HÍREK
A Rovatból

„A magyar gógyi szép példája az épület” – félmilliárdba került az 5 hónapja üresen álló látogatóközpont

Tavaly augusztusában adták át a Berek Látogatóközpontot a Somogy megyei Csisztapuszta strandjának területén. A központ azonban azóta sem nyitotta meg a kapuit. Hadházy Ákos szerint messziről látszik, hogy élményfürdőnek készült.


2023 augusztusában, ünnepélyes keretek között adták át a Berek Látogatóközpontot a Somogy megyei Csisztapuszta strandjának területén. A helyi önkormányzat még 2017-ben nyert pályázati úton 504 millió forintot a „turisztikai attrakció” megvalósítására. „A látogatóközpont a nyári szezonban rossz idő esetén is képes alternatívát nyújtani a turisták számára, másrészt a szezon után kikapcsolódási lehetőséget kínál a családoknak” – mondta a megnyitón Kara Lajos polgármester.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kedden arról írt a Facebook-oldalán, hogy a létesítmény napjainkban ugyanúgy zárva van, mint amikor az átadás után két héttel ott járt.

„A magyar gógyi szép példája az épület, amiről messziről látszik, hogy élményfürdőnek készült (a képen konkrétan a medencében táncolnak a megnyitón). De mivel arra nem adott pénzt az EU, inkább látogatóközpont lett belőle… A megnyitón elhangzott, hogy a beruházás félmilliárd forintba került, és nagyrészt uniós forrásból (TOP) állták a költségeket” – emlékeztetett rá Hadházy.

Csakhogy egyelőre se nyáron, se télen nincs nyitva a létesítmény. Hadházy szerint állítólag a „képviselő-testület még nem döntött az üzemeltetési feladatokról”. „De ennél valószínűbb, hogy csak az van, amire számítani lehetett: senki nem gondolta komolyan a látogatóközpontos játékot, a lényeg, hogy el lehetett költeni a pénzt és a kötelező “fenntartás” után lesz majd egy újabb fedett strandja a fürdőnek.

Amit ugye érthetünk magyaros huncut csavaros gondolkodásnak, de azért az EU adófizetők pénzét érintő egyszerű költségvetési csalás akkor is, ha esetleg lesz egy korlátozott nyitvatartása “látogatóközpontnak”. De a helyiek szerint ennek még nincs nyoma” – tette hozzá a független országgyűlési képviselő.

Hadházy Ákos legutóbb arról számolt be, hogy 2,5 milliárdos EU-s forrást és ötmilliárd forint magyar adófizetői pénzt adtak egy a teljesen értelmezhetetlen almatermesztési állomásra a szabolcsi Újfehértón. Az ellenzéki politikus rendszeresen azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy személyesen ellátogat az EU-s támogatásokból elkészült beruházások helyszínére és megosztja tapasztalatait követőivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: az adatokból nem az látszik, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant volna a TISZA
A politológus két ma megjelent közvélemény-kutatás eredményeire reagált. Az egyik szerint éppenhogy vezet a Fidesz, a másik szerint 18 százalékkal előz a TISZA.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 13.



Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

A politológus azonban kiemeli, hogy „fél évvel a választás előtt még informatívabb” a teljes népességre vonatkozó adat, amely a 21 Kutatóközpontnál 33-26 a TISZA javára, míg a XXI. Század Intézet ugyanebben a kategóriában mért számai nem ismertek.

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A 150 milliárdos úszópalotára még be sem adták az engedélykérelmet, de a World Aquatics-projekt alapkövét már lerakták
Kiemelt beruházásként szinte minden szabály alól felmentették a projektet. A részleteket titkolják, a költségek 150 milliárd forintnál járnak, a háttérben Ruszlan Rahimkulov, orosz üzletember is felsejlik.


Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.

A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.

A Népszava úgy tudja, a Láng projekt módosított terveit még csak ezután tárgyalja az Országos Építészeti Tervtanács.

A fővárosi kormányhivatal közölte: a World Aquatics székházára még nem nyújtottak be építési engedélykérelmet. A lakó- és irodaépületekhez kapcsolódó kivitelezési munkák sem kezdődtek meg az eddig kiadott engedélyek alapján.

A projekt mögé már korábban beállt a kormány is. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly úgy számolt, hogy 2026 végére felépülhet az új WA-központ, és onnan irányíthatják majd a 2027-es magyarországi világbajnokságot. A befejezést most 2028 második negyedévére tolták.

A beruházás kiemelt státuszt kapott, és rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították, ami jelentős könnyítéseket jelent az engedélyezési eljárásban. Az ügyintézés például nem haladhatja meg a 8–15 napot. A vonatkozó kormányrendeletet idén augusztus 1-jén módosították. A változtatások szerint nincs szükség zöldfelületi tanúsítványra, közterület-alakítási tervre, régészeti feltárásra, vagy településkép-védelmi konzultációra sem.

Az épületek akár 65 méter magasak is lehetnek, és 180 méteres homlokzattal is épülhetnek. A beépítettség elérheti a 100 százalékot a felszín alatt, vagyis a mélygarázsok teljesen kitölthetik a telket – írja a lap. A zöldfelületeknek elegendő a 25 százalékos arány, ebbe beleszámítanak a zöldtetők is, még akkor is, ha csak 20 centis talajréteggel fedettek. A lakások akár 26 négyzetméteresek is lehetnek, és 8 négyzetmétertől már lakószobának számítanak.

A fővárosi kormányhivatal már meg is adta a telekalakítási engedélyt az új szabályoknak megfelelően.

A magyar kormány és a WA között létrejött egyezség értelmében „Magyarország, mint fogadó állam 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”. Ezen kívül adókedvezményeket és diplomáciai mentességet is kap a szervezet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség: A fogyasztók trappista nélkül maradhatnak
Miközben a Tej Terméktanács üdvözli, hogy hasáb alakú sajt nem lehet trappista, az Országos Kereskedelmi Szövetség beleszállt a rendeletbe. Szerintük inkább a magyar állattenyésztés és tejtermelés hatékonyságát kellene javítani.


Hajdúböszörmény, 2018. június 30.

Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.

„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.

A szövetség úgy látja, hogy a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit.

Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.

„A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.

A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Omri papa újra itthon!” – Két év után hazatért a Hamász magyar állampolgárságú túsza, Omri Miran
A kétgyermekes édesapát a Nahal Oz kibucból hurcolták el 2023. október 7-én, miközben családját próbálta megvédeni. Hosszú ideig csak egy propagandavideó jelent meg róla.


Az izraeli hadsereg, az IDF megerősítette, hogy a most szabadon engedett túszok között van Omri Miran is. Őt 2023. október 7-én hurcolták el a Nahal Oz kibucból, miközben családját próbálta megvédeni. Felesége és két kislánya túlélte a támadást. Omri shiatsu terapeuta és a Nir Oz kibuc vezető kertésze volt – írja a Hetek.

Kiszabadításáért édesapja, Dani és felesége, Lisáj rengeteget tettek. Az elmúlt két évben még Magyarországra is elutaztak, hogy támogatást kérjenek a helyi zsidó közösségtől és a diplomatáktól.

Amikor idén januárban a palesztin terrorszervezet 33 túszt engedett el a túszalku első fázisában, Omri még nem volt közöttük. Akkor SzijjártóPéter bejelentette, hogy az utolsó magyar állampolgárságú túsz is hazatérhet, de ez végül nem történt meg. Most azonban igen.

A szabadulás után egy videó is megjelent, amin Omri felesége és kislánya beszélnek vele videóchaten. A család közleményben reagált a hírre:

„Egy összetett és kihívásokkal teli, mégis megindító felépülési út kezdetén vagyunk” – írták, majd köszönetet mondtak az izraeli népnek a támogatásért.

Omri Miran története különösen szívszorító. A kétgyermekes édesapát dzsihadista fegyveresek hurcolták el otthonából, miközben családját próbálta megvédeni. Fogvatartása során ismeretlen helyen tartották, és mindössze egyetlen propagandavideó került nyilvánosságra róla, amelyen lesoványodva, beesett arccal volt látható.

A Channel 12 beszámolója szerint Lavi azt mondta feleségének, hogy hamarosan megtudja, hogyan tanulta meg Alma, aki mindössze hat hónapos volt, amikor túszul ejtették, hogyan kell mondani az „Abba”-t („apu” héberül).


Link másolása
KÖVESS MINKET: