„A magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli” - közös nyilatkozatban figyelmeztet a MOK és a MESZK
12 pontos javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Írásuk elején
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet, mint állítják.
Véleményük szerint a szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény a szakmától idegen, túlságosan katonás szemléletű. Nehezményezik azt is, hogy elmaradt a kellő nagyságú – az orvosokéhoz hasonló megbecsülést kifejező – szakdolgozói bérfejlesztés, ami az ellátórendszeren belül tovább fokozta a feszültségeket.
Felróják a kormánynak, hogy – kerülve a politikailag kockázatos lépéseket – késve hoztak meg korlátozásokat, és összességében is elégtelennek tartják a járványkezelést. Következményként és a további bajok okaként egyaránt említik a magánegészségügy megerősödését, ami jelentős munkaerőt szív el az állami szférától.
– foglalja össze véleményét a két szakszervezet.
A MOK és a MESZK javaslatai a következők:
1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon.
Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
2. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozója számára, ehhez szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
3. A járványkezelés eddigi gyakorlatának szakmai szervezeteket bevonó elemzése.
Fontos, az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
4. Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára, úgy a lakosság járványtudatosságának javítása, mint a megalapozott szakmai döntések meghozatala érdekében.
5. A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
6. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.
8. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.
9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.
12. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével.
Fotó: Marc Atkins/Getty Images
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
