HÍREK
A Rovatból

Háttéregyeztetéseket tart több ellenzéki párt – a DK-t és az LMP-t nem hívták meg

Budapest környékén, titokban egyeztetnek a pártok a Fidesz leváltásáról Magyar Péterrel vagy nélküle. A háttérben Raskó György és több kisebb párt is mozgolódik, de nem mindenki lelkes.


Több ellenzéki párt kezdett közös gondolkodásba arról, hogyan lehetne elérni a kormányváltást. A találkozókat egy Budapesthez közeli városban, egy kisgazda politikus otthonában tartották, eddig összesen négy alkalommal. A résztvevők között ott volt a Momentum, a Jobbik, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Független Kisgazdapárt is – tudta meg a Népszava.

A megbeszéléseken háromszor részt vett Raskó György agrárközgazdász is, aki jelezte, hogy magánszemélyként van jelen, nem a Tisza Pártot képviseli, és nem is tagja annak. Mint mondta, „vannak csatornái” a Tisza irányába, és több javaslatot is eljuttatott már Magyar Péterhez.

Az egyeztetések célja az, hogy közösen megtalálják a legjobb módját az Orbán-rendszer leváltásának.

„Ez nem egy Tisza-ellenes, hanem rendszerváltó szervezkedés”

– fogalmazott Szalma Botond, a Mindenki Magyarországa Néppárt alelnöke, aki rendszeresen jelen volt a beszélgetéseken. A politikus szerint ez még csak a folyamat eleje, és a későbbiekben azt szeretnék kitalálni, hogyan tudják a leghatékonyabban támogatni a változást.

A háttérbeszélgetésekről összefoglalók is készültek, ezeket eljuttatták Magyar Péter környezetéhez. Többen felvetették, hogy új „ellenzéki kerekasztalra” lenne szükség, ahol olyan témák is napirendre kerülhetnének, mint például a választójogi törvény módosítása. Az egyik résztvevő szerint érdemes lenne olyan pártlogó nélküli jelölteket indítani, akik győzelemre esélyesek azokban a körzetekben, ahol a Tisza gyengébben szerepelne.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Demokratikus Koalícióval nem kívánnak együttműködni, és – ahogy egyikük fogalmazott – „egyelőre az LMP sincs a bakancslistán”. A Mi Hazánk párt nem került szóba. Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke szintén nem volt a meghívottak között.

A találkozókon kisebb szociáldemokrata formációk is jelen voltak, és volt, aki az MSZP bevonását is szorgalmazta. Emellett tárgyalások indultak Vona Gábor pártjának bevonásáról is.

A Momentum egyik politikusa, aki nem kívánta megnevezni magát, informális beszélgetéseknek nevezte ezeket az alkalmakat. Szerinte fontos, hogy az egyéni körzetekben mindenki a legesélyesebb ellenzéki jelöltet támogassa. Hozzátette: „ettől még van dolgunk a kormányváltással”, még akkor is, ha a Momentum nem indul a választáson.

A Jobbik hozzáállását Raskó kifejezetten konstruktívnak nevezte. A párt leginkább arra szeretne biztosítékot, hogy ha most háttérbe vonul, a 2026-os választás után lehetőséget kapjon a megújulásra. A Jobbik egyébként országos listát szeretne állítani, amihez 71 egyéni jelölt szükséges. A Kutyapárt is tervez listát, de nem akar minden körzetben jelöltet indítani. A Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt viszont nem vesz részt a választáson.

A Kutyapárt csak egy egyeztetésen jelent meg, ahol Nagy Dávid pártigazgató helyettese vett részt. Nagy később úgy fogalmazott, nem sok értelme volt a „lakossági fórumra emlékeztető” találkozónak. „Ha meghívást kapunk, kétszer is meggondoljuk, hogy legközelebb elmenjünk-e” – mondta.

Raskó György pozitívnak értékelte a találkozókat. Elmondása szerint átlagosan harminc ember vett részt ezeken az alkalmakon. Az összefoglalókat, amelyeket készített, eljuttatta Magyar Péter környezetéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből
A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.


Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”
Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.


Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk