mentén. A zivatarrendszer szombat délután, este öltött testet a Baltikum és Finnország felett, ahol több helyen heves kifutószéllel érkezve okozott jelentős károkat.

Hossza már ekkor 1600-1800 kilométer között mozgott, vasárnap kora délutánra pedig egy 2400 kilométer hosszúságú zivatarrendszerré fejlődött, ami Moldovától egészen a Barents-tengerig nyúlik

- írta az Időkép.

Még az északi sarkkörön túl is előfordultak zivatarok, ami meglehetősen ritkának számít. De a front előoldalán még ebben a sarkköri régióban is 30 fok közelébe melegedett a levegő, így kellően labilissá tudott válni a légkör a zivatarok számára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Egy bejegyzése miatt nem vette fel a fideszes igazgató - ezt állítja egy kecskeméti tanárnő, aki pert nyert az intézmény ellen
Borosné Kerekes Lívia ügyvéd nélkül vágott neki az eljárásnak, végül a bíróság kártérítésre kötelezte az intézményt.

Link másolása

hirdetés

Pert nyert a Kecskeméti Szakképzési Centrum ellen egy helyi tanárnő, aki szerint azért nem kezdhetett el dolgozni tavaly szeptemberben a Szent-Györgyi technikumban, mert korábban egy Facebook-bejegyzésben bírálta a helyi Fidesz-vezetést - írja a Népszava.

A cikk szerint Borosné Kerekes Lívia tavaly augusztus 28-án állt volna munkába az intézményben. A magyar szakos tanárnő július 7-én egyeztetett volna az iskola vezetésével a tantárgyfelosztásról, a találkozóra azonban már nem került sor, mert

előző nap kapott egy rövid levelet a Szent-Györgyiből, amelyben közölték, mégsem kívánják foglalkoztatni.

Az iskolában a megállapodásuk után igazgatóváltás történt, így a levelet már az új vezető, Papp Gábor jegyezte, aki a kecskeméti önkormányzat egyik fideszes képviselője is.

Borosné Kerekes Lívia szerint az elutasítás oka egy korábbi Facebook-bejegyzése volt, amelyben „az egyenlő bánásmód és a szakmaiság hiányáról, a politikai összefonódásokról” írt, megemlítve helyi fideszes közszereplőket is.

A pedagógus ezt követően bírósághoz fordult, és bár ügyvéd nélkül vágott neki a pernek, sikert aratott. A Kecskeméti Törvényszéken ugyanis kimondták, hogy

hirdetés
181 ezer forint kártérítés illeti meg a munkaszerződés meghiúsulása miatt. Emellett az ítélet szerint a Szent-Györgyi újonnan kinevezett igazgatója megsértette a jóhiszeműség, a tisztesség és az együttműködés elvét is.

Arra azonban nincs bizonyíték, hogy Borosnét valóban az említette Facebook-bejegyzése miatt utasították el.

„Amikor belefogtam, mindenki azt gondolhatta, a pénz motivál. Tévedtek. Az igazságtalanság az, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni. A kollégáim közül sokan úgy vannak vele, hogy inkább ne szóljunk, mert akkor bajba kerülünk. Nekem ez nem tetszik” - mondta a pedagógus a lapnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Népszavazáson döntene Magyarország EU-tagságáról a Jobbik is
Gyöngyösi Márton szerint ha a kormány ki akarná vezetni az országot az EU-ból, akkor azt egy törvényjavaslattal megtehetné.

Link másolása

hirdetés

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország Európai Unióból kilépését eredményezheti? - ezt a kérdést bocsátaná népszavazásra a Jobbik. Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt elnöke erről hétfőn, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

A párt hétfőn be is adja a népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB).

Gyöngyösi azt is elmondta, hogy mivel az Alaptörvény tiltja a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről történő népszavazást, és magát az Alaptörvényt sem lehet referendummal módosítani, ezért a párt jogászai egy hétig dolgoztak azon, hogy az Alaptörvény, illetve az NVB és Alkotmánybíróság korábbi határozatainak figyelembevételével megfogalmazzanak egy olyan kérdést, amely Gyöngyösi szerint az „egyetlen járható út”.

A Jobbik-elnök azt is kifejtette, hogy „ha a kormány ki akarná vezetni az országot az EU-ból”, akkor azt megtehetné egy törvényjavaslattal, amit a kétharmados parlamenti többség meg is szavazna.

Gyöngyösi szerint azonban ha a kezdeményezésük sikeres lesz, akkor a referendum eredménye „alapvetően tiltaná meg az Országgyűlésnek azt, hogy támogasson egy olyan kormányzati indítványt, amely végeredményeképpen Magyarország EU-tagsága megszűnne”.

Nem a Jobbik az egyetlen ellenzéki párt, amely népszavazásra bocsátaná Magyarország EU-tagságának kérdését. Vasárnap Ujhelyi István, MSZP-és európai parlamenti képviselő jelentett be egy hasonló kezdeményezést. Ő ezt a kérdést tenné fel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

hirdetés

Kele János, a Momentum elnökségi tagja erre úgy reagált, hogy az MSZP hatalmas nemzeti sorstragédiát kockáztat a népszavazás-ötlettel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Maratoni szavazás után elfogadta a gazdasági stabilizációs törvénycsomagot az amerikai szenátus
A szenátus a lehető legszűkebb többséggel tudta elfogadni a jogszabályt. Miután a törvény mellett és ellene is 50-50 szavazat érkezett, Kamala Harris alelnök támogató voksa hozta meg a demokraták sikerét.

Link másolása

hirdetés

Maratoni, 16 órás szavazási procedúra után elfogadta a gazdasági kiigazító, bevételnövelő törvénycsomagot az amerikai törvényhozás felsőháza.

A szenátus a lehető legszűkebb többséggel tudta elfogadni a jogszabályt. Miután a törvény mellett és ellene is 50-50 szavazat érkezett, Kamala Harris alelnök támogató voksa hozta meg a demokraták sikerét. A döntéssel megnyílt az út, hogy a képviselőház is megvitassa a költségvetési kiadásokat és inflációt egyszerre csökkenteni hivatott, heves vitákat gerjesztő csomagot.

A törvénycsomagról a republikánusok kezdeményezésére részletes szavazást tartott a szenátus, gyakorlatilag pontról pontra mentek végig a módosító javaslatokon. Ennek következtében az utolsó pillanatban is módosult a jogszabály tartalma, kikerült belőle például az inzulinkészítményekre vonatkozó teljes ársapka, amit egyébként a szenátus demokrata eljárási felügyelője, Elizabeth MacDonough is kifogásolt.

Az Infláció Elleni Törvénycsomag (Inflation Reduction Act) elfogadása az utolsó pillanatig bizonytalan volt, mert több demokrata szenátor is feltételekhez kötötte támogatását. Elizabeth MacDonough is csak feltételekkel adta beleegyezését a törvényjavaslat szavazásra bocsátáshoz. A demokrata politikus a szenátus eljárási szabályaival ellentétesnek találta a gyógyszergyártók esetében alkalmazni tervezett inflációs árengedményt is.

A demokrata szenátorok közül az utolsó napig feltételekhez kötötte támogatását Kyrsten Sinema arizonai szenátor, akinek igényére végül kikerült a javaslatból a nyereségrészesedési adót érintő szabály, aminek a lehetősége így a tehetős amerikaiak számára megmarad.

A törvényjavaslat vitája előtt a republikánusok teljes ellenállást hirdettek, mondván, hogy minden erejükkel az elfogadása ellen lépnek fel, ennek volt része a részletes szavazási eljárás (az úgynevezett vote-a-rama). Bill Haggerty, Tennessee állam szenátora egy sajtónyilatkozatban kifejtette, hogy szerinte a törvénycsomag nem csökkenti érdemben az inflációt, az üzemanyagok ára ezt követően is magas marad. A jogszabály csak egy üzenet, de nem jelent cselekvést, pedig az amerikai versenyképességet kellene javítania, és az áremelkedést kezelnie - mutatott rá.

hirdetés

A szavazást követően Joe Manchin demokrata párti szenátor, a jogszabály egyik kidolgozója szerint "jó és kiegyensúlyozott" a csomag.

Ronna McDaniel, a Republikánus Nemzeti Bizottság elnöke, úgy vélekedett, hogy a "demokraták a novemberi választásokon meg fogják fizetni az árát annak, hogy gazdasági recesszió idején adóemelést hoztak a családokra".

A törvénycsomag bevételnövelő elemei a tervek szerint 739 milliárd dollár bevételt generálnak az Egyesült Államok költségvetésének, ezért nevezik adóügyi törvénynek is. Elemei között szerepel a 15 százalékos minimális társasági adó bevezetése, a felírásköteles gyógyszerek árazási reformja, aminek része, hogy az állami egészségügyi szolgáltató ártárgyalásra kötelezheti a nagy gyógyszergyártó vállalatokat bizonyos készítmények esetében. A költségvetési bevételek növelésének elemi között szerepel az adóbehajtás végrehajtásának hatékonyabbá tétele is.

A jogszabály 433 milliárd dollár kiadással is jár majd. Ennek egyik eleme a 369 milliárdos energiabiztonsági és klímaváltozás elleni törvény, a másik pedig az egészségügyi ellátás kiterjesztéséről szóló jogszabály.

A képviselőház a szenátusi elfogadás után már a héten, várhatóan pénteken tárgyalhatja a jogszabály-csomagot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: