A klóros fertőtlenítő nem használ többet a kórházi szuperbaktérium ellen, mint a sima víz egy tanulmány szerint
Magyarországon is ezt a fertőtlenítőt használják a legtöbbször. A kutatók szerint nagyon sürgősen ki kellene találni egy alternatívát, ami valóban véd a fertőzésektől.
A kórházakban leggyakrabban használt egyik klóros fertőtlenítőszer gyakorlatilag semmivel nem hatásosabb az úgynevezett szuperbaktériumok ellen, mint a tiszta víz – állítja a phys.org tudományos szakportálon közétett egyik tudományos cikk. Az intézményekben általában ezt a szert használják a kórházi köpenyek és a felületek tisztítására.
A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a Clostridium difficile nevű baktérium spóráit egyáltalán nem zavarja a sok kórházban használt nagy koncentrációjú fehérítőszer.
A Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint így a kórházakban dolgozók tudtukon kívül súlyos fertőzéseknek lehetnek kitéve.
„Az antimikrobiális rezisztencia gyakoriságának növekedésével a szuperbaktériumok által az emberi egészségre jelentett veszély egyre nagyobb. A tanulmányunk távolról sem azt bizonyítja, hogy klinikai környezetünk tiszta és biztonságos a személyzet és a betegek számára, hanem arra világít rá, hogy a Clostridioides difficile spórák képesek elviselni a fertőtlenítést a használatban lévő és az ajánlott aktív klórkoncentráció mellett”
–nyilatkozta a kutatást vezető Tina Joshi, a Plymouthi Egyetem molekuláris mikrobiológia docense.
A kutatók szerint sürgősen meg kell találni a jelenlegi, hatástalan fertőtlenítőszerek alternatíváit.
Nemrégiben mi is írtunk a Direkt36 cikkéről, ami feltárta: 2021-ben minden korábbinál több, mintegy 16–21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak az egészségügyi intézmények, az esetek csaknem fele halállal végződött. A portál megnevezte azokat az intézményeket is, ahol a legsúlyosabb volt a helyzet:
A kórházakban leggyakrabban használt egyik klóros fertőtlenítőszer gyakorlatilag semmivel nem hatásosabb az úgynevezett szuperbaktériumok ellen, mint a tiszta víz – állítja a phys.org tudományos szakportálon közétett egyik tudományos cikk. Az intézményekben általában ezt a szert használják a kórházi köpenyek és a felületek tisztítására.
A Plymouthi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a Clostridium difficile nevű baktérium spóráit egyáltalán nem zavarja a sok kórházban használt nagy koncentrációjú fehérítőszer.
A Microbiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint így a kórházakban dolgozók tudtukon kívül súlyos fertőzéseknek lehetnek kitéve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.
Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.
A Szaturnusz a Holdhoz képest balra, alacsonyabban lesz megfigyelhető este a keleti, délkeleti horizont fölött. Látszólagos távolságuk az alkonyat után 4,5 fok lesz, majd az éjszaka folyamán távolságuk csökken, pirkadat előtt pedig már csak 3 fokra lesznek egymástól a láthatók nyugati égbolton. A Hold 97 százalékos megvilágítottságú lesz, emiatt a holdfény már zavaró hatással lehet a Szaturnusz megfigyelésében - írja az Időkép.
Vasárnap mire besötétedik, nyugaton, északnyugaton már láthatjuk a csillagos eget, miközben még időnként felhők is megjelennek majd az égen. Az esti, éjszakai órákban pedig még nagyobb területen szakadozhat fel a felhőzet, így jó eséllyel láthatjuk majd a különös égi jelenséget.
Vasárnap este a Hold mellett egy különös égi jelenséget figyelhetünk meg. A Szaturnusz ugyanis látszólag közel kerül égi kísérőnkhöz.
Október 5-én már sötétedés után érdemes lesz kémlelni az eget nyugaton, északnyugaton, a későbbi órákban pedig egyre többfelé az országban, ugyanis a Hold és a Szaturnusz együttállását láthatjuk az égen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb tűzhányó ébredhetett fel a gigászi földrengés után – a tudósok sem értik teljesen, hogy mi zajlik Kamcsatkán
A nyári földmozgás óta furcsa vulkanikus jelenségek történnek Kamcsatkán. A kutatók szerint már a második tűzhányó kelhetett életre az utórengések következtében.
Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.
Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a TelexenDr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.
A professzor felidézi, mi minden történt a nyári kamcsatkai földmozgás óta. Mint írja, az eseményt több ezer utórengés követte, és volt köztük 7-es magnitúdójúnál erősebb is. Néhány nappal később, augusztus 3-án kitört a több mint 450 éve alvó Krasenyinnyikov vulkán, néhány nappal ezelőtt pedig - vélhetően - a fentebb írt Kronotszkij.
A kutatók a szombati észlelés óta vizsgálják, hogy a kitörés valóban megtörtént-e. Ez azért bonyolult kérdés még napjainkban is, mert a vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól.
„Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve” - magyarázza a tudós.
Dr. Harangi hozzáteszi, hogy a kutatók műholdas felvételeket is használnak a vizsgálathoz, és a Himawari–9 műhold képei bizony azt mutatják, hogy október 4-én vulkánkitörésre utaló felhő jelent meg a Kronotszkij fölött. A jelenség miatt vörös riasztást adtak ki a repülésre, mert a vulkáni hamu bejuthat a repülőgépek turbináiba és leállíthatja a hajtóműveket, ezáltal légikatasztrófákat okozhat.
A szakértők szerint Kamcsatka a Föld egyik legaktívabb vulkanikus területe, ahol több mint háromszáz vulkán található, és közülük 29 jelenleg is működik. A kitörések gyakran megzavarják a légiközlekedést. Az obszervatórium munkatársai éppen ezért éjjel-nappal figyelik a térséget, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudják mindegyik tűzhányót folyamatosan ellenőrizni.
A műholdképek alapján mindenesetre a kitörés rövid volt, ami arra utal, hogy csak egy rövid robbanás történt - hasonlóan az 1923-as eseményhez, amikor a Kronotszkij utoljára aktivitást mutatott. Horváth Ákos, Hamburgban dolgozó szakértő szerint azonban a bizonytalanság nagy, mivel a közelben van a nemrég felébredt Krasenyinnyikov vulkán is. Nem zárható ki, hogy a hamu onnan származik, de az is lehet, hogy a két vulkán közötti Krokur-maar tört ki.
A vizsgálat még tart, és néhány napig is eltarthat, mire pontos válasz születik. Az viszont biztos, hogy a Kronotszkij nem produkált jelentős kitörést, és nem jutott magma a földfelszínre.
Életre kelhetett a Kamcsatka-félszigetén magasodó Kronotszkij tűzhányó, ami száz éve semmiféle aktivitást nem mutatott, így a tudósok szunnyadó vulkánnak tekintették. Szombaton mindez megváltozott, hiszen a KVERT kamcsatkai vulkánobszervatórium közölte, hogy a levegőbe emelkedett egy 10 kilométer magas hamufelhő, amit a szél 100 kilométerre sodort.
Ha sikerül igazolni, hogy valóban a Kronotszkij ébredt fel, akkor az már a második, hosszú ideje szunnyadó vulkán ébredése lehet a július 30-ai 8,8-as erősségű földrengés óta - írja a TelexenDr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az ELTE tanszékvezető tanára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Okosabbak lehetnek a kutyák, mint eddig sejtettük: a tárgy neve mellett azt is felismerik, hogy azt mire használjuk
A vizsgálatban hat border collie és egy ausztrál pásztorkutya bizonyította, hogy a játékok neve mögötti használatot is felismeri, nem pusztán a formát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is - írja az MTI az intézmény közleménye alapján.
A közleményben kiemelték, hogy a „tehetséges szótanuló” kutyák (gifted word learners) nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azok ugyanarra a funkcióra használhatók. Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél és egy-egy hosszú éveken át tanított papagáj vagy bonobó esetében volt ismert. Az egyetem tanulmánya a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Mint írták, az embereknél a jelentéskiterjesztés a nyelvtanulás egyik alapköve, a funkció alapján történő kiterjesztés azonban még ennél is összetettebb készség. Egy kisgyermek fokozatosan megtanulja, hogy a „csésze” szó a bögrére, a pohárra és a kulacsra is vonatkozhat, hiszen mindegyiket ivásra használjuk. Ez a felismerés annak ellenére jön létre, hogy ezek a tárgyak formájukban anyagukban nagyon eltérőek egymástól, leginkább a használatuk módja, funkciója köti őket össze.
Míg számos állatfaj képes küllem alapján csoportosítani tárgyakat, a funkcióra vonatkozó, tanult szó kiterjesztése igen különleges elmebeli képességeket feltételez. Egyes egyedek megtanítása bizonyos tárgyakhoz kötődő szavakra rendkívül idő- és munkaigényes, és nagyon kevés egyed képes valóban elsajátítani ezt.
„Ezek a tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat - a játékok neveit” - idézték a közleményben Claudia Fugazzát.
A tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta:
eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kutyák nem egyszerűen megtanulják a tárgyak neveit, olyan szinten értik a szavak mögötti jelentést, hogy képesek azt teljesen új, nagyon eltérő kinézetű játékokra is alkalmazni, felismerve, mire valók ezek a tárgyak.
A kutatók hét tehetséges szótanuló kutyát - hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát - teszteltek természetes környezetben, a gazdáik otthonában, játékos interakciók közben.
A tanulási szakaszban a kutyák két új szót tanultak, például „húz” és „hozz”, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot jelöltek (húzogatós vagy behozós). Ezt követték a tesztek, amelyek során a kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat, és helyesen választották ki a megfelelő játékot, ha a gazda a „húz”-t vagy a „hozz”-t kérte.
A kísérlet következő szakaszában a kutyák új, küllemében nagyon különböző játékokkal játszhattak „húzogatósat” vagy „behozósat” a gazdával, ahogy korábban is, de most a játék neve nem hangzott el egyszer sem.
A végső tesztben, a kutyáknak ezen új tárgyak közül kellett kiválasztani, amikor a gazda a „húz” vagy „hozz” játékot kérte. A kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig névtelen tárgyat - vagyis általánosították a szavakat funkcionális kategóriákra.
Ez az első bizonyíték arra, hogy a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriákra általánosítani, mégpedig természetes, játékos interakciók során - hangsúlyozták a közleményben.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szavakhoz kapcsolódó kategorizációra nemcsak az ember képes, hanem megjelenhet nem emberi, nem nyelvhasználó fajoknál is, természetes módon” - idézték Miklósi Ádámot, a tanulmány társszerzőjét, aki szerint ez izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek, és hogyan működhetnek fajunkon túl.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is - írja az MTI az intézmény közleménye alapján.
A közleményben kiemelték, hogy a „tehetséges szótanuló” kutyák (gifted word learners) nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek új, teljesen más kinézetű tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azok ugyanarra a funkcióra használhatók. Ez a készség eddig kizárólag kisgyermekeknél és egy-egy hosszú éveken át tanított papagáj vagy bonobó esetében volt ismert. Az egyetem tanulmánya a Current Biology folyóiratban jelent meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kvantumfelfedezésekért járt a fizikai Nobel: Clarke, Devoret és Martinis az idei díjazottak
A Nobel Bizottság közleménye szerint a brit, francia és amerikai kutatók a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás területén értek el áttörést.
A következő napokban sorra jelentik be az idei Nobel-díjasokat: október 8-án, szerdán a kémiai, 9-én, csütörtökön az irodalmi kategória következik, pénteken, október 10-én a Nobel-békedíj, végül október 13-án, hétfőn a közgazdasági elismerés.
A 2025-ös Nobel-hét október 6-án, hétfőn indult az orvostudományi díjak bejelentésével. Ezt Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Simon kapták a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért. Érdekesség, hogy Ramsdellt a Nobel-bizottságnak egyelőre nem sikerült elérnie, mert telefon- és internetkapcsolat nélküli kiránduló utazásra ment.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 119 alkalommal adták át, összesen 229 személy kapta meg. A díjazottak között magyarok is szerepelnek: Lénárd Fülöp, Gábor Dénes, Wigner Jenő és Krausz Ferenc.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Idén a fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis kapja. A brit, francia és amerikai kutatók kvantumfizikai felfedezéseikért kapják az elismerést.
A Nobel Bizottság közleménye szerint a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás területén értek el áttörést.
A három tudós 1985 és 1986 között végzett kísérletei nyitották meg az utat többek között az új generációs kvantumszámítógépek és -szenzorok létrehozásához.
A következő napokban sorra jelentik be az idei Nobel-díjasokat: október 8-án, szerdán a kémiai, 9-én, csütörtökön az irodalmi kategória következik, pénteken, október 10-én a Nobel-békedíj, végül október 13-án, hétfőn a közgazdasági elismerés.
A 2025-ös Nobel-hét október 6-án, hétfőn indult az orvostudományi díjak bejelentésével. Ezt Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Szakagucsi Simon kapták a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért. Érdekesség, hogy Ramsdellt a Nobel-bizottságnak egyelőre nem sikerült elérnie, mert telefon- és internetkapcsolat nélküli kiránduló utazásra ment.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
