HÍREK
A Rovatból

80 ezer forint pluszpénzre számíthat egy átlagnyugdíjas a friss inflációs adatok alapján

A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5%-os évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.


A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5%-os évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2%-ra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét.

A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.

2023. januárban 15% nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. (Zárójelben a nyugdíjas infláció látható.)

január: 25,7% (27,4%)

február: 25,4% (26,9%)

március: 25,2% (26,7%)

április: 24,0% (25,3%)

május: 21,5% (22,9%)

június: 20,1% (21,2%)

július: 17,6% (18,7%)

augusztus: 16,4% (17,2%)

Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22,0% volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3% volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.

A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12%-os inflációt vár, októberben 9-10%-ra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8%, decemberben pedig 7% lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7% között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.

Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15%-os nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni.

A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5%-ot is elérheti, ezért akár 3,5%-os nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 217 ezer forintra is emelkedhet.

Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6% lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk