424 millió forint adóssága volt annak a budapesti kormányhivatalnak, amelyik a 150 milliós tartozásra hivatkozva bezáratta az Iványi-féle Wesley-iskolákat
A helyzet iróniája, hogy miközben az állam keményen számonkéri a közintézményeken a tartozásaikat, saját magának is jelentős kifizetetlen számlái vannak. Július végén a költségvetési intézmények összes lejárt adóssága közel 80 milliárd forintot tett ki.
Az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) két budapesti iskoláját záratta be a fővárosi kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó 150 milliós közüzemi tartozása veszélyezteti a gyerekek biztonságos nevelését - írta meg a Népszava. A döntés 300 hátrányos helyzetű, zömében sajátos nevelési igényű diákot hagyott bizonytalanságban, és széleskörű tiltakozásokat váltott ki.
Bár a köznevelési törvény alapján a kormányhivatalnak joga volt bezárni az iskolákat, az intézkedés visszásnak tűnik annak fényében, hogy maga az állam is jelentős tartozásokat görget maga előtt. A Magyar Államkincstár (MÁK) júliusi adatai szerint például a Sára Botond által vezetett budapesti kormányhivatal 424 millió forinttal tartozott a beszállítóinak, ezzel az ország második legjobban eladósodott kormányhivatala lett. A legnagyobb adósságot a Pest megyei kormányhivatal halmozta fel, 704 millió forinttal.
A budapesti kormányhivatal nem először szerepel a közintézményi adóslistán, és nem is egyedüliként: a kormányhivatalok nagy része rendszeresen küzd tartozásokkal. Július végén összesen 1,5 milliárd forintnyi lejárt tartozás halmozódott fel a 20 megyei kormányhivatal között, ami egy hónap alatt 124 millió forintos növekedést jelentett.
Az Iványi-féle intézmények bezárása mellett az is érdekes, hogy az állami iskolákat fenntartó tankerületi központok is rendszeresen eladósodnak. A MÁK szerint tavaly novemberben a tankerületek lejárt tartozásai meghaladták az 1,8 milliárd forintot. Bár a kormány decemberben rezsitámogatással csökkentette ezt az összeget, az adósságok idén tavasszal ismét megugrottak, márciusra már 3,5 milliárd forintnál jártak.
A helyzet iróniája, hogy miközben az állam keményen számonkéri a közintézményeken a tartozásaikat, saját magának is jelentős kifizetetlen számlái vannak. Július végén a költségvetési intézmények összes lejárt adóssága közel 80 milliárd forintot tett ki, amelyből a legnagyobb rész az állami kórházakhoz kötődik. Ezek az egészségügyi intézmények összesen 46,7 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel, ami közvetlenül veszélyezteti a betegellátást. Emellett a rendőrség és a börtönök is masszív tartozásokkal küzdenek: előbbinek 23,3 milliárd, utóbbinak 4,2 milliárd forint lejárt számlája van.
Az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) két budapesti iskoláját záratta be a fővárosi kormányhivatal, arra hivatkozva, hogy a fenntartó 150 milliós közüzemi tartozása veszélyezteti a gyerekek biztonságos nevelését - írta meg a Népszava. A döntés 300 hátrányos helyzetű, zömében sajátos nevelési igényű diákot hagyott bizonytalanságban, és széleskörű tiltakozásokat váltott ki.
Bár a köznevelési törvény alapján a kormányhivatalnak joga volt bezárni az iskolákat, az intézkedés visszásnak tűnik annak fényében, hogy maga az állam is jelentős tartozásokat görget maga előtt. A Magyar Államkincstár (MÁK) júliusi adatai szerint például a Sára Botond által vezetett budapesti kormányhivatal 424 millió forinttal tartozott a beszállítóinak, ezzel az ország második legjobban eladósodott kormányhivatala lett. A legnagyobb adósságot a Pest megyei kormányhivatal halmozta fel, 704 millió forinttal.
A budapesti kormányhivatal nem először szerepel a közintézményi adóslistán, és nem is egyedüliként: a kormányhivatalok nagy része rendszeresen küzd tartozásokkal. Július végén összesen 1,5 milliárd forintnyi lejárt tartozás halmozódott fel a 20 megyei kormányhivatal között, ami egy hónap alatt 124 millió forintos növekedést jelentett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.
Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.
Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.
Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.
Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.
Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pankotai Lili másodfokon pert nyert a volt gimnáziuma ellen
A bíróság kimondta: a gimnázium jogsértést követett el, amikor nyomást gyakorolt Pankotai Lilire politikai véleménye miatt. Az iskola nemcsak fizet, hanem nyilvánosan is be kell ismernie a hibát.
Pankotai Lili másodfokon is pert nyert volt gimnáziuma ellen – számolt be róla a Szabad Pécs. A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kell kifizetnie, valamint állnia kell az első- és másodfokú bírósági eljárás költségeit is. Az intézménynek emellett legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kell megjelentetnie a honlapján.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, hogy az iskola megsértette Pankotai Lili személyiségi jogait azzal, hogy „zaklató, ellenséges környezetet teremtett” számára politikai véleménye miatt. A diákra olyan mértékű nyomás nehezedett, hogy érettségi éve alatt iskolát kellett váltania.
Pankotai 2022. október 23-án egy budapesti tanártüntetésen mondott beszédet, amely után a Nagy Lajos Gimnázium nyilvánosan elhatárolódott tőle.
A TASZ szerint ezt követően folyamatos érzelmi nyomás érte az iskolában. Osztályfőnöke többször kiküldte az óráról, a beszéd miatt az osztálykirándulást is lemondták. A legsúlyosabb eset az volt, amikor az igazgató felmérte a tanárok véleményét arról, hogy továbbra is tanítanák-e a diákot. Ezután közölte vele, hogy egy kivételével egyik tanára sem szeretne vele együtt dolgozni.
Pankotai ezután a TASZ segítségével pert indított az iskola ellen. Keresetét azonban első fokon elutasította a Pécsi Törvényszék, amely nem találta megalapozottnak, hogy az iskola megsértette volna a személyiségi jogait.
Csütörtöki határozatában azonban a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a felperesnek, vagyis Pankotainak kedvezően döntött, megváltoztatva a Pécsi Törvényszék korábbi, elsőfokú döntését.
A másodfokú bíróság most kimondta, hogy az iskola megsértette Pankotai személyiségi jogait.
Az intézménynek ezért nemcsak sérelemdíjat kell fizetnie, hanem nyilvánosan is el kell ismernie a jogsértést.
Pankotai Lili másodfokon is pert nyert volt gimnáziuma ellen – számolt be róla a Szabad Pécs. A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kell kifizetnie, valamint állnia kell az első- és másodfokú bírósági eljárás költségeit is. Az intézménynek emellett legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kell megjelentetnie a honlapján.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, hogy az iskola megsértette Pankotai Lili személyiségi jogait azzal, hogy „zaklató, ellenséges környezetet teremtett” számára politikai véleménye miatt. A diákra olyan mértékű nyomás nehezedett, hogy érettségi éve alatt iskolát kellett váltania.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ingatlan adásvételét is megtilthatják a nem ott élők számára – erről beszélt Navracsics Tibor az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető azok száma, ahol ez a mutató emelkedik.
„Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent”
– tette hozzá, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.
Navracsics azt is elmondta, hogy a közösségi értékvédelmi konzultáció során öt olyan lehetőség körvonalazódik, amely megoldást jelenthet a települések védelme érdekében. Szerinte ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni, ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak.
Ezek a következők:
az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,
az elővásárlási jog kiterjesztése,
az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése,
illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.
Navracsics azonban azt is hozzátette, hogy mindegyikhez tartozik mentességi jog. Ilyen az, hogy népcsoporttal, vallási felekezettel vagy bármilyen elkülöníthető, védelemre szoruló csoporttal szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.
„Ezen túl pedig léteznek olyan speciális mentességi jogok, mint az adott településen születettek visszaköltözése, vagy éppen az állami közszolgáltatás céljából oda költözőké.”
– mondta.
A miniszter rámutatott, ezekkel az eszközökkel meg lehet akadályozni a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat.
Kiemelte, hogy a törvényjavaslattal azokat a helyi közösségeket is meg tudják védeni, amelyek évszázadokon keresztül őrizték a helyi hagyományokat. Példaként említette a sváb és szerb falvakat, amelyek közül sok, főként a főváros környékiek, mára elveszítették eredeti identitásukat.
Az ingatlan adásvételét is megtilthatják a nem ott élők számára – erről beszélt Navracsics Tibor az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető azok száma, ahol ez a mutató emelkedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a szakvélemény a debreceni akkugyár ügyében: rengeteg hiányosságot tártak fel a szakértők, csúszhat a termelés megkezdése
A hatásterület kijelölésével, a vízfelhasználással, a forgalommal és az élővilágra gyakorolt hatással kapcsolatban is problémák merültek fel. Az is lehet, hogy új környezethasználati engedélyt kell kiállítani, ami jelentősen elhúzná a projekt kezdetének időpontját.
Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.
A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.
A bírósági per egyik fő kérdése a gyár hatásterülete. Az engedélyben szereplő adatok szerint ezen a területen belül senki sem él, a civilek azonban azt állítják, hogy az érintett terület valójában sokkal nagyobb, és ők is a hatásterületen belül laknak. A bíróság tavaly elrendelte egy független szakértői vizsgálatot, amelyet a civilek finanszíroztak.
A vízfelhasználással kapcsolatban készült szakvélemény szerint az engedély nem tartalmazza a vízbázis pontos dokumentációját, és azt sem vizsgálta, hogy a gyár vízigénye milyen hatással lehet a környezetre. A szakértő szerint az engedély csupán annyit rögzít, hogy a vizet a Debreceni Vízmű biztosítja, de a kitermelés módját és következményeit nem elemezte.
A szakvélemény szerint az sem derül ki az engedélyből, hogy mi lesz a gyár napi 320 köbméternyi tisztított szennyvizének pontos sorsa, és milyen hatással lesz a térség vízháztartására az, hogy a gyár napi több ezer köbméter vizet párologtat majd el.
A dokumentum szerint ezt is figyelembe kellett volna venni a hatásterület meghatározásakor.
Az ügyben készült másik szakvélemény az élővilágra gyakorolt hatásokat vizsgálta. A szakértő megállapította, hogy a környezethasználati engedély nem tér ki a zajkibocsátás, a világítás és a talajvízváltozások élővilágra gyakorolt hatására. A szakvélemény szerint a gyár közvetett hatásai akár több kilométeres távolságban is érezhetők lehetnek.
A szakértők szerint a hatósági engedély a gyár működésével járó közúti forgalmat sem vizsgálta megfelelően. Az üzemhez kapcsolódó folyamatos kamionforgalom zaj- és környezeti terhelést jelent a környező településeknek, és hatással lehet az ingatlanok értékére is. A szakvélemény szerint az engedély pontosan rögzíti a hulladékkezelés szabályait, de a hulladékszállítás részletei hiányoznak belőle.
A bírósági eljárás következő lépése, hogy a felek véleményezik a szakvéleményeket. A civileket képviselő ügyvéd, Halász Árpád szerint az engedély olyan mértékben hiányos, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie, és új eljárásra van szükség. Ha ez megtörténik, a gyár csak egy új engedély birtokában kezdheti meg a működését.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az ügyben azt közölte, hogy a bírósági eljárás miatt nem tud nyilatkozni, álláspontját a tárgyalásokon képviseli.
Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.
A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
