750 ezer ember, azaz a szegénységi küszöb alatt élő magyarok 72%-a nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen - egyebek között ez derül ki az Európai Szakszervezeti Szövetség friss felméréséből.

Az Európai Unió lakosainak átlagosan 28 százaléka nem engedheti meg magának, hogy egy évben egyszer otthonától távol vakációzzon, ez az arány átlagosan mintegy 60 százalék azoknak a körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van - olvasható a tanulmányban.

Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott felmérés szerint az uniós tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a szegénységi küszöb alatt élők 88,9 százalékának nem telik nyaralásra. A dél-európai országot Románia, illetve Horvátország követi 86,8 illetve 84,7 százalékkal.

A Dk szerint a kormány magára hagyta a kis pénzből élő embereket. A kormánynál azt mondják, az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent a szegénység, és az Erzsébet táborban ingyen is nyaralhatnak a rászoruló családok gyerekei.

Azoknak fájhat a kormány által elrendelt kifizetési stop, akik az államnak szállítanak vagy szolgáltatnak valamit, de a támogatásra számító szervezetekre is nehéz ősz vár - írja a Blikk.

Ahogy mi is beszámoltunk róla: kiadták a „2000-es” kormányhatározat, melynek értelmében

A Telex szerint erre azért lehet szükség, mert Orbán Viktor rendet szeretne vágni, ugyanis úgy érzi: a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést elszabotálják.

A kivételeken túli kifizetéseket csak a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök engedélyezhet.

„A költségvetési kifizetési stop ilyen feltételekkel nem veszélyezteti a bérek, nyugdíjak, táppénz és más állami juttatás kifizetését. A jogszabályon alapuló olyan állami támogatások folyósítása is biztosítottnak látszik ez alapján, mint például a csok, a babaváró hitel vagy a már csak az év végéig igényelhető lakásfelújítási támogatás” - mondta Tóth Levente, a Bank360.hu vezető szerkesztője. A kormány tehát továbbra is fenntartja az állam működéséhez szükséges kifizetéseket, de ami nem tartozik ebbe a körbe, ott behúzta a kéziféket.

A lap szerint a költségvetési szervezetekkel szerződésben álló vállalkozások számára ez nagy érvágást jelenthet október végéig. Az egyelőre kérdéses, hogy a már elvégzett munkákat október végéig kifizetik-e nekik?

A Bank360.hu szerint az azonban majd a nem publikált jogszabály alkalmazásakor derül ki, kinek mondják azt, hogy köszönjük, ezt az árut most nem kérjük, vagy csak novemberben fizetünk.

Emellett szerintük az államtól egyedi vagy nem jogszabályban konkrétan rögzített támogatást váró szervezetek, önkormányzatok is számíthatnak arra, hogy nem, vagy csak késve juthatnak a pénzükhöz.

A megsérült Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékekben lévő gáz több mint fele már elhagyta a csővezetékeket. A fennmaradó mennyiség vasárnapig távozik majd - írja a Reuters a dán energiaügynökség vezetőjének közlése alapján.

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy

A nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Az Európai Bizottság elnöke Twitter-bejegyzésében már egyértelműen szabotázsakciónak nevezte a vezeték megrongálását. Ursula Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."

A dán energiaügynökség azt írta, hogy

Kristoffer Bottzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint a megsérült Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékekben lévő gáz több mint fele már elhagyta a csővezetékeket, és a fennmaradó mennyiség vasárnapra várhatóan szintén távozik a vezetékből.

A dán rendőrség is vizsgálatot indított az ügyben, és együttműködik a svéd és német hatóságokkal is.

„Sándor, Sándor, tűnj a pinámból!” - üzente a belügyminiszternek, az abortuszrendelet elleni tiltakozáson a Kossuth téren az egyik felszóló.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, két szervezett hirdetett tiltakozást a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján, a demonstráción több ezren vettek részt. Az esemény Murinai Angéla, a Gumiszoba nevű blog szerzőjének beszédével kezdődött. Murinai a szeptember 15-én életbe lépett módosítást „lopakodó szigorításnak” nevezte. Szerinte a fokozódó nyomás következtében azoknak kell majd felnevelniük a gyerekeiket, akik a legelesettebbek.

- mondta Murinai Angéla.

Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvos azt mondta, hogy nem fogja felhangosítani az embrió szívhangját, nem fogja a páciensei felé fordítani a monitort, csak akkor ha kérik. Ezt a kijelentést a tömeg hatalmas ovációval fogadta. Benkovics szerint „így működik az emberséges orvoslás”.

Visnyei Barbara dúla, aktivista, kétgyerekes anya arról beszélt, hogy

szerinte a leendő szülők felelős döntése a gyermek vállalása és a nem vállalása is.

Molnár Via, a Patent Egyesület aktivistája úgy látja, hogy a kormányt nem az életvédelem motiválja. Szerinte probléma, hogy nincs megfelelő szexuális felvilágosítás, a fogamzásgátlás pedig az országban luxuscikknek számít.

„Amíg ez nem hozzáférhető mindenkinek, addig nem kívánt terhességek is lesznek” - összegzett az aktivista, aki szerint Pintér Sándornak kéne meghallgatnia az iskolában ülő gyerekek szívhangját. Molnár Via beszédét azzal zárta:

A résztvevők eztuán a Belügyminisztérium épülete elé vonultak, ahol egy „emlékművet” állítottak a belügyminiszternek. A tüntetők itt hosszan sakndálták, hogy az „én méhem az én testem”, illetve hogy „nem hagyjuk”.

Az eseményről készült élő Facebook-közvetítésünket itt tudott megnézni.

Az abortusz korlátozása nők elleni erőszak címmel hirdetett meg egy tüntetést szerda délutánra, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján a Kossuth térre a Patent Egyesült és az aHang.

A Facebook esemény leríásában a szervezők úgy fogalmaznak:

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szeptember 15-től lépett életbe az abortuszszabály-módosítás, amit csak szívhangrendeletként emlegetnek. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet szerint lényegében a szívhang meghallgatásához köti az abortusz elvégzését.

A rendeletet szerdán bírálta az Európa Tanács emberi jogi biztosa is. Dunja Mijatovic szerint a módosítás „tovább nehezíti az abortusszal kapcsolatos ellátás igénybevételét".