HÍREK
A Rovatból

A kötelező oltáson gondolkodnak, az oltatlanoknak bírságot kellene fizetnie Németországban

Úgy tűnik, nagyjából két módon lehet megállítani a korábbiaknál jóval erősebben terjedő járványt: vagy teljes lezárással, ahogy az osztrákok teszik, vagy kötelező oltással.


Felerősödött Németországban az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.

A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el, ha a szomszédos ország mintájára elrendelnék, hogy mindenkinek be kell adatnia az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást.

A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.

A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.

Az osztrák kormány bő két hónapot adott a védőoltás önkéntes beadására, és 2022. február 1-jétől teszi kötelezővé. Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek legutóbbi, csütörtöki találkozóján határozták el, hogy előkészítik az orvosokra és ápolókra vonatkozó kötelezettség bevezetését.

Azonban a lakosság többsége mellett a politikában is egyre többen szorgalmazzák a Covid-19 elleni oltás beadatását előíró általános kötelezettséget. Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában aláhúzta: egyelőre nagyon reméli, hogy az eddig eszközökkel is megállítható a járvány. Ha azonban nincs más út, mint az általános oltási kötelezettség, akkor "erre a lépésre is készen állok" - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusai közé tartozó tartományi kormányfő.

Az első háromnál jóval erősebb negyedik hullám lefékezésének lehetséges eszközeiről folytatott vita egy másik fő témájáról, az általános lezárások felújításáról azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek a korlátozás ezen formáját. A Covid-19 ellen "mindenkit meg lehet védeni, méghozzá a védőoltással, ez a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest" - mondta Daniel Günther a Die Welt című lap hétfői számában megjelenő összeállításból előzetesen ismertetett részletek szerint.

A CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös ifjúsági szervezetének vezetője, Tilman Kuban ugyancsak a Die Welt hétfői számába írt vendégkommentárjában kiemelte, hogy az önkéntes oltakozásra szólító felhívások nem találtak kellőképpen meghallgatásra, ezért "elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél nagyon világosan ki kell mondani, hogy szükséges egy de facto oltási kötelezettség és a csak az oltatlanokat sújtó lezárás".

Hasonlóan fogalmazott a Bajorországban a CSU-val kormányzó Szabad Választók (Freie Wähler) pártjának tartományi törvényhozási (Landtag) frakcióvezetője, Florian Streibl, aki a ZDF országos köztelevíziónak vasárnap nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az oltási kötelezettség alkotmányjogi szempontból igen nehezen vezethető be, de elkerülhetetlen lesz, "ha nem akarjuk minden ősszel azt kockáztatni, hogy egyetlen betegség miatt túlterhelődik az ellátórendszer".

A negyedik hullám a hétvégén is erősödött. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 42 727 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 33 498-hoz képest. Az új esetekkel együtt 5 354 942 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 75 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 062-re emelkedett Németországban.

A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak - az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben - friss negatív vírusteszt lelet is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.

A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket.

Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is. A szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást vezettek be az oltatlanoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egyszerre temetik el a volt szombathelyi alpolgármestert és feleségét, akit férje meglátogatása után gázoltak halálra a kórház előtt
Feiszt György két héttel felesége tragikus balesete után hunyt el a kórházban. A várost lesújtotta a házaspár halála, akiket díszsírhelyen helyeznek végső nyugalomra.


Együtt temetik el Szombathely egykori alpolgármesterét, Feiszt Györgyöt és a feleségét, akit két héttel ezelőtt gázoltak halálra, miután meglátogatta a kómában fekvő férjét a kórházban.

Mint megírtuk, január 22-én a sötét utcán egy fiatal férfi által vezetett fekete Audi ütötte el a balról érkező asszonyt a Markusovszky kórház előtt. Hiába küzdöttek sokáig a mentősök az életéért, a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A Szombathelyi Rendőrkapitányság halálos közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást.

A tragédia azután történt, hogy az asszony meglátogatta a férjét, Feiszt Györgyöt a kórházban. A 75 éves férfinek tüdőgyulladása volt, kómában feküdt az intenzív osztályon, végül február 4-én hunyt el.

Az elismert történész-levéltáros kétszer volt a város alpolgármestere, nyugdíjazása után pedig a közösségi élet aktív alakítója maradt: részt vett a Savaria Karnevál és a Bloomsday kortárs művészeti fesztivál szervezésében is.

Pénteken egyszerre temetik el Feiszt Györgyöt és feleségét, a szertartás költségeit az önkormányzat állja. A házaspár halála az egész várost lesújtotta a polgármester szerint.

„Iszonyatos tragédia ez a városnak is, a családról nem is beszélve” – mondta Nemény András, Szombathely polgármestere a Blikknek.

„Természetesen a város saját halottjának tekinti egykori alpolgármesterét és a feleségét is, a részvétünk mellett azzal tudjuk enyhíteni a szeretteik fájdalmát, hogy a házaspár a város temetőjének díszsírhelyei között lelhet végső nyugalomra, a szertartás költségeit pedig magunkra vállaljuk.”

A baleset után a város közgyűlése napirendre vette az ügyet. A folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat mellett a városvezetés saját forrásból új gyalogátkelőhely létesítését készíti elő az érintett szakaszon. A polgármester azt is elmondta, hogy a következő napokban megemlékezést tartanak Feiszt György emlékére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„A pokolba a bírósági gyakorlatukkal” – 6 év börtönre ítéltek egy humoristát, miután veteránokkal poénkodott Oroszországban
A 29 éves komikus, Artemij Osztanyin a tárgyalóteremben reagált a súlyos ítéletre, amelyet egy vitatott vicc miatt szabtak ki rá. Az ügy a 2022 óta egyre vadabb oroszországi eljárások sorába illeszkedik, amelyek a kritikus hangokat célozzák.


Egy viccért csaknem hat év börtön: február 4-én a moszkvai Mescsanszkij kerületi bíróság 5 év 9 hónap, büntetőkolóniában letöltendő szabadságvesztésre és 300 ezer rubel (körülbelül 1,26 millió forint) pénzbírságra ítélte Artemij Osztanyin 29 éves stand-up komikust. A bíróság „gyűlöletkeltés” és „hívők vallási érzéseinek megsértése” miatt mondta ki bűnösnek két külön színpadi anyaga miatt. Az ítéletet az az Oleszja Mendelejeva bíró hozta, akit az Egyesült Államok egy korábbi, politikailag motiváltnak tartott ítélete miatt 2024 decemberében szankciós listára tett - írja az orosz Mediazona.

Tavaly márciusi fellépésén Osztanyin egy olyan férfiról mesélt, aki egy aknarobbanásban elvesztette a lábait, és egy gördeszkán közlekedett a moszkvai metrón.

Az előadásról készült felvételt háborúpárti Telegram-csatornák kapták fel, majd ultranacionalista csoportok tettek feljelentést az orosz Nyomozó Bizottságnál. A komikus végig tagadta, hogy a poén az ukrajnai háború veteránjairól szólt volna. „A tréfa szövegében egy szó sincs a ‘különleges hadműveletről’, a többi a bloggerek és a szövetségi média fikciója” – mondta a védekezésében.

A netes felháborodás után a hatóságok gyorsan léptek: Osztanyint 2025. március 18-án Belaruszban fogták el, miközben megpróbálta elhagyni az országot.

Védője és jogvédők szerint a belarusz őrizetben bántalmazták, amit később orvosi vizsgálatok is rögzítettek, bár a minszki hatóságok ezt tagadták. Az ítélethirdetés után a tárgyalóteremben a vádlott nyíltan tiltakozott. „A pokolba a bírósági gyakorlatukkal. Nem, nem értem [az ítéletet]” – reagált a döntésre az Independent tudósítása szerint.

A hatalomhoz közeli Sorok Szorokov szervezet jogi igazgatója, Georgij Szoldatov szerint

„az utóbbi években a komikusok gyakran átléptek vörös vonalakat, és olyan témákról viccelnek, amelyek bármely normális társadalomban tabunak számítanak”.

Ezzel szemben a Memorial jogvédő szervezet politikai fogolynak minősítette Osztanyint. Még

az orosz Elnöki Emberi Jogi Tanács egyik tagja, Jeva Merkasova is „túl szigorúnak” nevezte az ítéletet, és már az eljárás elején kijelentette: „Még a legborzasztóbb poénokért sem megengedhető embert előzetesbe zárni.”

Osztanyin helyzetét súlyosbítja, hogy már 2025 júniusában felvették az orosz pénzügyi felügyelet „szélsőségesek és terroristák” listájára, ami a bankszámláinak befagyasztásával és egyéb közéleti korlátozásokkal jár. Az orosz hatóságok ezt a listát a rendszer ellenségeinek megbélyegzésére, és jogfosztására használják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság megtudja, kik zavarták meg Lázár gyöngyösi fórumát
A minisztert a kormányinfón kérdezték a Lázár János ellen tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásáról. Szerinte a kormány csak azután kommunikált erről, hogy a sajtó már nyilvánosságra hozta az adatokat.
DKA - szmo.hu
2026. február 05.



Többször is szóba került Lázár János ügye a csütörtöki kormányinfón, miután szerdán kiderült, a rendőrség nem igazoltatott senkit a miniszter botrányba fulladt gyöngyösi fóruma után. Ez azért volt meglepő, mert Lázár a keddi pusztaszabolcsi Lázárinfója után újságíróknak azt mondta, az ellene tiltakozó romákat „nyilván igazoltatta a rendőrség, utána a belügyminiszter nyilván jelentette a miniszterelnöknek, mert egy miniszterről van szó”. Állítása szerint így jutott a kormány a tüntetők bűnügyi adataihoz, amelyet aztán Lázár egyik Facebook-videójában fel is használtak.

Gulyás Gergely a közmédia kérdésére azt mondta, a rendőrség nem Lázár Jánost, hanem az RTL-t cáfolta meg, ugyanis szerinte a csatorna Híradója állította azt, hogy a gyöngyösi fórum után igazoltatások történtek. A sajtótájékoztatón később az RTL munkatársa ismét felhozta a témát, idézve Lázár szavait, mire Gulyás úgy reagált, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény hatósági védelmet élvez.

„Egy rendezvénynek a békéjét és biztonságát a hatóságoknak - függetlenül attól, hogy azt ki tartja - lehetőség szerint szavatolni kell. Ennek igenis eszköze az, hogy akik ezt megzavarják, azokat igazoltatja a rendőrség. Ott nyilvánvalóan megzavarták.

Tehát azt a következtetést Lázár úr okkal vonta le, hogy vélhetően azokat a személyeket, akik egy jogszerűen tartott rendezvényt megzavarnak - ráadásul még egy nemzetbiztonság alatt álló személy is tartja ezt -, azokat igazoltatják. Ez egy okszerű következtetés. Arról, hogy így volt, vagy nem így volt, a rendőrség tud nyilatkozni”

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „Lázár János feltételezése nehezen minősíthető nem teljesen megalapozottnak”.

Amikor a riporter visszakérdezett, hogy ha a rendőrség megmondta, hogy nem igazoltatott, akkor milyen hatóságnak kellett volna intézkednie, mire Gulyás csak azt ismételgette, hogy az „illetékes hatóság”, konkrétumot nem mondott.

Azt is kijelentette, hogy a tiltakozók bűnügyi adatait sehol nem használta a Fidesz azelőtt, hogy a sajtóban, elsőként a Magyar Nemzetben ezek megjelentek volna. Mint mondta, Lázár János Facebook-videója, benne az adatokkal azután jelent meg, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta.

„Ma már azt is tudjuk, hogy egy, a TISZA Párthoz szervesen kötődő személy megbízásából kik mentek oda pénzért, és zavarták meg Lázár János gyűlését. Szerintem ennek van jelentősége. Igenis fűződik közérdek ahhoz, hogy a nyilvánosság ezt a tényt megismerje”

– jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e bocsánatot kérni azoktól a tüntetőktől, akik az erkölcsi bizonyítványukkal igazolták, hogy nem követtek el bűncselekményt, Gulyás azt mondta, ha valakiről valótlanul állítják, hogy bűncselekményeket követtek el, akkor indokolt a bocsánatkérés. Önmagában az erkölcsi bizonyítvány azonban ezt nem feltétlenül igazolja, mert abban a bűncselekményeket csak egy meghatározott ideig kell feltüntetni, tehát nem perdöntő bizonyíték.

Arra a felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolja, Lázár Jánosnak le kell mondania, a miniszter úgy reagált, hogy „politikailag vágyvezérelt kutatásoknak” tekintik ezeket, nem hiszi, hogy bármilyen valóságalapja van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vlagyimir Putyin csak egyetlen embertől fél, Zelenszkij elárulta, hogy kitől
Az ukrán elnök szerint csak ennek a politikusnak vannak ütőkártyái a Kreml urával szemben. Zelenszkij azt is elmondta, hogy mibe kerülne a teljes Donbász elfoglalása Oroszországnak.


„Vlagyimir Putyin csak Donald Trumptól fél” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szerda esti interjúban, majd hozzátette: a Donbász teljes elfoglalása Oroszországnak legalább 800 ezer további katona életébe kerülne. A kijelentések az Abu-Dzabiban éppen zajló amerikai–ukrán–orosz tárgyalási forduló alatt hangzottak el.

Volodimir Zelenszkij a francia közszolgálati televízió, a France 2 esti híradójának különkiadásában beszélt Kijevből. Az ukrán elnök szerint Putyin azért tart az amerikai elnöktől, mert

Trumpnak „gazdasági eszközökkel, szankciókkal és fegyverekkel” is megvan a képessége a nyomásgyakorlásra.

Az ukrán elnök a háború emberi áráról is beszélt. Szerinte

„A kelet-ukrajnai régió katonai elfoglalása Oroszországnak további 800 ezer saját katonájának holttestébe kerülne… Minimum két évbe telne, nagyon lassú előrenyomulással”

– mondta a France 2-nek. Zelenszkij most először közölt hivatalos számot a saját hadseregük veszteségeiről is: „Hivatalosan a csatatéren elesett katonák száma – legyenek hivatásosok vagy mozgósítottak – 55 000.” Hozzátette, hogy a háború elvesztése az ország függetlenségének elvesztésével járna.

Zelenszkij szerint az orosz elnököt az európaiak nem ijesztik meg. Úgy fogalmazott, az európaiak „egy csodálatos, biztonságos világban élnek”, és a „tiszta demokrácia” önmagában nem elég visszatartó erő. „Putyin érdeke Európa megalázása”

– jelentette ki az Euronews szerint. Korábban az EU-tagállamok egy 90 milliárd eurós, vagyis nagyjából 34,3 ezer milliárd forintos Ukrajnának szánt hitelcsomag jogi keretét fogadták el

Az interjúval egy időben Abu-Dzabiban tárgyalások zajlanak a háború lezárásáról. Zelenszkij megerősítette, hogy csapata egyeztet, de Moszkva feltételeit „zsarolásnak” nevezte. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre reagálva közölte: „Amíg a kijevi rezsim nem hozza meg a megfelelő döntést, a ‘különleges katonai művelet’ folytatódik.” Donald Trump korábban így foglalta össze álláspontját: „Azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Túl sok élet vész kárba.”

Moszkva a tárgyalások előtt rakétaesőt zúdított Ukrajnára. Szinte már rendszeres, hogy az aktuális béketárgyalások előtt Oroszroszág hevesebben támadja a keleti szomszédunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: