A repülőgép, ami gyorsabb volt a puskagolyónál – ötven éve emiatt a csoda miatt indított háborút New York
Pontosan ötven éve, január 21-én a londoni Heathrow és a párizsi Orly repülőterek betonján két hófehér, tűhegyes orrú gép készült a felszállásra. Nem csupán új útvonalat avattak fel; egy új korszakot nyitottak meg.
A brit gép Bahrein felé vette az irányt, a francia pedig Dakar érintésével Rio de Janeiróba indult, megkezdve a menetrend szerinti szuperszonikus utasszállítás 27 évig tartó, máig páratlan fejezetét.
A British Airways G-BOAA lajstromjelű gépe mindössze 3 óra 38 perc alatt tette meg az 5657 kilométeres távot Bahreinig, negyedórával a menetrend előtt érkezve. Az Air France hivatalos közleménye szerint az ő járatuk a dakari megállóval együtt 7 óra 26 perc alatt teljesítette a Rio de Janeiró-i utat.
Ezt a teljesítményt négy, utánégetővel is felszerelt Rolls-Royce/Snecma Olympus 593 hajtómű tette lehetővé, amelyek egyedi, ogivális delta szárnyakkal és a sebességhez alkalmazkodó levegőbeömlőkkel párosultak. A típus nem csupán közlekedési eszköz volt, hanem repülő laboratórium is;
„Elcsíptük a totalitást, és 74 percig benne maradtunk… Ezt az élményt soha nem fogom elfelejteni” – emlékezett vissza Donald Liebenberg, a küldetés egyik tudósa.
„Minden felszállás fenomenális élmény volt… a Rolls-Royce Olympus hajtóművek üvöltése és az ülésbe préselő erő semmihez sem hasonlítható polgári gépen” – mondta a CNN-nek John Tye, a British Airways egykori Concorde-kapitánya.
„Gyakran figyelmeztettük a lassabb gépeket, hogy jövünk, nehogy megijessze őket a hangrobbanás, miközben gyorsabban suhantunk el mellettük, mint egy puskagolyó.”
A technológiai fölény ellenére a hetvenes években a típust politikai és környezetvédelmi viták fogadták az Egyesült Államokban. Bár a szövetségi kormány 1976 februárjában engedélyezte a járatok indítását Washingtonba, New York helyi hatóságai a zajszennyezésre hivatkozva megtiltották a leszállást a John F. Kennedy repülőtéren. Talán lehetett ennek köze ahhoz is, hogy a Concord ízig-vérig európai fejlesztés volt.
1977 májusában. A bíróságok végül a légitársaságoknak adtak igazat, és 1977 októberében az első Concorde legördült a New York-i betonra. „Ez nagyszerű nap számunkra” – nyilatkozta Brian Walpole, a gépet vezető pilóta.
A Concorde az Atlanti-óceán feletti útvonal királya és a 20. század végének egyik legmeghatározóbb státuszszimbóluma lett. Míg az 1976-os nyitójáraton egy egyirányú jegy Londonból Bahreinbe 356 angol fontba (mai árfolyamon körülbelül 158 000 forintba) került, a kilencvenes évekre egy London–New York retúrjegyért már 7500 dollár feletti összeget (mai árfolyamon kb. 2,5 millió forintot) is elkértek.
A Guinness-rekorder Fred Finn élete során 718 alkalommal repült a géppel.
2000. július 25-én az Air France 4590-es járata röviddel a párizsi felszállás után lezuhant.
A szétrepülő gumidarabok kilyukasztották az üzemanyagtartályt, ami azonnali, végzetes tűzhöz vezetett. A tragédia, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni globális visszaesés a légi közlekedésben és a magas fenntartási költségek végül megpecsételték a típus sorsát. 2003 októberében az utolsó Concorde is földet ért.
A mindössze 14 darabos flotta gépei ma múzeumok kincsei Seattle-től Edinburgh-ig. Az első brit kereskedelmi járat relikviái, egy utas személyes gyűjteményéből, az ötvenedik évfordulóra kerültek a Skót Nemzeti Repülési Múzeumba. A kaliforniai Boom Supersonic cég XB-1 kísérleti gépe tavaly januárban törte át először a hanghatárt, megnyitva az utat egy új generációs, csendesebb és fenntartható üzemanyaggal működő szuperszonikus utasszállító előtt. Ami már amerikai fejlesztésű.
