News here
hirdetés

HÍREK

A magyar oltatlanok több mint fele úgy gondolja, hogy a koronavírus-vakcinában valami titkos anyag van

Közel háromnegyedük pedig úgy véli, az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus ellen beoltott és be nem oltott személyek közötti törésvonalakról készített reprezentatív kutatást 1000 fő részévtelével a Társadalomtudományi Kutatóközpont a Závecz Research, amelyből érdekes válaszok születtek.

A felmérést - amelyről a hvg.hu számolt be -, 2021. november 8. és 20. között végezték és elsősorban azt vizsgálták, mennyire ellenségesek egymással az oltottak és az oltatlanok, és mit gondolnak arról, mennyire védik meg őket a vakcinák. A válaszadók között az oltatlanok aránya kerekítve 20 százalék volt.

Amikor az oltottakat arról kérdezték, mennyire érzik védettnek magukat, érdekes módon azt találták, hogy

a keleti vakcinákba (Szputnyik, Sinopharm) vetett bizalom hasonlóan magas, mint a nyugati oltóanyagokba (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen).

A beoltottak egyébként leginkább abban bíznak, hogy az oltás megvédi őket a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől.

Az oltatlanok 73-81 százaka azért nem bízik a vakcinákban, mert túl gyorsan fejlesztették ki, és kevés róluk az információ. Nyolcvan százalékuk értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy bíznak a saját immunrendszerükben.

hirdetés

Bár az oltásellenesek nem feltétlenül becsülik le a vírus által jelentett veszélyt, de viszonylag népszerűek köztük az összeesküvés-elméletek.

Hetvenegy százalékuk például úgy gondolja, hogy az oltások a háttérben meghúzódó pénzügyi és politikai erők hatalmi céljait szolgálják, 57 százalékuk pedig azon az állásponton van, hogy "az oltóanyagok helyett valamilyen titkos anyagot juttatnak a szervezetbe".

A kutatásban azt is vizsgálták, mit gondolnak egymásról az oltottak és az oltatlanok. Előbbi csoport fele (46 százalék), míg utóbbi csoport (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben, de minden negyedik oltott (27 százalék) és minden ötödik oltatlan (19 százalék) válaszadónak mély ellenérzései vannak.

Az oltottak 43 százaléka úgy gondolja, hogy az oltatlanok tehetők felelőssé azért, hogy a koronavírus még mindig velünk van. Az oltatlanok több mint fele (56 százalék) pedig úgy vélekedik, hogy az oltottakat megtéveszti a média és a politikai elit.

Az is kiderült, hogy az iskolázottság tekintetében nincs lényeges különbség az oltottak és az oltatlanok között. Ha a jövedelmet nézzük, többen oltatták be magukat azok, akik kényelmesen megélnek a fizetésükből (közülük 91 százalék), mint a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdők (közülük 72 százalék). Az életkort tekintve már sokkal inkább össze lehet kötni az oltottsággal, hiszen az eredmények alapján az idősebbek nagyobb arányban adatták be maguknak a vakcinát. A 18–39 év közötti válaszadók több mint negyede visszautasította az oltást, míg a 60 év feletti korosztályban ez az arány mindössze 13 százalék.

Az adatok azt is mutatják, hogy az oltottság kérdésének leginkább a közvetlen környezetnek lehet köze. Azok körében, akiknek környezetében többségben vannak az oltottak, ugyanis mindössze minden huszadik válaszadó oltatlan (4,5 százalék). Ezzel szemben, akinek a környezetében nagyrészt oltatlan emberek vannak, minden második válaszadó oltatlan (51 százalék). Ennek alapján úgy tűnik, a társas környezet oltáshoz való viszonya kulcsszerepet játszik az oltás beadatásában, illetve elutasításában.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor grimaszai sokszor érdekesebbek voltak az ellenzéki hozzászólások alatt, mint maguk a beszédek
Az arckifejezések alapján a miniszterelnök nem vette véresen komolyan a neki címzett üzeneteket.

Link másolása

hirdetés

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, megtartotta az őszi parlamenti ülésszak első beszédét Orbán Viktor.

A beszéd után az ellenzék vezető politikusai reagáltak a miniszterelnök beszédére. Nem meglepő módon a Párbeszéd, a Momentum, az LMP vagy épp a Mi Hazánk képviselői különböző kritikákkal illették Orbán gondolatait a szomszédban zajló háborúról vagy épp a brüsszeli szankciós politikáról.

Többször Kövér Lászlónak kellett rendre utasítani a fideszes képviselőket a bekiabálások miatt – írja az RTL.hu.

A csatorna egy videóban össze is szedte azokat az arckifejezéseket, amiket Orbán Viktor vágott a beszédek alatt.

hirdetés
Az ellenzéki Gurmai Zita és Szabó Tímea megszólalásai mosolyt csaltak a miniszterelnök arcára, de Lukács László György a Jobbik országgyűlési képviselőjének mondandóját is fejrázás kísérte.

Összességében elmondható, hogy a grimaszok alapján Orbánt nem hatotta és nem is rázta meg különösebben az ellenzéki kritika.

Orbán Viktor grimaszai az ellenzéki beszédek alatt
/div>


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Szja-mentességgel ösztönöznék a 30 alatti nőket a gyerekvállalásra
Ha egy nő vállalná, hogy 25 és 30 éves kora között szül, kitolnák az szja-mentességét.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben Duró Dóra családpolitikai kritikájára válaszolva emlékeztetett arra, hogy idén 670 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek vissza a családoknak. Szerinte a családi adókedvezmény, illetve a nyugdíjon kívül bármilyen juttatás inflációhoz kötése – a szankciós politika okozta infláció mellett – azonos lenne a biztos államcsőddel. Szólt arról is, hogy decemberben véglegesítik a következő évi költségvetést és akkor lesznek újabb családpolitikai intézkedések.

Példaként említette, hogy terveik szerint lesz olyan intézkedés, ha valaki már betöltötte a 25. életévét és már nem jár neki az szja-mentesség, de vállalja, hogy szül egy gyermeket 25 és 30 éves kora között, akkor 30 éves koráig tovább élvezheti az adómentességet.

A hétfői parlamenti ülésen az ellenzék politikusai egyebek mellett a jelentős infláció miatt ostorozták a miniszterelnököt, aki visszautasította, hogy a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége választási osztogatás lenne, bár ezt konkrétan nem is rótták fel neki.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Lelőtte katonai parancsnokát egy orosz férfi Szibériában
A besorozott katona közölte: ő nem fog harcolni Ukrajnában.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. szeptember 26.


Link másolása

hirdetés

Egy orosz férfi lelőtt egy helyi katonai parancsnokot Szibériában, miután közölte vele, hogy nem hajlandó harcolni Ukrajnában – írja a The Guardian cikke alapján a 24.hu.

Az incidens Irkutszk régiójában, a 85 ezres lakosságú Uszty-Ilimszk városában történt. Az esetről videófelvétel is készült.

Ezen az látszik, hogy az elkövető közvetlen közelről nyit tüzet a parancsnokra, a lövöldözést hallva pedig többen kirohannak a teremből.

Arról ellentmondásosak a hírek, hogy a meglőtt férfi meghalt-e. Egyes információk szerint hordágyon vitték el az épületből, de azt többen megjegyzik, hogy nem mozgott.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Orbán Viktor Kálmán Olgának: „Továbbra is maradjanak az árnyékban”
A miniszterelnök szerint 2002 és 2010 között a napon volt, le is égtek.

Link másolása

hirdetés

A Parlamentben Orbán Viktor beszéde után elkezdődtek az ellenzéki hozzászólások amiről mi is írtunk, ahogy a miniszterelnök reakcióiról is a beszédekre.

A felszólalók közül Kálmán Olga a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője úgy fogalmazott: Orbán tönkretette a forintot. Háború még egyáltalán nem volt, amikor már 350 forint felett volt az euró – mondta. A DK képviselője szerint szinte sehol a világon nem drágultak annyira az élelmiszerárak, mint nálunk. „Meddig folytatják az élelmiszerárak emelését?” – kérdezte a miniszterelnöktől.

Válaszában Orbán azt mondta: akkor lesz vége az élelmiszerár-növekedésnek, amikor eltörlik a szankciókat – idézi a Telex.

Felidézte, hogy volt olyan idő 2010 előtt, amikor 1,1 millió jelzálog-hitel volt, és ennek nagy része svájci devizában, ami tönkretette az embereket. Azt javasolta a DK képviselőjének, hogy óvatosabban rója fel a forintot, ami szerinte automatikusan gyengül, ha a dollár erősödik az euróval szemben.

hirdetés

Kálmán Olga ezzel szemben úgy gondolja, hogy akkor lesz vége az élelmiszerár-növekedésnek, amikor Orbán Viktor kormányának is vége lesz. Ezért alakított a DK árnyékkormányt, amellyel azt ígérte, kihúzzák az országot a megélhetési válságból.

„Nehéz úgy egymásra figyelni, ha közben kilövik az ember szemét” – reagált a miniszterelnök, utalva a 2006-os őszi zavargásokra és az akkori kormány helyzetkezelésére. Szerinte a mostani ellenzéknek 2002 és 2010 között volt alkalma vezetni az országot.

„Amikor volt lehetőségük, nem árnyékban tehették, jól le is égtek. Továbbra is maradjanak árnyékban”

– riposztolt Orbán Viktor.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: