A Facebook-oldalán mutatja be a kirúgott tanárait a Karinthy Gimnázium

Varga Judit csütörtöki bírósági meghallgatása után a 24.hu megkérdezte a volt minisztert, hogy szándékában áll-e visszatérni a politikába.

A volt politikus azt válszolta: ha olyanok is pontokat kapnak ebben a versenyben, mint volt férje, Magyar Péter, akkor ő nem kíván indulni benne. Úgy fogalmazott:

Varga Judit azt mondta, hogy az elmúlt másfél év életének egyik legszebb időszaka volt. Szerelmes, és egy új szakmát is megtanult. Hozzátette: „az árulás nem teljesítmény, főleg nem a családunk elárulása”.

Szóba került az is, hogy Magyar Péter titokban készített hangfelvételeket volt feleségéről. Varga Judit szerint ezeket 14 hónapig használta fel arra, hogy zsarolja vele.

„Minden ezzel kapcsolatos kérdésre én csak akkor fogok válaszolni Önöknek, hogy ha legalább három héten keresztül szalagcímben hozzák le, hogy milyen ember az ilyen. Aki – amikor a felesége már nem bírja elviselni azt a hihetetlen drámát és bántalmazást, amiben él és bejelenti, hogy el akar válni – ezzel az aljas manipulációval élve szépen fogja és mialatt sírva könyörög – felváltva terrorizálja, hogy nem válhatsz el – elkezd zsarolni” – mondta a volt tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy a felvétel célja nem az ország megmentése volt, hanem az, hogy volt férje zsarolni tudja vele. „Majd ha ezt a kérdést felteszik, hogy milyen az ember az ilyen, aki utána azt meri állítani erről a titokban felvett aljas hangfelvételről, hogy ezt azért csinálta, hogy a hazát megmentse. Ő nem azért csinálta ezt. Ő azért csinálta, hogy a végletekig zsarolja a saját feleségét, hogy az nem válhat el” – fogalmazott.

Kritizálta azt is, hogy a női érdekvédelmi szervezetek nem szólaltak meg az ügyében. Ezt így kommentálta: „sértő és üvöltő, és inkább az áldozathibáztatással ér fel”.

A végén arra kérte az újságírókat, hogy ha megválaszolják azt a kérdést, hogy milyen ember az, aki így viselkedik, akkor ő is kész lesz válaszolni minden más kérdésre.

Magyar Péter reagált volt felesége nyilatkozatára:

Forrás: Index

Orbán Viktor is reagált arra, hogy Varga Juditot tanúként meghallgatta a Fővárosi Törvényszék a Schadl–Völner-perben.

A miniszterelnök a közösségi oldalán annyit írt:

A kormányfő a bejegyzésének kommentjében osztott meg egy cikket arról, hogy a volt minisztere mit mondott az újságíróknak a tárgyalás után. Azt kérdezték Varga Judittól, hogy vissza tér-e a politikába. A volt politikus azt közölte:

„Ha ebben a versenyben egy olyan embernek, mint ez a Magyar Péter nevű képződmény is adnak pontokat, akkor én ebben a versenyben nem akarok indulni.” Majd az is kiderült, hogy az elmúlt időszak miért volt számára mégis boldog.

Magyar Péter is reagált volt felesége nyilatkozatára. Többek között azt mondta: "Kívánom, hogy a volt feleségem boldogan és békében éljen". Majd a bíróságon tárgyalt ügyről is megírta a véleményét. "Egy hasonló Völner-Schadl-Rogán botrányba egy jogállamban és egy valódi demokráciában azonnal megbukott volna a kormány és több kormánytagot őrizetbe vettek volna".

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a saját műsorában osztotta meg gondolatait a hétvégi Pride-felvonulásról. A korábban a Hír TV Sajtóklubjában is szereplő újságíró (ahonnan egy Menczer Tamást bíráló kritika miatt kitiltották) nem finomkodott: szerinte a kormány ebben az ügyben hibázott.

– magyarázta Bencsik.

A színpadi produkciókról azért úgy fogalmazott: volt bennük „gusztustalanság”, de úgy érzi, a felvonulás lényege mégis az volt, hogy sokféle ember – családok, idősek, fiatalok – együtt ünnepelt az utcán. Szerinte ezzel azt üzenték:

A Mandiner cikkére is reagált, amely szerint az egész Pride Orbán Viktor mesterterve lett volna. Bencsik ezt keményen visszautasította:

Szerinte a kormány és a Fidesz „beleszaladt egy hatalmas pofonba”. Ez pedig egy figyelmeztetés lehet, hogy Budapest mindig is másképp gondolkodott, mint az ország többi része. Úgy fogalmazott a műsorban: „Ez egy kozmopolita, liberális város. Ezzel szembe kell nézni.”

(via 24.hu)

Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette be, hogy 3,66 milliárd eurót folyósított kilenc uniós tagállamnak a Modernizációs Alapból – írja az Index. A támogatást az Európai Beruházási Bankkal együtt utalták ki, 34 energiával kapcsolatos projekt megvalósítására.

A brüsszeli közlemény szerint a finanszírozás forrása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (EU ETS) származó bevétel. Ez a mostani a Modernizációs Alap eddigi legnagyobb egyszeri kifizetése. A 2021 januárja óta kifizetett teljes összeg ezzel elérte a 19,1 milliárd eurót.

A mostani támogatásból részesül még Horvátország (170 millió euró), Csehország (1,05 milliárd euró), Görögország (113,6 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (37 millió euró), Lengyelország (1,33 milliárd euró), Románia (712,3 millió euró) és Szlovénia (19,7 millió euró).

Görögország most először kapott támogatást a Modernizációs Alapból, miután 2024 januárjában csatlakozott a kedvezményezettek köréhez.

A támogatott projektek célja a megújuló villamosenergia-termelés, a megújuló energiaforrások használata, az energiahálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése.