Miután a Népszava beszámolt az esetről, az ORFK közölte, hogy a főkapitány az ezredes bejelentését továbbította az ügyben kizárólagos hatáskörrel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészségre. A hír az ezredest meglepte, álltása szerint erről őt sem szóban, sem írásban nem értesítették. A Népszava szerint nincs utalás eljárás indítására az átrendeléséről szóló parancsban sem, a főkapitány ebben szűkszavúan csupán a „szolgálat érdekére” hivatkozott.
Az ügyről most a Népszava azt írta, hogy az ezredes meghallgatásról szóló idézésében az állt: "az eljárási cselekmény várható időtartama 1,5 óra". De a jegyzőkönyv elkészítésével együtt öt órán keresztül tartott.
Az ezredes pozitívumként értékelte, hogy a meghallgatást "a panasz jellegére tekintettel" nem férfi, hanem két ügyésznő végezte. A lapnak úgy nyilatkozott, hogy minden részletre rákérdeztek, tárgyilagosak és tapintatosak voltak.
A nő azt is mondta: "Tizenhat éve dolgozom a rendőrségen, innen kapom a fizetésem, szakmailag és érzelmileg is erősen kötődöm a munkámhoz. Tisztában voltam azzal, hogy derékba törhet a karrierem, ha eljárást kezdeményezek a közvetlen munkahelyi felettesemmel szemben".
Hozzátette: "Pontosan tudtam, hogy mindent kockára teszek".
Nyilatkozott a Népszavának az az ezredesi beosztású rendőrnő, aki bántalmazással és zaklatással vádolja az egyik felettesét.
A férfi a nőt a munkahelye elvesztésével is fenyegette - írja a lap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.
A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.
Később frissítésükben közölték:
15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.
Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.
A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”
Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.
A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:
Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:
A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.
Később frissítésükben közölték:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.
„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.huTörökülés című műsorában.
Hozzátette:
„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”
Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”
A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.
„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.huTörökülés című műsorában.
Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.
Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.
A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.
A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.
A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.
A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.
Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.
Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.
Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.
A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszternek: Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába
Andrij Szibiha élesen támadta Budapestet a Barátság vezeték elleni akció után. A magyar külügyminiszter szerint hazánk energiabiztonságát veszélyeztetik.
Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.
A külügyminiszter csütörtök délután az X-en reagált, és azt írta, ez nem Magyarország háborúja.
„Nem vagyunk felelősek érte, nem mi indítottuk, nem is vettünk részt benne. Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába”
– fogalmazott Szijjártó.
A politikus a kitiltás bejelentésekor többször hangsúlyozta, mennyire súlyosnak tartja a vezeték elleni támadást. A történtek után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is jelezte, hogy hiányolta a magyar kormány reakcióját.
Csütörtökön Zelenszkij és Robert Brovdi is megszólaltak a kitiltás ügyében. Brovdi üzenetében úgy fogalmazott: „dugja fel a szankcióit és a Magyarországról való kitiltást a seggébe”. Az ukrán elnök pedig három nyelven, köztük magyarul is közzétett egy üzenetet, amelyben kiemelte, hogy ha ez valóban megtörtént, azon csak felháborodni lehet. Utasította az ukrán külügyet, hogy vizsgálja ki az ügy hátterét, és ennek megfelelően tegyen lépéseket.
Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.
