A betegek 58 százaléka 60 év alatti a pécsi koronavírus oltóközpont infektológiai osztályán

„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

– hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.

„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.

Ítélet született a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművész ügyében:

Ahogy a Blikk megírta, a bíróság a sérelemdíj és kártérítés kifizetését is jogerősen megítélte; a döntés értelmében a művész édesanyja a korábban kifizetett összegen felül 15 millió forint sérelemdíjban részesül.

A baleset 2022 júniusában történt: ekkor omlott az utcára a budapesti Jókai utca 1. szám alatti, átalakítás alatt álló épület díszfala. A lezuhanó törmelék négy embert sebesített meg. Hárman könnyebben sérültek, az Operettszínház táncművésze, Tóth Nikolett azonban életveszélyes, súlyos gerinc-, koponya- és belső sérüléseket szenvedett, ami miatt meg is kellett műteni, azóta pedig kerekesszékbe kényszerült.

A rendőrség gondatlan veszélyeztetés gyanújával indított nyomozást. Az eljárás során több mint ötven tanút hallgattak ki, és igazságügyi munkavédelmi, valamint építésügyi szakértőket is bevontak.

A nyomozás végül négy gyanúsítottat nevezett meg. A szakvélemények szerint a statikus tervezőmérnök nem végzett folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét. A műszaki vezetőnek azt rótták fel, hogy nem gondoskodott bontási tervről és a veszélyes terület lehatárolásáról. A generáltervező nem adott át olyan kivitelezési dokumentációt az építtetőnek, amely a bontási tervet is tartalmazta volna, a kivitelezőnek pedig a munkavédelmi intézkedések biztosítása lett volna a feladata.

A rendőrség szeptemberben lezárta a nyomozást, és vádemelési javaslattal küldte meg az ügy iratait az ügyészségnek. A kivitelező Pillér-Lakás Kft. korábban azzal védekezett, hogy a felelősség vitatott, a problémát szerintük a második világháború utáni, nem megfelelő helyreállítás okozta. Állították azt is, hogy a balesetet megelőző 9-10 napban a leomlott falszakaszon nem folytattak munkát. A tetőtér-beépítési projekt célja 15 új, luxuskategóriás lakás kialakítása volt, a kivitelező cég azonban idén szeptember óta felszámolás alatt áll.

Bár a Kúria jogerősen megsemmisítette a balatonföldvári Nyugati-strandra épülő kikötő engedélyét, a beruházó alkotmányjogi panaszát pedig az Alkotmánybíróság is elutasította, a Veszprém Megyei Kormányhivatal a napokban mégis új engedélyezési eljárást indított az ügyben – írta a Népszava.

A Kúria ítéletét egyebek mellett azzal indokolta, hogy a beruházás a helyi építési szabályzatba ütközik, mivel egy partszakasz nem lehet egyszerre strand és kikötő is.

A Kúria emellett a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását is hiányosnak találta.

A beruházó éppen erre, a már majdnem kész állapotra és a használat hiányából fakadó amortizációra hivatkozott az Alkotmánybíróság előtt, aránytalan veszteségre panaszkodva. Az AB ezt az érvelést azzal söpörte le, hogy a cég a folyamatosan per alatt álló engedélyek tudatában, saját gazdasági kockázatára építkezett.

A projektet ellenző civil szervezet tanácstalan azzal kapcsolatban, mit lehet tenni, ha a hatóság a legfőbb bíróság ítéletével szemben dönt. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a projektet utólag nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják, ami mentesítené bizonyos szabályok alól, bár egy jogerős kúriai ítélettel szemben egy ilyen lépés jogilag megkérdőjelezhető lenne. Egy másik elképzelés szerint kompromisszum születhet, amelynek keretében a város tulajdonrészt szerez a kikötőben, a cég pedig a korábbinál nagyobb összeget fordít a strand fenntartására.

A földvári kikötő ügye a 2019-es önkormányzati választások után került napirendre. A pályázatot a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrend alatt Holovits Huba fideszes polgármester írta ki, amelyen egyedüli indulóként a Balabo Kft. nyert, amely nem sokkal korábban 897 millió forintos állami támogatást kapott a projektre. A civilek tiltakozása és nyertes perei többször is megakasztották az építkezést, a jogi csatározások végén mondta ki a Kúria, hogy a kormányhivatalnak el kell utasítania a kikötő engedélyezési kérelmét.