A Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt további több száz ingatlant sajátíthat ki a kormány
A kisajátítási eljárásban érintett ingatlantulajdonosok sok jóra nem számíthatnak. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.
A Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet módosítására készül a kormány. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség – írta meg a Népszava.
A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek
„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált.
A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel”
– indokolta a módosítást a lap kérdéseire az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A lap szerint a kisajátítási eljárásban érintett ingatlantulajdonosok sok jóra nem számíthatnak. Példaként említik erre, hogy Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön volt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között mozgott a négyzetméterár.
Ha nem fogadja el ezt az árat az ingatlantulajdonos, új szakértő kirendelését kérheti, ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie (ez nagyjából 300 ezer forint) és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal, és határozatot hoz a megtérítéséről - emlékeztet a Népszava.
A Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet módosítására készül a kormány. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség – írta meg a Népszava.
A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek
„A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről” – egyre több kozmetikus ellen indul eljárás száj- és arcfeltöltés miatt, volt, aki megvakult
Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
„Kelések jöttek ki az államon. Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, mint a rágógumi, fehér volt”
- mesélte a lány, aki feljelentést tett.
A budapesti rendőrség hétfőn azt közölte, kuruzslás miatt nyomoznak, összesen három sértett van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
Nemrég pedig a szolnoki ügyészség emelt vádat két kozmetikus ellen. Egyikük 2023. novemberétől 2024. júniusáig Debrecenben, Budapesten és Szolnokon, míg másikuk 2024. júniusától 2025. márciusáig Szolnokon, ellenszolgáltatásért rendszeresen szépségszalonokban az orvosi gyakorlatkörbe tartozó invazív szépészeti beavatkozásokat végzett.
A közösségi média tele van olyan hirdetésekkel, melyekben ajakfeltöltést kínálnak. Pedig orvosi képesítés nélkül olyan beavatkozást végezni, amikor valaki tűvel a páciens bőrébe hatol, bűncselekmény. Ráadásul egészségkárosodást okozhat.
Varga Tamás plasztikai sebész a Híradónak azt mondta, heti szinten látnak hasonló eseteket, mint a 21 éves lányé. Pedig
az ajak, a szemkörnyék mind olyan régiói az arcnak, ahol nagyon sűrű az érpálya, és egy nem megfelelően alkalmazott kezelés akár vakságot is okozhat. Erre már példát is látott.
De nem csak csinálják, oktatják is. Laikusok laikusoknak.
Kuroli Enkő bőrgyógyász szerint mindez rémisztő. „Nagyon szomorú tendencia, hogy a felnőttképzési rendszere nem vizsgálja az engedélyek kiadásakor, hogy az adott tanfolyamon megszerzett tudást, az adott tanfolyamot elvégző egyén, használhatja-e” - fogalmazott a szakember.
Ilyen szépészeti beavatkozásokat ugyanis az orvosok közül is kizárólag plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész végezhet.
Ha valaki ellenőrizni szeretné, hogy van-e megfelelő orvosi képesítése annak, akihez esztétikai beavatkozásra megy, az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisában megteheti.
A Belügyminisztérium 3 hónapja és a Híradó adása előtt is azt közölte: „az esztétikai orvoslással kapcsolatos jogszabály-előkészítés szakmai egyeztetése folyamatban van”. Részleteket viszont nem árultak el a készülő új szabályokról.
Volt, aki megvakult, mert nem szakorvos végezte az arcfeltöltését, és rendszeresen kezelnek maradandó torzulásokat is - erről a Magyar Orvosi Kamara csoportvezetője beszélt az RTL Híradónak. Varga Tamás plasztikai sebész szerint az orvosok folyamatos harcot vívnak a kuruzslókkal, akik kozmetikusként vagy akár teljesen laikusként végeznek bőrbe is hatoló beavatkozásokat.
Egy 21 éves lány arról beszélt a Híradónak, hogy a szájfeltöltése után elhaltak az ínyszövetei.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
A fegyvert 2018-ban mutatták be; állítólag korlátlan hatótávval bír, és kicselezi az ellenséges radarokat. Független források úgy tudják, eddig 13 kísérlet volt, amelyek közül legfeljebb kettő részben sikerült. Nyugati szakértők ugyanakkorkorábban megkérdőjelezték a fegyver stratégiai értékét.
Trump a teszt bejelentése után azt is közölte, hogy
az Egyesült Államoknak van egy atom-tengeralattjárója, amely „a világ legnagyobbja, közvetlenül a partjaik közelében. Tehát nincs szükségünk egy nyolcezer mérföldet repülő rakétára”.
Vlagyimir Putyin azután jelentette be a rakéták tesztelését, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a két legfontosabb orosz olajvállalatra, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.
„Szerintem Putyinnak nem helyénvaló ilyen kijelentéseket tenni. Véget kellene vetnie egy háborúnak, amelynek elvileg egy hétig kellett volna tartania, és most a negyedik évéhez közeledik. Ezzel kellene foglalkoznia, nem rakétákat tesztelnie” - fogalmazott Trump a CNN szerint, miután Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov bejelentették a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakéta újabb tesztjét.
Putyin szerint a rakéta körülbelül 15 órán át repült, és nagyjából 14 ezer kilométert tett meg. Az orosz elnök azt ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy sikerült a próba, inkább azt emelte ki, hogy még sok munka kell a hadrendbe állításhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.
A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.
„Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek, és kimaradásokat is eredményezhet”
– fogalmazott Orbán hozzátéve, hogy „megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára.”
A Trump-kormányzat nemrég szankciókkal sújtotta a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt.
A Fehér Ház már korábban is lebegtette a szankciók életbe léptetésének lehetőségét, ugyanakkor nyilatkozataik alapján korábban azért halogatták a lépést, mert attól tartottak, ezzel bezárnák az ajtót a diplomáciai rendezés előtt.
Trump magyar idő szerint szerda este fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt a Fehér Házban, közös sajtótájékoztatójukon pedig felmerült a kérdés, hogy miért most vezetik be a büntetőintézkedéseket, amire Trump úgy válaszolt: „Úgy éreztem, most jött el az ideje”.
„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.
A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint
Szabó Endre életének 94. évében, október 24-én hunyt el.
A SZEF és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
