ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

6 fontos kérdés, ha klímát akarsz beszereltetni – most választ is kapsz rájuk

Klímát szeretnél társasházi lakásodba? Tisztában vagy az esetleges buktatókkal? Kellemetlen kérdéseknek jártunk utána a témában.


Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold, és nem maradsz le róla!

Tombol a hőség, a lakás hőmérséklete meg leginkább egy katlanra hasonlít, miután jól alágyújtottak? Adja magát az ötlet, hogy akkor kellene egy klíma, ami újra élhető hőfokra varázsolná szeretett otthonod levegőjét. Eddig jól is hangzik a terv, gondolom bőszen te is belevetetted magad a különböző klímatípusok válogatásába, és már azt keresed, hol lenne a legjobb helyen a beltéri egység a nappali falán.

Sajnos a klímaügy mégsem ilyen sima, vannak olyan lehetséges akadályok, amiknek nem árt utánajárni. Most a leggyakoribb kérdések következnek, és nézzük, milyen válaszra számíthat egy társasházi lakó, ha kérdezősködik. Telefont ragadtunk, tárcsáztunk, kivártuk, és türelmesen elmagyaráztuk a helyzetet az 1042. (na jó ez azért túlzás) ügyintézőnek is, itt pedig tömören összefoglaljuk, hogy mit tudtunk meg.

Régi vezetékek futnak a házban. Elbírják majd a klímát is?

Ezzel a kérdéssel egy klímák forgalmazásával és beszerelésével foglalkozó céget érdemes megkeresni. Egy készséges szaki elárulta, hogy

egy régi panellakásban, ahol a vezetékek cseréje még nem történt meg, bizony akadhat gond.

Bár a klímák fogyasztása nem egetrengető, de lehet, hogy pont ez lesz az utolsó csepp a pohárban.

Réz- és földelt áramvezetékekre van szükség,

ha eddig még nem történt meg az egész lakásban a csere, akkor új vezeték kiépítést kell kérni, legalább a klímának, külön. Ha nem vagy benne biztos, hogy nálad mi a helyzet vezetékfronton, akkor kérj fel egy villanyszerelőt, hogy derítse ki neked!

Mikor tudnak jönni beszerelni?

A jó hír, hogy még idén, a rossz, hogy aki most szeretne klímát beszereltetni az idei nyárra, annak már nagyon igyekeznie kell, mert a legtöbb helyen, már inkább csak augusztus elejére tudnak beszerelési időpontot adni. Viszont, hogy ne zárjuk a bekezdést ilyen szomorkásan, maga a beszerelés kb. 3 órát vesz csak igénybe, és a lakás többi felújításához képest, a rendetlenség és kosz minimális.

A tényleges klímabeszerelés előtt azonban jöjjenek azok a témák, amikkel érdemes tisztában lenni, mielőtt valaki légkondit szeretne az otthonába.

A csepegő víz lehet probléma forrása?

Azt kell mondanom, hogy igen. A víz csepeghet járdára/utcára, másik lakó erkélyére/ablakpárkányára vagy füves, zöld területre. Gondolom az előbbi kettő mindenki számára világos okokból rendkívül zavaró, ezért kerülendő. De mi a helyzet a 3. alternatívával?

A csepegő víz kérdésében az 5. átkapcsolás után már nem is számoltuk, hogy hány "illetékessel" értekeztünk a kérdésről, de volt olyan aki a kormányablakhoz irányított, hogy inkább ott tegyük fel a kérdéseinket.

Nem egyszerű választ kapni a kérdésre, hogy mi van akkor, ha gondozatlan zöld területre csöpögne a víz, mert az általunk megkérdezett építészeti igazgatóságok is tovább irányítottak, mert nem hozzájuk tartozik a kérdés. Végül egy jegyző azon munkatársa világosított fel bennünket, aki birtokvédelmi ügyekkel foglalkozik. Igen, jól olvastad.

A csepegő vízzel akkor van probléma, ha valakit zavar.

Ilyenkor, akinek a területére csepeg, tehát a tulajdonos (társasházi közös terület esetén bármelyik lakó) birtokvédelmi eljárást indíthat. Ebben elmeséli a részleteket majd a döntésnek megfelelően a klíma tulajdonosát kötelezhetik az eredeti állapot helyreállítására. Azaz be kell szüntetni zárós határidőn belül végérvényesen a csepegést. Természetesen ez az ügymenet akkor is fennáll, ha valakinek pl. az erkélyére csepegne a kondenzvíz.

Szóba jöhet az a lehetőség, hogy a ház oldala mentén egy csőben elvezetni a kondenzvizet, így nem csepegne senki fejére. Abban egész gyorsan megegyezhetünk, hogy emelettől függően (gondolj csak bele, ha a 9.-ről kellene levezetni) drága, de biztosan ronda megoldás lenne. De működhet? A társasházi SZMSZ-t érdemes alaposan tanulmányozni, illetve a közös képviselőnél érdeklődni, hogy az adott társasház esetében ebből lehet-e probléma. Ezen túlmenően a helyi önkormányzati rendeleteket is meg kell nézni, de erről még lesz szó.

Hová kerülhet a külső egység?

Elérkeztünk a legkeményebb dióhoz, ami ebben a témában felmerülhet. Az első tény, amivel fájdalmasan szembesülnie kell a leendő légkondi tulajdonosának, hogy a klímás cégeknek nem dolga, és nem fognak ebben feltétlen érdemben segíteni. Ha mégis akkor juhé, de erre nincs garancia és neked fog fájni, ha nem lesz rendben.

A második kellemetlenség, hogy nincs egységes országos előírás,

hanem helyi rendeletek vannak, így hiába világosított fel az unokahúgod férjének a keresztanyja a múltkor, ha ő az ország másik felében él.

A külső egység az épület homlokzatán esztétikai kérdésnek számít, így a helyi önkormányzat építészeti igazgatóságára/településfejlesztési osztályára tartozik.

A legtöbb önkormányzat honlapjáról némi keresgélés után előkeríthetők a helyi rendeletek, amik a klímakérdésre vonatkoznak, de ha nem találod, a fenti részleg tud majd segíteni.

Az építészeti osztálytól megtudtuk, hogy védett területen például egy barokk jellegű belváros legforgalmasabb utcájának ablaka mellé, egész biztos nem fognak engedélyt kiadni, és várhatóan le is szedetik majd. Ugyan ez a helyzet a műemlékvédelem alatt álló épületekkel.

Ha bármi miatt határozatellenes lesz a klíma telepítése, akkor településképi kötelezési eljárást indíthatnak ellened, amit komolyan kell venni.

Szükséges építési engedély hozzá?

Szerencsére nem kell építési engedély a klíma beszereltetéséhez,

viszont volt olyan önkormányzat, ahol a honlapon van egy kérelem, amit nekik kellene kitöltve e-mailben elküldeni, mielőtt az első kapavágás megtörténne, akarom mondani a külső egység szerelés megkezdődne. Ennek a kérelemnek a beadása díjmentes, és 15 nap alatt elbírálják az általunk megkérdezett önkormányzatnál.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk