HÍREK
A Rovatból

444: Földbe állt a magyarországi akkumulátorgyártás, komoly válságban a magyar ipar

Az idei augusztusi adat különösen rosszul mutatott, és az sem látszik, hogy a magyar iparon hogyan segíthet a Szeged mellé telepítendő BYD elektromosautó-gyár.


A kedden nyilvánosságra hozott részletes adatok megerősítették a KSH korábbi jelentését, miszerint a magyar ipar komoly bajban van. Augusztusban az ipari termelés a nyers adatok szerint 9,5 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztítva pedig 4,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A jelentős különbség oka, hogy idén két munkanappal kevesebb volt augusztusban, mint tavaly – írja elemző cikkében a 444.hu.

A KSH jelentéséből kiderül, hogy a magyar ipar gyengélkedésének egyik fő tényezője továbbra is az akkumulátorgyártás.

Ennek a szektornak a volumene 24 százalékkal esett vissza, ami hatszorosa az ipari átlagos csökkenésnek.

Pedig a kormány évekig az akkumulátorgyárakat tekintette gazdasági csodafegyvernek, ami a zöld átállás és az autóipar technológiai forradalmának élvonalába repíti Magyarországot. Ehhez képest ma már azt mondhatjuk, hogy az akkugyáraktól várt sikerek még a legoptimistább GDP-, infláció- vagy deficitcélokat is felülmúlták – legalábbis most úgy tűnik, hogy ez az elképzelés messze nem valósult meg.

A statisztikai adatok és az autóiparban zajló folyamatok alapján úgy néz ki, hogy a jelenlegi helyzet még egy jó ideig fennállhat.

A hivatalos besorolás szerint az „Akkumulátor, szárazelem gyártása” szakágazatban, ahova az akkumulátorgyárak tartoznak, augusztusban mindössze 192,3 milliárd forint volt az áfa nélküli termelési érték. Egy évvel ezelőtt még 285 milliárd forint felett volt ez az összeg, és 2022 augusztusában is 206 milliárd körül mozgott. Az augusztusi adat a legalacsonyabb 2022 júniusa óta, ami azt jelenti, hogy a magyar akkumulátorgyártás két éves mélypontra került. Ha pedig figyelembe vesszük az elmúlt két év magas inflációját, akkor reálértéken még nagyobb a visszaesés.

A portál szerint nem javítja a helyzetet az sem, ha a termelési volument vizsgáljuk, és azt nézzük, hogyan alakult az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2022-ben még voltak hónapok, amikor 100 százalék fölötti növekedést láttunk, addig 2023 márciusában már csak alig több mint 30 százalékos bővülést tapasztalhattunk. Ez más ágazatokban talán még mindig jó eredménynek számítana, de az akkugyártásban a korábbi évek robbanásszerű növekedése után ez már figyelmeztető jel volt.

Az ősz beköszöntével pedig még inkább romlott a helyzet: az augusztusi több mint 40 százalékos bővülés után szeptemberben már csak 15,6 százalékos növekedést regisztráltak, majd novemberre az ágazat visszaesett.

Először tavaly decemberben fordult elő, hogy éves összevetésben csökkent az akkugyártás, nem is kevéssel, több mint 11 százalékkal.

Az idei év elején még volt némi remény, hogy a helyzet javulhat: januárban és februárban 2 százalék körüli növekedést láttunk. Azóta viszont a szektor ismét mélyrepülésbe kezdett, és a júliusi 14,9 százalékos visszaesés csak egy átmeneti felpattanás volt. Az augusztusi 24 százalékos visszaesés különösen aggasztó, és bár részben magyarázható a tavalyi erős bázissal, a helyzet így is komoly kihívásokat jelez.

Nagy kérdés, hogy az előző évek hatalmas növekedései eltűnnek-e a statisztikákból, és a bázishatás csillapítja-e a kilengéseket. Ha a szeptemberi adatokban már csak 8-10 százalékos visszaesés lesz látható, akkor talán van esély arra, hogy az év végére stabilizálódik a helyzet.

Azonban az akkugyártás piaci környezete továbbra sem kedvező, és a magyariparnak az sem segít, hogy a kínai BYD Szeged mellett épít majd gyárat, ahol nem magyar beszállítóktól szerzi be az akkumulátorokat. A kormány sem tud érdemben beavatkozni, hiszen az elmúlt években mindent megtett, hogy vonzóvá tegye az akkumulátorgyártást: közel 8000 milliárd forintnyi beruházást hoztak az országba, amihez 1000 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, de úgy tűnik, ez sem volt elég az ipar fellendítéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a Harcosok Klubja edzőtáboráról: Minden résztvevő szégyellje magát – nagyon mélyen!
A politikus szerint a zánkai Erzsébet-táborban hátrányos helyzetű gyerekeknek lenne helye, nem pedig pártrendezvénynek. Szerinte a helyszínhez olyan emberek köthetők, akiket súlyos bűnök terhelnek.


Magyar Péter újabb kemény hangvételű bejegyzést tett közzé a Facebookon. A politikus állítja, hogy Orbán Viktor „a Harcosok Klubja nevű trollszervezettel ismét edzőtábort tart” – ahogy fogalmaz –, és szerinte mindezt nem máshol, mint Zánkán rendezik. „A gyűlölethétvégét Zánkán, a volt úttörőtáborban – ma már Erzsébet-táborban – rendezik meg” – írta.

A posztban Magyar szerint az állam „a gyermektábort ingyen adta át” egy olyan alapítványnak, amelyet – állítása alapján – a „közpénzen stadion- és hotelépítő Kiss-Rigó László püspök alapított”. Hozzáteszi: Kiss-Rigó "jobbkeze" egy olyan volt KDNP-s szegedi önkormányzati képviselő, akinek gyerektáborban „korábban még Kaleta Gábor is részt vett”, akit később pedofil tartalmú képek birtoklásáért elítéltek.

A helyszín kapcsán a politikus hangsúlyozta, hogy szerinte az Erzsébet-tábor célja nem egyezik a mostani eseménnyel: „Az Erzsébet-tábor egyébként hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére kapja a forrásokat, nem pártrendezvényekre.” Azt is hozzátette, hogy az alapítvány kuratóriumában ma is szerepet Balogh Zoltán, „akinek köze volt a pedofilsegítő Kónya Endrének adott kegyelemhez”

A bejegyzés végén Magyar Péter erősen fogalmaz:

„Szent Erzsébet az árvák védőszentje. Minden résztvevő szégyellje magát – nagyon mélyen!”

– zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Átlátszó: félmilliárdból épült sehonnan sehová vezető körforgalom Zalában
A beruházás a Metrans tervezett logisztikai központjához készült. A működéshez szükséges deltavágány közbeszerzését 2024 őszén írták ki, eredmény nincs, a kivitelezés a tender szerint két év lehet.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 19.



Bő 500 millió forint európai uniós támogatásból körforgalmat építettek egy mező közepére Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, írja az Átlátszó. A lap által közölt képek szerint

az új körforgalom jelenleg nem köt össze semmit semmivel.

A zalaegerszegi, fideszes vezetésű önkormányzat a német tulajdonú Metrans tervezett logisztikai központja és konténerterminálja miatt építtette a beruházást. A projektet 2021-ben jelentették be, de nem indult el, mert a működéshez előbb vasútfejlesztés kell.

A kormány ígérete szerint Zalaszentivántól nyugatra úgynevezett deltavágány épül, hogy a tehervonatok menetirányváltás nélkül közlekedhessenek észak–déli irányban. A vasútfejlesztés még nem kezdődött el: a közbeszerzést 2024 őszén írták ki, eredményt egyelőre nem hirdettek. A beruházás 12 milliárd forintba kerülne, felét az EU, felét a magyar állam állná. A tender szerint a deltavágány két év múlva készülhet el.

A közbeszerzést kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium érdemben nem válaszolt az Átlátszónak. A Metrans közölte, hogy eddig a vasúti kiszolgálás hiánya miatt nem tudták elkezdeni a beruházást, mert a terminál így nem működhet.

A körforgalomról drónfelvétel is készült, amit az Átlátszó videójában lehet megnézni:

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Washington Post: Putyin a donyecki régiót akarja a békéért cserébe, ezt el is mondta Trumpnak
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a teljes irányítást a térségben, amelyet Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tart.


Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.

Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tartja Donyecket, amely megakasztja az oroszok gyors nyugati előrenyomulását Kijev felé. Közben a frontvonal az elmúlt évben alig mozdult, és Moszkva nagyjából Ukrajna területének 20 százalékát tartja kézben.

A telefonbeszélgetésben a cikk szerint

Putyin jelezte, hogy Zaporizzsja és Herszon bizonyos részeiről lemondana Ukrajna javára, ha megkapná Donyeck teljes ellenőrzését.

Ez kisebb területi igény, mint amiről az augusztusi alaszkai találkozón beszélt az orosz elnök – fehér házi tisztviselők szerint ez már előrelépés.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki amerikai-ukrán találkozón arra biztatta az ukrán delegációt, hogy adják át a teljes Donyecki területet a béke érdekében. Azzal érvelt, amit egyébként a Kreml is többször hangsúlyozott már: a régió többségében oroszul beszélnek.

Ukrajnában azonban az orosz nyelvhasználat önmagában nem jelent szimpátiát Oroszország felé. Ezt az is bizonyítja, hogy 2014 óta egyre többen térnek át az ukrán nyelvre.

Trump nyilvánosan nem kommentálta Putyin követelését. Miután pénteken találkozott Volodimir Zelenszkijjel, a közösségi médiában azt írta: „Itt az ideje leállítani az öldöklést, és megállapdást kötni! Elég volt a vérből, álljanak meg ott, ahol most vannak. Mondja mindkét fél, hogy győzött, döntsön a történelem!”

Ukrajna támogatja az amerikai elnök felhívását a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon. Ugyanakkor erős amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, mert úgy látják, Oroszország a gyakorlatban megtartja majd az elfoglalt területeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Több mint 2500 Trump-ellenes tüntetést tartanak egyszerre az Egyesült Államokban
A demonstrációkat a No Kings nevű baloldali koalíció koordinálja. A hatóságok több államban is készültségbe helyezték a Nemzeti Gárdát.


Több ezren gyűltek össze szombaton New Yorkban, hogy Donald Trump ellen tüntessenek. A demonstráció része annak a több mint 2500 megmozdulásnak, amit ugyanazon a napon tartanak szerte az Egyesült Államokban Trump hatalma ellen.

A New York-i Times Square-en tartott eseményt, ahogy sok másikat is, a baloldali csoportokból álló No Kings nevű koalíció szervezte – számolt be róla a BBC. A tüntetések egyik központi helyszíne Washington D.C. lesz, ahol Bernie Sanders vermonti szenátor (korábbi demokrata elnökjelölt-jelölt) is felszólal.

Trump szövetségesei azzal vádolják a résztvevőket, hogy kapcsolatban állnak a szélsőbaloldali Antifával, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon is terrorszervezetként tartanak számon.

Több republikánus kormányzó is készültségbe helyezte a Nemzeti Gárdát, de egyelőre nem lehet tudni, milyen mértékű lesz a katonai jelenlét.

A No Kings közleményében azt írta, hogy a tüntetések célja Trump autoriter hatalomgyakorlása elleni kiállás. „Az elnök azt hiszi, abszolút hatalma van, de Amerikában nincsenek királyaink és nem hátrálunk meg a káosztól, korrupciótól és kegyetlenségtől” – olvasható a szervezet weboldalán.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: