HÍREK
A Rovatból

A kormány 5000 milliárdot költött rezsivédelemre, a pénz nagy része Putyinnál landolt a Népszava szerint

A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.


Közel 5000 milliárd forintot utalt ki a költségvetésből az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek „rezsivédelem” címén - számolta ki 64 kormányhatározat adatainak összesítése alapján a Népszava. A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.

A Népszava számításai szerint 2022-ben 769 milliárd, 2023-ban 2400 milliárd, tavaly pedig 1300 milliárd forintot különítettek el „rezsivédelemre”. Az arányok érzékeltetésére: az állam honvédelemre és rendőrségre ennél kevesebbet költött, a családi pótlékra ennek csupán a fele, míg a kulturális kiadásokra ennek harmada jutott az elmúlt három évben.

A kormány 2022 közepén hozta létre a rezsivédelmi alapot az európai energiaár-emelkedés miatt a lakossági díjak „védelme” és az energiaár-emelkedés tompítása végett.

„A két, látszólag azonos cél különválasztása nem véletlen: a lakossági rezsit ugyanis a kormány éppenséggel nem a lakosság, hanem a háztartásoknak gázt és áramot értékesítő szolgáltató, az állami MVM folyamatos pénzügyi feltöltésével támogatta.

Ez papíron indokoltnak is tűnt: amíg ugyanis az MVM, a kormánypropaganda dacára, Vlagyimir Putyin vevőihez hasonlóan, az orosz gázt tőzsdei áron – vagy annál is drágábban – kapja, ugyanezért a mennyiségért, különösen a tőzsdék elszállásakor, a 2014-es, befagyasztott lakossági árakon csak a vételár töredéke folyik be hozzá” - jegyzi meg a Népszava.

Azt is hozzátették: a földgáz piaci ára 2022-ben éppen az orosz-ukrán háború hatására nőtt a 20–30-szorosára.

A Népszava szerint

„a rezsicsökkentést az Orbán-kormány valójában a magyar adófizetők ötezer milliárd forintjából tartotta fenn. Mi több, ennek az összegnek a nagy része megint csak Oroszországban kötött ki, ahol vélhetőleg Ukrajna elleni háborúra költötték”.

A rezsialapból kiosztott 4852 milliárd forint legnagyobb részét,

2437 milliárdot az MVM kapta „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen. Tavaly 724 milliárdot, idén januárban pedig 375 milliárdot folyósítottak a vállalatnak.

A Népszava szerint az MVM az uniós figyelem miatt állítja, hogy a támogatást kizárólag energiabeszerzésre költi, de a cég az utóbbi években több százmilliárd forint osztalékot fizetett, külföldi cégeket vásárolt, és jelentős nyereséget mutatott ki.

A második legnagyobb támogatást, 831 milliárdot a távhőcégek kapták.

A lap szerint

„ennek az összegnek a jó része is az MVM-nél, aztán Vlagyimir Putyinnál kötött ki.”

A rezsialapból 38 milliárdot kapott a vasút, 16,5 milliárdot az egyházak, 9 milliárdot a nemzetgazdasági tárca cégei, és jutott 1-1 milliárd forint nemzetközi sporteseményekre, kormányzati kommunikációra és állami rendezvényekre is.

Az elmúlt években számos állami intézmény és szervezet is részesült a rezsialapból. Kapott belőle a Hungaroring, börtönök, titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek, katonai sportegyesületek, iskolák és kórházak is. Az alapból 50 milliárd forintot költöttek arra a 2 milliárd euró értékű, 2022 augusztusában piaci csúcson vásárolt „különleges gázra”, amelyet azóta sem sikerült eladni veszteség nélkül.

Bár korábban a kormány arról beszélt, hogy a rezsialapból önkormányzatokat, egyházakat és civil szervezeteket is támogatnak, a kiosztott pénzek többsége állami intézményekhez került. Az MVM-en és a távhőcégeken kívüli kiadások túlnyomó része nem részletezett dologi költségekre ment el - jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
43 éves korában elhunyt Haraszti Péter
A TritonLife alapítója egy egri sportpályán lett rosszul. Hiába érkeztek gyorsan a mentők, az életét már nem tudták megmenteni.


Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.

A portál azt is megtudta:

az elhunyt férfi Haraszti Péter volt, az egri TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója és a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosa.

A hírt dr. Katona Róbert, a TritonLife egri operatív vezetője erősítette meg.

A  TritonLife Csoport Magyarország egyik vezető, járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint képalkotó-, és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. A Heol megjegyzi: Haraszti Péter célja az volt, hogy egy magas szakmai színvonalú, országos lefedettségű magánegészségügyi rendszert hozzon létre.

Az üzletember aktívan részt vett az egri közösségi életben is. Tagja volt az Egri Vízilabda Klub elnökségének, emellett a Rotary Club tiszteletbeli tagjaként is ismerték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Menczer Tamás üzent a Hellnek és az OTP-nek Majka performansza miatt: Azért hallgattok a fejbe lövéssel kapcsolatban, mert egyetértetek
A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-üzenetének címzettjei közül már kihagyta a kormányközeli One-t.


Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.

Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:

„Azt állítjátok, hogy »jelenleg« nincs szerződésetek a kivégzést imitáló Majkával. És korábban mennyit fizettetek neki? Azért nincs most szerződésetek, mert az idei évet már korábban kifizettétek. És azért hallgattok a fejbe lövéssel kapcsolatban, mert egyetértetek.”

Ahogy arról korábban írtunk, Majka a debreceni fesztiválon a kormánykritikus élű Csurran, cseppen című szám közben Bindzsisztán miniszterelnökeként „meghalt” egy fejlövéstől a színpadon. Azóta a kormányoldal teljes letámadást indított ellene, ő pedig versben válaszolt nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.


Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.

Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).

A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.

A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.

A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.

A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.

A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.

2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Vágjátok le a magyarokat” – Munkácson is magyarellenes feliratok jelentek meg Ukrajnában
Kocsis Máté szerint ismét a kárpátaljai magyarokat támadták. A feliratok között egy „Orbán, szopjál!” is szerepel – erről szerkesztőségünk is kapott képeket.


Kocsis Máté szerdán a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy újabb magyarellenes támadás történt Kárpátalján. Azt írta, Munkácson egy épület ajtajára és falára festettek feliratokat, amelyek magyarok megölésére buzdítanak.

A posztban fotókat is megosztott az esetről.

Kocsis szerint a feliratok azt jelentik, hogy „a magyarok nem emberek” és hogy „vágjátok le a magyarokat”.

A bejegyzésében azt is írta: „Elég volt a gyűlöletkeltésből! Minden magyarellenes akciót elítélünk, és kiállunk a kárpátaljai magyarokért!”

A fotókat szerkesztőségünk is megkapta azzal a következő kommentárral: Mai fotók Munkács városából. Arról Kocsis Máté nem posztolt, hogy az egyik felirat jelentése: „Orbán, szopjál!”

Másfél hete Orbán Viktor arról számolt be, hogy felgyújtottak egy templomot Kárpátalján. Az üggyel kapcsolatban még mindig vannak tisztázatlan részletek. A 444 beszámolója szerint pedig néhány napja közös magyar és ukrán nyelvű szentmisével szentelték újjá a részben renovált épületet, ahol a részt vevők azt mondták: nem érdekük a gyűlölködés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: