Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálja, hogy van-e összefüggés a Johnson&Johnson vakcinájának használata és a vérrögképződés között - írja a SkyNews.
Az EMA szerint négy olyan esetet találtak, ahol a Janssen nevű vakcina beadása után alacsony vérlemezkeszámú vérrögök keletkeztek, egy beteg pedig bele is halt a következményekbe.
Az oltóanyagot március elején engedélyezte az EMA, ebben a hónapban kezdenének el vele oltani Magyarországon is, az első adagokat a jövő hétre várják.
Ilyen probléma korábban az AstraZeneca vakcináival fordult elő a fiatalabb generáció körében. Akkor az EMA megállapította, hogy rendkívül ritka esetben előfordulhat vérrögképződés, de annak kockázata sokkal kisebb, mint a koronavírus esetleges szövödményeié.
Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálja, hogy van-e összefüggés a Johnson&Johnson vakcinájának használata és a vérrögképződés között - írja a SkyNews.
Az EMA szerint négy olyan esetet találtak, ahol a Janssen nevű vakcina beadása után alacsony vérlemezkeszámú vérrögök keletkeztek, egy beteg pedig bele is halt a következményekbe.
Az oltóanyagot március elején engedélyezte az EMA, ebben a hónapban kezdenének el vele oltani Magyarországon is, az első adagokat a jövő hétre várják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság megtiltotta, Rogánék mégis küldik a politikai leveleket a vakcinaregisztráltaknak
A Fővárosi Törvényszék ítélete sem állítja le a kormányzati propagandagépezetet. Most az ukrán háborúról és Brüsszelről szóló nemzeti konzultációra buzdítanak.
„Példátlan korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában. Kiderült, hogy az ukrán állam legfelsőbb szintjéig elérő ukrán háborús maffia az európaiak pénzéből eurómilliárdokat tett zsebre. A fényűzésüket jellemzi, hogy az egyik szökésben lévő gyanúsított kijevi palotájában még a WC is aranyból készült. Ez felháborító!”
Ezzel a felütéssel kezdődik a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központjának legújabb levele, amelyet azok kaptak meg, akik a koronavírus-járvány idején a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak. A levél szerint „Brüsszel ennek ellenére újabb 135 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”, és a kormány nemzeti konzultációjának kitöltésére buzdít – írja a 24.hu.
A politikai tartalmú üzeneteket annak dacára küldik ki, hogy a Fővárosi Törvényszék idén júniusban első fokon kimondta: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte ezeket a személyes adatokat.
A nem jogerős ítélet szerint a minisztérium nem használhatta volna politikai üzenetek küldésére azt az adatbázist, amelyet kifejezetten járványügyi tájékoztatásra és az oltásszervezésre hoztak létre. A bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is. A TASZ azért fellebbezett, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelést is mondja ki, mivel álláspontjuk szerint a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait.
A kormány 2020 decemberében indította el a vakcinainfo.gov.hu oldalt, ahol az állampolgárok az oltáshoz való hozzáférés reményében adták meg személyes adataikat. Rogán Antal miniszter egy akkori tévéinterjúban azzal érvelt a regisztráció mellett, hogy aki ezt nem teszi, az „hátrébb kerül a sorban”.
„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. Attól még nem kötelező. Ha jelentkezik, meg fogják keresni, amikor itt az oltás, beosztják a megfelelő helyre, és legfeljebb akkor még úgy dönt, hogy mégsem adatja be magának. Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban” – mondta akkor a miniszter.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda visszautasítja a jogsértés vádját, álláspontjuk szerint a feliratkozók hozzájárultak az adatkezeléshez, és a levelekről bármikor leiratkozhattak.
Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) sem talált adatvédelmi jogsértést az ügyben. 2022-ben pedig az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik, a kormány ellen szóló döntését egy hasonló hírlevélküldési ügyben.
„Példátlan korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában. Kiderült, hogy az ukrán állam legfelsőbb szintjéig elérő ukrán háborús maffia az európaiak pénzéből eurómilliárdokat tett zsebre. A fényűzésüket jellemzi, hogy az egyik szökésben lévő gyanúsított kijevi palotájában még a WC is aranyból készült. Ez felháborító!”
Ezzel a felütéssel kezdődik a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központjának legújabb levele, amelyet azok kaptak meg, akik a koronavírus-járvány idején a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak. A levél szerint „Brüsszel ennek ellenére újabb 135 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”, és a kormány nemzeti konzultációjának kitöltésére buzdít – írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A Fidesz hazudott, nem volt zárt a Szőlő utcai javítóintézet, és ezt az ügyészség is vizsgálja
Arató Gergely kérdésére jött a válasz, ami szerint a nyomozás a volt igazgató mozgására is kiterjed. A gyanú szerint a kamerák vakfoltját kihasználva bárkit ki-be vihettek az intézményből.
Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.
Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”
A november 18-án kelt hivatalos válaszban Nagy Gábor Bálint közölte: „A nyomozó ügyészség az eljárása során a tényállás teljeskörű tisztázásához szükséges valamennyi – akár korábban felmerült, akár a nyomozás folyamatában felmerülő – releváns tényt megvizsgál, így a nyomozás kiterjed a kérdésében említett körülményekre is”.
Dobrev Klára emlékeztetett: a DK képviselői egy hetekkel ezelőtti bejáráson fedezték fel, hogy az intézmény konyhai kijáratánál van egy olyan terület, amit a kamerák nem látnak be. Állítása szerint az ott dolgozók is megerősítették, hogy a volt igazgató, Juhász Péter Pál autóját sosem ellenőrizték. „Ebben az is benne van, hogy
bárkit bevihetett és akár gyerekeket is kihozhatott az intézményből. Megint hazudott a Fidesz; megint kiderült, hogy nem mondtak igazat, amikor azt állították, hogy a Szőlő utca egy zárt intézmény”
– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a legszörnyűbb, hogy „tíz éven keresztül hagyták, hogy ez a szörnyeteg háborítatlanul garázdálkodjon a gyerekek között”. A posztot azzal a kérdéssel zárta: „Ezek után ki hiszi el, hogy nem tudják: ki az az Zsolti bácsi?”
A kormányzati kommunikáció szerint az intézet jogilag zárt intézmény, az ellenzéki állításokat pedig visszautasították; Hidvéghi Balázs például „aljas és felháborító hazugságnak” nevezte azokat. A kormánypárti többség korábban leszavazta egy ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség szeptember végén ügyészi hatáskörbe vonta, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoporttal, soron kívül vizsgálódik. A nyomozás Juhász Péter Pál és élettársa esetében pénzmosás gyanújára is kiterjed, a gyanú szerint legalább 108 millió forint illegális bevételük keletkezhetett. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberi jelentése szerint nem vetődött fel sem kiskorú sértett, sem politikusi érintettség, amit az ellenzék vitat. Az ügyben Dobrev Klára korábban nyomravezetői díjat ajánlott fel az állítólagosan érintett politikusok azonosításáért, a kormánypárti politikusok pedig lejáratókampányt emlegettek.
Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.
Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége a hamis AI-kampányvideókat
A megkérdezettek 85 százaléka szerint törvényt kellene hozni a jelenség ellen. A Fidesz-szavazók megengedőbbek, de a többségük szintén elítéli a hamisítást.
Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.
A megkérdezettek 95 százaléka úgy gondolja, hogy az embereket könnyű megtéveszteni hamis fotókkal és videókkal, tízből hét válaszadó pedig azt mondta, van a környezetében olyan, aki nem ismerne fel egy mesterséges intelligencia által készített tartalmat.
A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A megkérdezettek 85 százaléka szükségesnek tartaná, hogy törvényileg szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát a politikai kampányokban.
A pártpreferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: míg az ellenzéki szavazók 95 százaléka, addig a Fidesz szavazóinak 69 százaléka tartja csalásnak az ilyen tartalmakat. A bizonytalanok körében ez az arány 76 százalék.
A kérdés aktualitását az adja, hogy a mostani választási kampányban robbantak be a lejárató szándékkal készített AI-videók, amiket kormánypárti politikusok is terjesztenek.
A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs is osztott meg olyan AI-videót, amelyben a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a szájába adtak olyan mondatokat – például a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban –, amelyeket soha nem mondott.
Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.
A megkérdezettek 95 százaléka úgy gondolja, hogy az embereket könnyű megtéveszteni hamis fotókkal és videókkal, tízből hét válaszadó pedig azt mondta, van a környezetében olyan, aki nem ismerne fel egy mesterséges intelligencia által készített tartalmat.
A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Önkéntes katonai szolgálatot vezet be Franciaország az orosz fenyegetés miatt
Hamarosan bejelenthetik a részleteket, évente akár ötvenezer fiatalt is toboroznának. A tíz hónapos szolgálatért cserébe több száz eurós fizetés is járna a jelentkezőknek.
Napokon belül bejelentheti Emmanuel Macron francia elnök egy új, önkéntes katonai szolgálat bevezetését. A lap úgy tudja, a bejelentés csütörtökön várható, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A védelmi minisztérium szűkszavúan nyilatkozott, mindössze annyit erősítettek meg, hogy „folyamatban vannak a munkálatok ebben az irányban”. Alice Rufo miniszterhelyettes vasárnap a France Info rádióban szintén csak ennyit mondott: „folyamatban vannak a munkálatok”.
Több francia hírportál értesülései szerint a szolgálat tíz hónapig tartana, és több száz eurós fizetéssel járna. Évente 10 és 50 ezer fő közötti önkéntessel számolnak. A program hivatalos célja a nemzeti stratégiai felülvizsgálat szerint a „nemzeti kohézió erősítése” és „egy válság esetén mozgósítható személyek tartalékának létrehozása”.
Az elnök a múlt hétvégén, a johannesburgi G20-csúcstalálkozón már jelezte, hogy a tervet több hónapja vizsgálják a világ biztonsági helyzetének tükrében. „A bizonytalanságok és a feszültségek növekedésével jellemzett világban, ha valóban biztonságban akarunk élni, akkor el kell riasszuk a másikat attól, hogy idejöjjön.
Franciaországnak továbbra is erős nemzetnek kell maradnia, erős hadsereggel, de kollektív fellépési képességgel is”
– mondta szombaton Macron. Az elnök az Oroszországból érkező fenyegetésekre hivatkozva már július 13-án bemutatta az ötletet magas rangú tiszteknek. Akkor kijelentette, Franciaországnak képesnek kell lennie a „kitartásra és a mozgósításra”.
A politikai elit egy része támogatja a kezdeményezést. „Minden, ami hozzájárul a védelmi szellemhez, a nemzeti ellenálló képességhez és a lakosságban szunnyadó hazafias érzések kifejezéséhez, az pozitív” – kommentálta Cédric Perrin, A Köztársaságiak szenátusi frakciójának külügyi és védelmi bizottsági elnöke. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella ennél is tovább ment: kijelentette, hogy „támogatja” a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, „kezdve egy önkéntesek számára nyitott katonai szolgálattal”.
A mostani terv egy szélesebb körű honvédelmi átalakítás része. A kormány korábban bejelentette a Service national universel (SNU) nevű, vegyes polgári-katonai ifjúsági program fokozatos kivezetését, amelynek helyére egy honvédelmi célú, jobban bővíthető modell léphet. Franciaországban már működik egy kisebb, szociális felzárkóztatást célzó önkéntes katonai program (SMV), az új tervezet azonban ennél jóval nagyobb léptékű, és egyértelműen a hadsereg tartalékainak bővítését szolgálja.
A francia hadsereg jelenleg körülbelül 200 ezer aktív katonából és 47 ezer tartalékosból áll. A cél, hogy 2030-ra ezek a számok 210 ezerre, illetve 80 ezerre emelkedjenek.
A lépés illeszkedik abba az európai trendbe, hogy több ország – köztük Németország is – a megváltozott biztonsági környezetre reagálva újra bevezeti a katonai szolgálat valamilyen formáját.
Napokon belül bejelentheti Emmanuel Macron francia elnök egy új, önkéntes katonai szolgálat bevezetését. A lap úgy tudja, a bejelentés csütörtökön várható, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A védelmi minisztérium szűkszavúan nyilatkozott, mindössze annyit erősítettek meg, hogy „folyamatban vannak a munkálatok ebben az irányban”. Alice Rufo miniszterhelyettes vasárnap a France Info rádióban szintén csak ennyit mondott: „folyamatban vannak a munkálatok”.
Több francia hírportál értesülései szerint a szolgálat tíz hónapig tartana, és több száz eurós fizetéssel járna. Évente 10 és 50 ezer fő közötti önkéntessel számolnak. A program hivatalos célja a nemzeti stratégiai felülvizsgálat szerint a „nemzeti kohézió erősítése” és „egy válság esetén mozgósítható személyek tartalékának létrehozása”.
Az elnök a múlt hétvégén, a johannesburgi G20-csúcstalálkozón már jelezte, hogy a tervet több hónapja vizsgálják a világ biztonsági helyzetének tükrében. „A bizonytalanságok és a feszültségek növekedésével jellemzett világban, ha valóban biztonságban akarunk élni, akkor el kell riasszuk a másikat attól, hogy idejöjjön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
