News here
hirdetés

HÍREK

„A gyűlölet és a barbarizmus sújtott le rá gyáván” – élet és halál között lebeg az előadása közben nyakon és hasba szúrt Salman Rushdie

Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, politikusok, írók és aktivisták.

Link másolása

hirdetés

Valószínűleg megvakul egyik szemére, de megsérült a mája, valamint karjának idegei Salman Rushdie-nak, akit a New York állambeli Chautauqua város intézetének színpadán, előadás közben késeltek meg.

A merénylet helyi idő szerint a péntek délelőtti órákban történt. Éppen csak elkezdődött az előadás, amelyen Rushdie annak a jelentőségéről beszélt volna, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ad sok száműzött művésznek, amikor szemtanúk szerint egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi felrohant a színpadra, és az íróra támadt.

A közönség az első döbbenet után azonnal reagált, legalább 15-en a merénylő felé rohantak, megpróbálták őt elkapni, mielőtt a helyi biztonsági erők leteperték. Azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy a férfi nyakon és hasba szúrja Rushdie-t. Az írót helikopteren szállították kórházba, megműtötték, jelenleg lélegeztetőgépen tartják.

A támadóról, a 24 éves, New Jersey illetőségű Hadi Matarról, aki szabályosan jegyet vett Rushdie előadására, egyelőre annyit lehet tudni, hogy rokonszenvezik a jelenlegi teheráni iszlám kormánnyal, de merényletének konkrét indítékát még nem ismerik – írja a Guardian

A támadásban könnyebben megsérült az író beszélgetőpartnere, John Reese is, aki egy olyan szervezet társalapítója, amely üldözött íróknak biztosít biztonságos lakhelyet. Reese, miután elbocsátották a kórházból kijelentette: „Rushdie egyike a szólás- és a kreatív önkifejezési szabadság legnagyobb védelmezőinek. Az, hogy egy ilyen támadás megtörténhetett az Egyesült Államokban, jelzi, hogy milyen veszélyek fenyegetik az íróktól a különböző kormányok, szervezetek és egyének részéről.”

hirdetés
A 75 éves, világhírű, indiai származású brit író már 1989 óta a szélsőséges iszlám erők kereszttűzében állt, miután a Sátáni versek című regényét Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője iszlámgyalázónak minősítette. Khomeini fatvát (vallási parancsot) is kiadott híveinek, amelynek értelmében bárki büntetlenül megölheti a kiközösített Rushdie-t. Az iszlamista rezsim még 3 millió dolláros vérdíjat is kitűzött a fejére.

Az író évtizedeken át kapta a halálos fenyegetéseket, sokáig nem is mert a nyilvánosság elé lépni, de később is minden szereplését rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. 1998-ban Budapesten sikerült vele interjút készítenem a Gellért szállóban, de előtte olyan „szűrésnek” vetettek alá engem és fotósomat, mintha egy államfő közelébe akartunk volna kerülni.

Rushdie hosszú ideig Londonban élt a brit kormány védelme alatt, 2008-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Egy évtizede az Egyesült Államokba költözött, egy időben az amerikai PEN klub elnöke is volt. Valamennyi regénye megjelent magyarul is, köztük a Sátáni versek, Az éjfél gyermekei, amely világszerte ismertté tette a nevét, a Harún és a mesék tengere, a Joseph Anton, Memoár és a legújabb, a Quichotte is.

Bár Teherán elvileg 1998-ban elhatárolódott Khomeini dekrétumától, de a Rushdie-ellenes hangulat nem változott az országban, sőt 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány még emelt is a vérdíj összegén.

Jellemző, hogy a támadás hírére a tekintélyes Kajhan iráni lap, amelyet Ali Hamenei ajatollahhoz közelállónak tartanak, a merénylő bátorságát méltatta. Ennek kapcsán a világhálón sokan idézik Hamenei évekkel ezelőtti szavait, amikor Khomeini fatvájáról így nyilatkozott: „Egy kilőtt puskagolyó csak akkor áll meg, ha célba talál.”

A CBS felidézte, hogy Rushdie 2015-ben a párizsi Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni, 12 halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás után is kiállt a szólásszabadság mellett.

Számos híresség reagált azonnal a szörnyű hírre, köztük Stephen King, Ishiguro Kazuo írók, Nigella Lawson brit sztárszakács, az indiai írónő és környezetvédő aktivista, Arundhati Roy, aki kijelentette: „Semmi nem menthet egy ilyen támadást."

Tweetelt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is: „Salman Rushdie 33 év óta a szabadságot és a sötétség elleni harcot szimbolizálja. A gyűlölet és a barbarizmus sújtott le rá gyáván. Az ő harca a miénk is, egyetemes harc. Mellette állunk, jobban, mint valaha.”

Hasonlóan nyilatkozott New York állam kormányzója, Kathy Hochul is. „Egy olyan emberről van szó, aki évtizedek óta az igazságról beszél a hatalommal szemben, aki nem fél, annak ellenére, hogy egész felnőtt életét fenyegetések kísérték.”



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Zuhant a forint Orbán Viktor parlamenti beszéde alatt
Az euró 409, a dollár 425 forintig is gyengült.

Link másolása

hirdetés

Ahogy korábban írtunk róla, megtartotta az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök jellemzően a brüsszeli szankciókat, a Nyugat háborúpárti hozzáállását és az USA szerepét emelte ki az európai energiaválság és a gazdasági nehézségek okaként. Ezzel pedig szembeállította Magyarország háborúellenes magatartását és áldozatszerepét a konfliktusban.

Mindeközben meredekek esésbe kezdett a forint árfolyama:

míg kora délután 406 forintba került egy euró, a beszéd alatt gyorsan esni kezdett, 409-ig meg sem állt

– írja a hvg.hu.

Jelenleg (délután háromnegyed 4-kor) 407,60 forintba kerül egy euró.

hirdetés

A beszédben Orbán kitért arra is, hogy ha nem érkeznek az EU-pénzek, akkor más forrásból próbál pénzt szerezni a kormány, ennek érdekében „európai partnereinkkel és másokkal” már meg is indultak az egyeztetések.

A dollárral szemben délután 2 körül került mélypontra a forint, akkor 425,36 forintba került egy dollár, azóta 421 fölé erősödött. Az amerikai devizakereskedők egyébként nagyjából a beszéddel egy időben kezdték a kereskedést, ez is befolyásolhatta a forint és a dollár viszonyát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Teljesen leállt Magyarország második legnagyobb erőműve hétfő délelőtt
A jelek arra mutatnak, hogy nem tervezett leállás történt a Mátrai Erőműben.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn délelőtt 10 óra körül teljesen leállt a Mátrai Erőmű, és mivel a Paksi Atomerőmű 1. blokkja karbantartás miatt még mindig nem termel, valamint a borús idő miatt a naperőművek termelése is alacsony, az import aránya kiemelkedően magas a hazai áramellátásban és hétfő dél körül 40 százalék körül alakult – írja a Portfolio.hu.

A Mavir adatai szerint a 950 MW teljesítésre képes erőmű működése, vasárnap hajnaltól, több mint 500 MW-ról fokozatosan csökkent, majd hétfőre elérte a nullát.

Az erőmű honlapján egyelőre nincs hír a leállásról, ahogy hétfő délután négy óráig más módon sem számoltak be az esetről, így magyarázatot sem adtak rá. Ez azt valószínűsíti, hogy nem tervezett leállásról volt szó.

Mindeközben a Paksi Atomerőmű blokkjai közül éppen ma, az augusztus 5-i leállása óta szeptember 26-án indulna újra az egyes blokk, azonban a gazdasági portál szerint még nem működik. Az áramellátás helyzetét tovább rontja a borús idő, ami miatt naperőművek termelése is rendkívül alacsony. A jelentés szerint mai napon alig haladta meg az 500 MW-ot.

A Mavir adatai szerint Magyarországra Szlovénián és Horvátországon kívül minden szomszédos országból érkezik áram.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
„Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség” – így reagált Orbán beszédére az ellenzék
Szabó Tímea szerint a miniszterelnök nem mond igazat, a Momentum elnöke pedig úgy véli, a kormány éppen bedönti a középosztályt.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel a hétfői parlamenti ülésen. A miniszterelnök beszélt az orosz-ukrán háborúról, az energiaválságról, az Európai Unióról, a hazai fejlesztésekről, a családtámogatásról, egyetemi és hadipari fejlesztésről.

Az ellenzéki és kormánypártok egymás után reagáltak a kormányfő beszédére.

Mi Hazánk: Toroczkai László frakcióvezető

"Nem hallottunk semmi újat miniszterelnök úr részéről, ezeket a mondatokat már hallottuk az elmúlt hónapokban.

Olyan krízishelyzet van Magyarországon, hogy igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, de amit ma hallottunk, az nem nemzeti konzultáció. Előre kellene kikérni az emberek véleményét" - mondta. Beszélt arról is, hogy nem érti, miért szavazta meg Orbán a szankciókat, amiket most a gazdasági válság okaként említ. Emlékeztetett rá, hogy a pártja kérte a kormányt, hogy csökkentse a világviszonylatban is elképesztően magas rendszerhasználati díjakat, de ehhez képest tovább drágították azt. Azt kérdezte, ezt miért nem vállalja át az állam. Szerinte a kormányt nem érdeklik a javaslataik - írja a 24.hu.

hirdetés

Jobbik: Lukács László György

A frakcióvezető szerint az oroszok tudnák befejezni a háborút, mert ők kezdték el. Szerinte téved Orbán, amikor a nyugatot hibáztatja a háborúért.

Hiába kritizálja a kormányfő a szankciós politikát, hiszen ő maga is megszavazta mindegyik szankciót.

Mit tudna még tenni az unió? - kérdezte, hozzátéve, hogy az látszik, hogy a szankciók működnek. “Ön soha nem ismerteti a valós orosz adatokat - tette hozzá. A politikus szerint fontos lenne a hazai kis- és középvállalkozások támogatása.

LMP: Ungár Péter

Nem kell szeretni Nyugat-Európát, de az még mindig jobb mint az orosz - közölte többek között a kormányfői beszédre reagálva.

Párbeszéd: Szabó Tímea

Orbán Viktor nem mond igazat,

mert nem igaz, hogy azért rossz a helyzet Magyarországon, mert a szomszédban háború dúl. A többi ukránokkal határos országban nincs ilyen infláció - magyarázta. Emlékeztetett rá, hányszor nem mondott igazatt a kormányfő. Például az adóemelésről, a megszorításokról. Majd beszélt a kenyér áráról, a pedagógusok béréről is, és felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormány a rezsicsökkentés megvédést ígérte. De most azt látni, hogy vannak megszorítások mégis. Ő is azt kérte, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat és támogassák a családokat.

MSZP: Gurmai Zita

Brutális a drágulás és katasztrófális a helyzet az országban - mondta a politikus. Szerint "ordas hazugság", hogy mindezért a háború és Brüsszel politikája a felelős. Úgy fogalmazott, hogy most

nem rezsicsökkentés történt, hanem a "rezsicsökkentés eltörlése". Most “rezsistopra van szükség”

és áfacsökkentésre kellene - mondta. Úgy vélte, hogy az képtelenség, hogy a Pakson termelt áramért többszörös árat kérnek a magyar családoktól.

Momentum: Gelencsér Ferenc

A politikus szintén azt vetette Orbán szemére, hogy ő is megszavazta a szankciókat, amiket most kritizál. A rezsiszámlák hamarosan megérkeznek és ezt nem lehet sokáig elfedni - figyelmeztetett.

“Önök éppen bedöntik a középosztályt"

- mondta.

Szerinte lehetett tudni, hogy gazdasági nehézségek jönnek, a kormány mégis elosztogatta a tartalékokat. A háborúról úgy vélekedett, hogy Orbánékon kívül mindenki tudja, hogy béke csak akkor lesz, ha az ukránok győznek és hazazavarják az oroszokat.

Demokratikus Koalíció - Gyurcsány Ferenc

A politikus úgy fogalmazott: “Önök találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal”, ez pedig szégyen. Szerinte a a magyar kormány nem az embereket megkínzó gyilkosok büntetését kéri az orosz-ukrán háborúban, hanem a háborús bűnökkel vádolt Oroszország oldalára állt. A világ Ukrajna oldalán áll - tette hozzá. A frakcióvezető közölte, az Orbán-kormány emiatt a “rongyemberek” táborába tartozik. Arról is beszélt, hogy a kabinet most véget vetett a szabadságharcos politikának, mert meg akar felelni Brüsszelnek. Emiatt hoznak most új törvényeket. De "közeleg az államcsőd" - figyelmeztetett. Szerinte

"szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj és kis tehetség. Láttunk már ilyet, előbb-utóbb vége lesz"

- mondta végül Orbán beszéde után.

Hadházy Ákos - aki még mindig nem vehet részt a parlamenti üléseken, mivel Kövér László továbbra sem engedi neki letenni a képviselői esküt - egy Facebook-bejegyzésben reagált:

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté az ellenzéket kritizálta, szerinte a kormány kritikusai mindig csúsztatnak, és ez rossz az országnak.

“Miért nem hagynak fel a Magyarország-ellenes politikával?”

– kérdezte.

Hozzátette, hogy a kormány a magyar érdekeket nézi, míg az ellenzék Brüsszelét. Végül gratulált a harmadik Gyurcsány-kormány megalakításához, hozzátéve, hogy szerinte az ellenzékben kétféle politikus van, az aki már az árnyékkormány tagja, és az, aki az akar lenni. Végül az ellenzéknek nyújtott amerikai pénzekről azt kérdezte, hogy mit ígértek cserébe.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
December elejére elkészülnek az új családtámogatási intézkedések
Orbán Viktor a parlamenti ülésen jelentette be, hogy tovább szélesítik a családtámogatást. Három fő cél van, például az, hogy az első gyerek minél hamarabb megszülessen.

Link másolása

hirdetés

Mint mi is megírtuk, Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Többek között beszélt az orosz-ukrán háborúról, az uniós szankciókról és a magyar kormány intézkedéseiről és a családtámogatások is szóba kerültek.

A miniszterelnök értékelése szerint Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot. Azt mondta, hogy a kormány "erős tempót diktál" majd a következő hónapokban.

Beszélt arról, hogy

a kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot.

Azt ígérte:

hirdetés
a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

Orbán Viktor közölte: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. A magyar európai nemzet, olyan fontos árnyalat az unióban, mint bármely más tagállam, és az EU csak akkor lesz erős, ha minden árnyalatát megtartja tiszteli. "Büszke nemzet vagyunk", amely tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle - mondta.

Pénteken Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára azt mondta, hogy a kormányzat 2010 óta azon dolgozik, hogy a családokat támogatni tudja, arra törekszik, hogy a családtámogatási intézkedések rugalmasak legyenek. A "finomhangolásoknak" három célt kell szolgálniuk - mondta.

Ezek közé tartozik:

• az első gyermek minél hamarabb megszülessen

• a gyerekvállalás ne jelentsen anyagi terhet a szülőknek

• lehessen minőségi kapcsolat a munka és a család között.

Szerinte a kormány számos eredményt tud felmutatni ezen a területen. 2010-hez képest 80 százalékkal nőtt az állami bölcsődei helyek száma, háromszor annyi településen biztosított ez az ellátás, és 2014 és 2021 között 177 milliárd forint állt rendelkezésre bölcsődei helyek bővítésére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: