Magyar Péter üzent a Tiszából kilépő Farkas Dezsőnek, aki új pártot alapít: „Van az a pénz, amiért az ember haja korpásodik”

Egy kisfiú markolja egy kukásautó kormányát a sofőr ölében ülve Csepel egyik havas, jeges utcájában – erről készült az a fotó, ami kiverte a biztosítékot egy helyi lakosnál. A felvételt, amely körülbelül 2026. január 15-én készülhetett, a néző elküldte a szerkesztőségnek, az esetről pedig az RTL Híradó számolt be. A bejelentő szerint nem egyedi esetről van szó.

– írta a csatornának a felvétel készítője, aki szerint ez a helyzet rendkívül veszélyes. Azt is állította, hogy „szinte mindig látják, hogy a gyerek vezeti a kocsit.” A néző szerint „nagyon felháborító és veszélyes, hogy ilyen extrém havas, jeges körülmények között ült a gyerek a volánnál.”

A lakossági bejelentés után a hulladékszállítást végző MOHU vizsgálatot indított. A cég szerint azonban a történet árnyaltabb: közleményükben azt írták,

Borbély Zoltán közlekedési szakjogász szerint azonban a jó szándék sem írja felül a szabályokat, és az ügy sokkal súlyosabb lehet egy egyszerű KRESZ-szabálysértésnél.

„Alapvetően az a probléma, hogy kiskorút arra nevelnek, hogy vezetői engedély nélkül, egy felnőtt vagy szülő ölében ülve kukásautót vezessen; ebben az esetben felmerülhet a kiskorú veszélyeztetésének gyanúja” – magyarázta a szakértő. A kiskorú veszélyeztetése a Büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény, amiért alapesetben akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A szakjogász a cég által említett karitatív célra is reagált.

– szögezte le Borbély Zoltán.

Az ügy végül belső eljárással zárult: a sofőr a MOHU-tól figyelmeztetést kapott. A cég közölte, bár értékelik a munkatárs segítőkészségét, de elvárják a szabályok maradéktalan betartását.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy Facebook-posztban jelentette be, hogy a Magyar Államkincstár hatósági inkasszót nyújtott be a Főváros ellen. A miniszter azt írta,

Nagy Márton állítja: „A kötelezettségeit mindenkinek meg kell fizetnie, ezért a Magyar Államkincstár a mai napon hatósági inkasszót nyújtott be.” A bejegyzést azzal zárta, hogy a bíróság döntése értelmében az adókat és a hozzájárulást be kell fizetni. A miniszter szerint

A bejelentést megelőzően, január 20-án az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék normakontroll-indítványát, arra hivatkozva, hogy a 2024-es ügyben hozott döntés továbbra is irányadó.

Az utóbbi években nőtt a szolidaritási hozzájárulás mértéke, 2025-től pedig már miniszteri rendelet határozta meg az önkormányzatok befizetendő összegét. A főváros szerint ez egy túlzó és a működőképességet veszélyeztető teher. 2025-ben több milliárd forintos tételekben, több esetben is történt inkasszó Budapest számlájáról, miközben a főváros bírósági jogvédelmet kért.

Esernyőt elő, sapkát kézbe: csapadékos, hideg hétvége jön, a hegyekben hóval, többfelé élénkülő széllel.

Az Időkép előrejelzése szerint

A légmozgás gyenge marad, a hőmérséklet reggel 3, kora délután 5 fok körül alakul.

Eleinte többfelé várható kisebb eső, havas eső és havazás, délutántól azonban már csak kevesebb helyen fordul elő csapadék. Az ország északi-északkeleti részén megélénkül, néhol meg is erősödik az északi-északkeleti szél. Hajnalban -4 és +1, napközben pedig 0 és +6 fok közé melegszik a levegő.

Délután északkelet felől szakadozni kezd a felhőzet. A keleti, északkeleti szél mérsékelt marad. Kora reggel északkeleten zord, -10, -5 fokos hideg is lehet, máshol -4, +1 fok várható, délután pedig -2 és +5 fok közötti értékekre készülhetünk.

Hétfőn még marad a hideg, néhol – elsősorban keleten és északkeleten – hószállingózás is előfordulhat. Napközben ugyanakkor délnyugat felől szakadozni, csökkenni kezd a felhőzet. A délire, délkeletire forduló szelet élénk, északnyugaton akár erős lökések is kísérhetik. Délután 0 és +5 fok közé melegszik a levegő.

A HungaroMet veszélyjelző rendszere felhívja a figyelmet, hogy a mostani előrejelzésben is szereplő hószállingózás kis mennyiségű, gyenge intenzitású havat jelent. A veszélyjelzések egyébként küszöbértékekhez kötöttek: havazás esetén például akkor adnak ki sárga riasztást, ha 12 óra alatt több mint 5 centiméter hó esik. Az ilyen változékony téli időjárás nem szokatlan, hiszen az 1991–2020-as átlag alapján január a leghidegebb hónap Magyarországon, és ilyenkor gyakoriak a tartós felhőzetet okozó hideg légpárnák is.

„Nagyon durva dolgok történtek” – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csütörtöki brüsszeli nyilatkozatában, miközben a Politico szerint Washington vezetésével épp egy békét célzó, 800 milliárd dolláros terv körvonalazódik.

Az uniós külügyminiszterek csütörtöki ülésének szünetében

Szerinte többen arról beszéltek, hogy az EU nem áll készen a békére, amiből azt a következtetést vonta le, hogy „Brüsszel és a tagállamok jelentős része háborúzni akar”. Végül arra a következtetésre jutott, hogy

Szijjártó szerint Brüsszelben „kész tényként kezelik”, hogy Ukrajnának 1500 milliárd eurót „oda kell adni” egy prosperitási terv keretében.

A lap szerint az EU hozzájárulása legalább 100 milliárd euró lenne a 2028-ban induló költségvetésből, ami több mint 200 milliárd eurónyi fejlesztést tenne lehetővé. A magyar kormány szerint egy lábjegyzet 700 milliárd dollárra is utal, de erre a cikk nem tért ki.

A külügyminiszter szerint ennél is többet akarnak. Felmerült például, hogy az Európai Beruházási Bank is fordíthasson pénzt „Ukrajna felfegyverzésére”. Ehhez módosítani kellene a bank alapokmányát, hogy uniós hadiipari fejlesztésekre is nyújthasson kölcsönt. Emellett az ukrán energiarendszert támogató alapba is több pénzt juttatnának. Szijjártó nem részletezte az összegeket, csak annyit mondott, „röpködtek a százmillió és milliárd eurók”.

A durva dolgok közé sorolta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videós bejelentkezését is, amiben gratulált az orosz földgáz pár napja elfogadott uniós kivezetéséhez, amelyet Magyarország és Szlovákia nem szavazott meg.

A kormány 17,4 milliárd eurós védelmi hiteltervéről már az utolsó fázisban vannak az egyeztetések, jelentette ki Szijjártó. A SAFE nevű uniós eszközből legfeljebb 16,2 milliárd euró járna Magyarországnak, a kormány ezt túligényelte. Az Európai Bizottság 19 igénylésből 16-ot már jóváhagyott, de a magyart még nem, miközben felmerült, hogy a jogállamisági feltételek hogyan befolyásolják az elbírálást. A miniszter szerint nyomás van a kormányokon, hogy a pénzből önkéntes alapon Ukrajnának is adjanak.

Felháborodott azon is, hogy egyesek kihívásnak tartják az USA-t. „Az is megtörtént ma nyíltan és szégyentelenül, hogy más geopolitikai szereplőkhöz hasonlóan azzal a váddal illették az Egyesült Államokat, hogy célja a mi megosztásunk” – mondta. Ezzel szemben a Politico cikke szerint a 800 milliárd dolláros terv éppen egy húszpontos, USA vezetésével zajló béketárgyalási folyamat része lenne. A miniszter később maga is jelezte: „mi teljes mértékben támogatjuk a béketárgyalásokat”.

Via Telex