A bankok beszóltak a kormánynak: visszautasítják, hogy a háborús időkben extraprofitra tettek volna szert
A Magyar Bankszövetség visszautasította az extraprofit vádját. Szerintük a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések korlátozzák hitelezési és versenyképességüket.
A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert, írja az MTI a Magyar Bankszövetség közleménye alapján.
A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
Emellett a Magyar Közlönyben hétfő éjszaka megjelentetett intézkedések tovább növelik a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó fintech szolgáltatók versenytorzító szabályozói előnyét. Az eredetileg két évre (2022 és 2023) bevezetett extraprofit adó, bankadó és ATM telepítési előírások ezekre a szolgáltatókra továbbra sem vonatkoznak, míg a szigorodó tranzakciós illeték szabályok a tapasztalatok szerint korlátozottan érvényesíthetők velük szemben - érvelt a szakmai szövetség.
Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a kkv-k finanszírozásában, digitalizációban, infrastruktúraépítésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét - hangsúlyozta a bankszövetség.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón bejelentette, hogy minden multinak, amely a háborús időben extraprofitra tett szert, védelmi hozzájárulást kell fizetnie. A bankszektort külön is megnevezte ezen cégek között.
A bevezetendő intézkedések szerint nem változik a bankadó mértéke, azonban emelik a tranzakciós illeték mértékét 0,3 százalékról 0,45-re, készpénzfelvétel esetén 0,6-ról 0,9-re, megtartva a 150 ezer forintig tartó illetékmentességet. A devizaügyletekre valutaváltási illetéket vetnek ki, amely 20 ezer forintos limit mellett 0,45 százalékot jelent, és árstopot vezetnek be a számlavezetési és kártyahasználati díjakra.
Az intézkedések célja a gazdasági stabilitás biztosítása a háborús időkben, azonban a bankszektor további terhekkel néz szembe, amelyek kihívást jelentenek a működésükre és a gazdaság támogatására.
A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert, írja az MTI a Magyar Bankszövetség közleménye alapján.
A sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága jelentősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit Schadl Györgyről a bíróságon: Néztem is mindig, hogy ki van gyúrva
Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatták meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-perben, amelynek középpontjában az áll, vajon tudott-e arról, hogy minisztériuma alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kaptak kinevezést.
Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatta meg a bíróság Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-ügyben. A tárgyaláson kiderült többek között az is, amikor Völner Pált meggyanúsították, majd lemondott, bement Vargához, de nem a korrupciós ügyről beszéltek, hanem a gyerekeikről.
Varga elmondása szerint nem tudott arról, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kapták meg pozícióikat.
Azt viszont fájlalta, hogy a sajtó részletesen beszámolt a nyomozati anyagokról. Emiatt jogi lépések lehetőségét is vizsgáltatta a kollégáival. A volt miniszter neve egyébként több nyomozati dokumentumban is előkerült, hangfelvételeken is szerepel, és a bíróság előtt most először beszélt részletesen az ügyről. Korábban rendre elkerülte az erre vonatkozó kérdéseket.
A Völner–Schadl-ügy tárgyalásán új bizonyítékokat mutattak be, amelyeket Völner Pál és ügyvédje nyújtott be a bíróságnak. Papíralapú, kinyomtatott üzenetváltásokról van szó, amelyek szerintük azt mutatják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként követhette a végrehajtói ügyeket. Az üzenetek között például az alábbi beszélgetés szerepel:
Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
A per középpontjában az áll, hogy Völner Pál – aki korábban az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt – a vád szerint hosszabb időn keresztül kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügyészség szerint a több mint 80 millió forintos vesztegetési pénzért cserébe Völner segített a végrehajtói kinevezések elintézésében. Az ügyészség nyolc év börtönt kért rá.
A csütörtöki tárgyaláson Varga Judit azt mondta, hogy
csak miniszteri kinevezése után ismerte meg Schadl Györgyöt. Úgy fogalmazott: „Nem akarom megbántani a végrehajtó szakmát, de nem a prioritásaim közé tartozott, hogy a karuk vezetőjével találkozzak.” Azt is kijelentette, hogy ha találkozott Schadllal, akkor „ő mindig ott volt”, utalva Völner Pál jelenlétére.
Kiemelte továbbá azt is Schadllel kapcsolatban:
„Dinamikus ember volt, jól tudott érvelni, néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva”.
A nyomozati anyagok is tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyek szerint Schadl időpontot próbált kérni Varga Judithoz Völneren keresztül. Az egyik ilyen üzenetben az áll: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”
A volt miniszter szerint a végrehajtói terület nem tartozott a szakterületei közé, és ezért nem is érdekelte mélyebben. Elmondása szerint nagy önállóságot adott az államtitkárainak, így ebbe a területbe is csak annyira látott bele, „amennyire egy miniszter egy államtitkárra átruházott feladatkörre rá kell, hogy lásson.” Hozzátette:
„Megbíztam abban, hogy az emberek itt tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek.”
Varga Judit arról is beszélt, hogy kötelessége volt a hivatásrendek vezetőivel találkozni. Schadl például még a letartóztatása előtti napon is járt a minisztériumban. Bár akkor Varga nem volt bent, elmondása szerint nem sokkal korábban ő is találkozott vele. A bíróságon így fogalmazott:
„Arra emlékszem, hogy biztos, hogy ott volt a Völner Pál. Hogy mi volt a téma, azt nem tudom, de nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom. Majd ők biztosan elmondják, hogy konkrétan miről van szó.”
Azt is elmondta, hogy – Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan – ő is a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.
Korábban Varga Judit volt férje, Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt állította, hogy Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völnert, de ezt Orbán Viktor megakadályozta. A volt miniszter korábban kevéssé kommentálta az ügyet. 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy szerinte annyi volt a felelőssége, hogy biztosítsa „a léket kapott hajó”, vagyis a minisztérium vezetését. Ugyanakkor hangsúlyozta: „a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.”
Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatta meg a bíróság Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-ügyben. A tárgyaláson kiderült többek között az is, amikor Völner Pált meggyanúsították, majd lemondott, bement Vargához, de nem a korrupciós ügyről beszéltek, hanem a gyerekeikről.
Varga elmondása szerint nem tudott arról, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kapták meg pozícióikat.
Azt viszont fájlalta, hogy a sajtó részletesen beszámolt a nyomozati anyagokról. Emiatt jogi lépések lehetőségét is vizsgáltatta a kollégáival. A volt miniszter neve egyébként több nyomozati dokumentumban is előkerült, hangfelvételeken is szerepel, és a bíróság előtt most először beszélt részletesen az ügyről. Korábban rendre elkerülte az erre vonatkozó kérdéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pankotai Lilit feljelentették, amiért ott volt a Pride-on
Az aktivista Facebook-posztjában tette közzé a feljelentésről szóló határozatot. Bejegyzésében kiemelte: „Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek, amiért részt vettem a Pride-on.”
Pankotai Lili aktivista csütörtökön délután írt arról Facebook-bejegyzésében, hogy feljelentették, amiért kiment a Pride-ra. A fiatal még a feljelentésről szóló határozatot is közzétette közösségi média oldalán. Posztjában azt írja:
„Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek, amiért részt vettem a Pride-on.”
Szerinte "vannak harcosok, akik már nem a Fiat 500-ra hajtanak (az nekik nem elég), ők már egy személyes lábcsókra gyúrnak Orbánnál – ilyen például az a V. Erik, aki személyesen feljelentett, amiért kint voltam a Pride-on".
„Random fun fact: mindezt a mohácsi rendőrségen tette meg, ahonnan én magam is származom. A rendőrség számára linkeket csatolt, amelyek bizonyítják, hogy ott voltam” - írta. Posztjában kiemelt 3 pontot, amelyben a feljelentő személynek üzent:
„1. Képzeljétek el, ahogy Erik felkel egy nap, és úgy dönt, hogy azzal tölti az idejét, hogy feljelent egy embert, csak mert az több mint 300 ezer emberrel együtt ünnepelni merte a szabadságot. Képes bemenni, és a rendőrségen tölteni a napját – csak ezért.
2. Kedves Erik! Legközelebb jövő héten otthon leszek Mohácson, írj rám nyugodtan, megihatunk egy kávét, sétálhatunk egyet a Duna-parton, és elmondhatod, mi a problémád a szabadsággal és a szeretettel.
3. Ha meg is tudsz győzni, hogy miért lehet – és kell is – betiltani a szabadságot és a szerelmet, akkor szavamat adom: van pár telefonszámom, és megpróbálom neked elintézni azt a személyes lábcsókot a főninél.”
„Arra pedig, hogy a hatóságok hogyan fognak eljárni az ügyben, rettentően kíváncsi vagyok, és tűkön ülve várom” – zárta posztját Pankotai Lili.
Pankotai Lili aktivista csütörtökön délután írt arról Facebook-bejegyzésében, hogy feljelentették, amiért kiment a Pride-ra. A fiatal még a feljelentésről szóló határozatot is közzétette közösségi média oldalán. Posztjában azt írja:
„Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek, amiért részt vettem a Pride-on.”
Szerinte "vannak harcosok, akik már nem a Fiat 500-ra hajtanak (az nekik nem elég), ők már egy személyes lábcsókra gyúrnak Orbánnál – ilyen például az a V. Erik, aki személyesen feljelentett, amiért kint voltam a Pride-on".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely a Pride-büntetésről: A résztvevők alapvetően más megítélés alá esnek, amikor az állam két különböző része egészen mást kommunikál
A miniszter szerint a résztvevők esetleges büntetésekor figyelembe kell venni, hogy mást mondott a kormány, és mást az önkormányzat arról, hogy jogszerű vagy nem a Pride felvonulás.
A rendőrség még mindig nem válaszolt arra, számíthatnak-e büntetésre a Pride résztvevői. Gulyás Gergely azt mondta, kormányülésen nem került szóba a felvonulás, de a büntetés kérdése nem egyértelmű.
„A résztvevők alapvetően más megítélés alá esnek egy olyan helyzetben, amikor az állam két különböző része - az önkormányzat is az állam része - egészen mást kommunikál. Az egyik azt, hogy ez egy jogszerű gyűlés, amin bárki részt vehet, a másik pedig, hogy ez jogellenes.”
Gulyás Gergely szerint teljesen egyértelmű, hogy a kormánynak vagy a rendőrségnek, és nem a fővárosnak van igaza, de ez teljesen mindegy, „a résztvevők résztvételének jogi minősítésekor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
A miniszter egyetértett azzal is, hogy nem történt rendőrségi felszólítás a felvonuláson, amivel a résztvevőket tájékoztatták volna, hogy tiltott rendezvényen vesznek részt. „Ennek relevanciája van, de nem nekem kell ebben döntenem. Kétségkívül, felszólítás nem hangzott el.”
Az RTL kérdésére Gulyás Gergely elismerte, ha nem tiltják be a Pride-ot, valószínűleg kevesebben lettek volna rajta, de szerinte így visszafogottabb volt a rendezvény.
A rendőrség még mindig nem válaszolt arra, számíthatnak-e büntetésre a Pride résztvevői. Gulyás Gergely azt mondta, kormányülésen nem került szóba a felvonulás, de a büntetés kérdése nem egyértelmű.
„A résztvevők alapvetően más megítélés alá esnek egy olyan helyzetben, amikor az állam két különböző része - az önkormányzat is az állam része - egészen mást kommunikál. Az egyik azt, hogy ez egy jogszerű gyűlés, amin bárki részt vehet, a másik pedig, hogy ez jogellenes.”
Gulyás Gergely szerint teljesen egyértelmű, hogy a kormánynak vagy a rendőrségnek, és nem a fővárosnak van igaza, de ez teljesen mindegy, „a résztvevők résztvételének jogi minősítésekor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely szerint Azahriah politikai gondolkodásában még kialakulatlan, és a Tisza Párt uszításának áldozatává vált
A miniszter Azahriah posztjára reagált, amiben azt írta, a Fidesz-szavazók értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények. Az énekes utóbb bocsánatot kért a bejegyzése miatt.
A minsztert megkérdezték Azahriah szerdai posztjáról is, amiben azt írta, "már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók."
Az énekes aznap este már bocsánatot is kért a bejegyzése miatt, amit sokan bíráltak. Azt írta, már bánja, hogy olyan embereket minősített, "akik nem szándékosan az ország leépítéséhez akartak asszisztálni, szimplán hittek egy évtizednyi hazugságban."
Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, Azahriah Magyar Péter pártjának áldozata.
"Azt látjuk, hogy egy tehetséges, fiatal zenész, aki talán politikai gondolkodásában még kialakulatlan, elsősorban a Tisza Párt uszításának áldozatává vált" - fogalmazott a kormányinfón Gulyás Gergely.
Ez a hangnem a miniszter zerint ismeretlen volt a magyar politikában korábban, a Tisza Párt megjelenésével vált általánossá.
"Úgy tűnik, hogy azok, akik nem kellően gondolják végig a szavaikat, hajlamosak abba a hibába esni, hogy úgy tesznek, mintha a Tisza Párt politikusai lennének, noha itt egy tehetséges, fiatal zenészről van szó."
A minsztert megkérdezték Azahriah szerdai posztjáról is, amiben azt írta, "már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók."
Az énekes aznap este már bocsánatot is kért a bejegyzése miatt, amit sokan bíráltak. Azt írta, már bánja, hogy olyan embereket minősített, "akik nem szándékosan az ország leépítéséhez akartak asszisztálni, szimplán hittek egy évtizednyi hazugságban."
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
