HÍREK
A Rovatból

11 mappányi titkosított dokumentumot foglalt le az FBI Trump floridai birtokán

Az egyelőre nem világos, hogyan halad majd tovább az ügy, tervezi-e az ügyészség, hogy vádat emel a volt elnök ellen.


11 mappányi iratot foglaltak le a Szövetségi Nyomozó iroda (FBI) ügynökei, amikor hétfőn házkutatást tartottak Donald Trump mar-a-lago-i házában. Az iratok között vannak olyanok is, amelyeket a legmagasabb, szigorúan titkos minősítéssel láttak el, ezeket csak különleges kormányzati intézményekben lehetne tárolni - írja a Wall Street Journal a birtokába került dokumentumok alapján.

Az eltávolított dolgok listáján szerepel 20 doboznyi tárgy, fényképek, egy kézzel írt feljegyzés, illetve azon iratok, amelyek Trump szövetségesének, Roger Stone-nak adott elnöki kegyelemhez kötődnek. A leltár szerint emellett

a „francia elnökről” szóló információk is szerepeltek a dokumentumok között.

A cikkben emlékeztetnek, hogy hivatali ideje alatt Trumpnak több konfliktusa is volt Emmanuel Macronnal főként kereskedelmi kérdések, illetve az elnök azon döntése kapcsán, hogy kilép az iráni atomegyezményből.

A lap által megszerezett iratból azonban az nem világos, pontosan mi volt a tartalma a lefoglalt dokumentumoknak.

A Bruce Reinhart amerikai szövetségi bíró által aláírt házkutatási és lefoglalási parancsból az kiderül, hogy az ügynökök az úgynevezett „a 45-ös irodát”, valamint a birtokon belül az összes raktárhelyiséget és az összes egyéb helyiséget vagy területet átkutatták, amelyet Trump és személyzete használt vagy használhatott, és ahol dobozokat vagy dokumentumokat lehetett tárolni.

Voltak a lefoglalt dobozokban minősített iratok, köztük szigorúan titkos, titkos és bizalmas jelzésű dokumentumok, úgynevezett TS/SCI (Top Secret/Sensitive Information) iratok. A jegyzőkönyvből kiderült, hogy az FBI magával vitt egy bőrkötésű dobozt is, benne fotóalbumokkal, kézzel írott jegyzetekkel, és különböző egyéb, minősített és titkos iratokkal.

A Washington Post szerint atomfegyverekre vonatkozó minősített iratokat is kerestek a házkutatás során. Eddig erre vonatkozó információ nem derült ki.

Taylor Budowich, Trump szóvivője azt mondta az eljárással kapcsolatban, hogy az nem csak hogy példátlan, de nem is volt szükségszerű.

A volt elnök környezetében ugyanis azt mondják, hogy Trump amúgy is átadta volna ezeket az iratokat,

erről már folytak a tárgyalások. Emellett szerintük Trump még az elnöksége alatt feloldotta egyes iratok titkosságát. A cikkben megjegyzik, hogy erre valóban van lehetősége a hivatalban lévő elnöknek, de ennek folyamatát egy szövetségi törvény írja elő.

Az igazságügyi minisztérium számára a hétfői házkutatás egy több hónapig tartó munka eredménye volt, amelynek célja elsősorban a kérdéses dokumentumok visszaszerzése és biztonságba helyezése volt. Emellett azonban

büntetőjogi vizsgálatot is folytattak: az ügyet ismerő források szerint ugyanis kételkedni kezdtek abban, hogy Trump csapata őszinte volt a náluk lévő iratokkal kapcsolatban.

Az azonban nem világos, hogyan halad majd tovább az ügy, és az ügyészség tervezi-e, hogy vádat emeljen Donald Trump, vagy a környezetében lévők ellen most, hogy az iratok visszakerültek. A végzés szerint azonban

a nyomozók olyan iratokat kerestek, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak a minősített információk gyűjtésére, továbbítására vagy elvesztésére vonatkozó törvények megsértésére.

A volt elnök és csapata nem rendelkezik az úgynevezett eskü alatt tett nyilatkozattal, amely részletesebb tájékoztatást adna az FBI vizsgálatáról. Ebből derülhetne ki például, hogy a kormány milyen bizonyítékokat, köztük tanúkat gyűjtött össze, illetve az is, hogy a nyomozók miért gondolják úgy, hogy bűncselekmény történhetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nix ugribugri” – Orbán Viktor reagált az MLSZ döntésére, hogy Marco Rossi maradhat a szövetségi kapitány
A Magyar Labdarúgó Szövetség továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes.


Kedden este megszületett a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése: Marco Rossi marad a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.

Az MLSZ továbbra is bizalmat szavazott a szakembernek, akinek szerződése 2030-ig érvényes. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a döntés után azt nyilatkozta: "Marco Rossi 82 mérkőzésen vezette a magyar csapatot, egyhuzamban ez a leghosszabb sorozat, ezalatt sok sikert ért el, két Európa-bajnokságra elvitte a válogatottat, a Nemzetek Ligájában szép sikereket hozott.” Ugyanakkor elismerte a kudarcot is.

Hozzátette azonban: „Kétségtelen, hogy a vb-selejtezőkön nem sikerült továbbjutni, a közvéleményben érthetően felvetődött, hogy marad-e vagy nem marad. Marco Rossi beszámolt az elnökségnek az elképzeléseiről, és az elnökség úgy döntött, hogy bizalmat szavaz neki”.

Az MLSZ bejelentésére Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált. A nagy focirajongó miniszterelnök azt írta:

"Nix ugribugri.

Rossi a mester!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump szerint közel a béke Ukrajnában, Macron viszont nyomást gyakorolna az oroszokra
Amerikai és orosz tisztségviselők Abu-Dzabiban egyeztetnek a részletekről. Moszkva azonban jelezte: csak akkor bólintanak rá a tervre, ha a követeléseik is teljesülnek.


„Azt hiszem, nagyon közel jutottunk egy megállapodáshoz”

– fogalmazott Donald Trump amerikai elnök a Hálaadás-ünnepségen a Fehér Házban, írta a hvg.hu. Azt is megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz–ukrán konfliktus rendezését, de most már előrelépést lát.

Karoline Leavitt elnöki szóvivő szerint az elmúlt hét komoly előrelépést hozott, mert sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz felet is.

„Van néhány érzékeny, de nem leküzdhetetlen részlet, amire megoldást kell találni, és ez további tárgyalásokat igényel Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között”

– tette hozzá.

A békefolyamat részeként Dan Driscoll, a Pentagon szárazföldi haderőért felelős vezetője kedden Abu-Dzabiban több órán át egyeztetett orosz tisztségviselőkkel. Jeffrey Tolbert, a hadsereg szóvivője szerint a megbeszélések jól haladtak. Driscoll nemcsak Abu-Dzabiban, hanem már vasárnap Genfben is tárgyalt egy amerikai–ukrán egyeztetésen, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint komoly előrelépést értek el. Az egyeztetéseknek keretet ad, hogy az amerikai elnök múlt csütörtökön, november 20-án a Hálaadás ünnepéig, vagyis e hét csütörtökéig adott határidőt az ukrán félnek a többpontos amerikai béketerv elfogadására.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington egyelőre nem mutatta be Moszkvának a béketerv módosított változatát, és jelezte, hogy Oroszország elutasítja a javaslatot, ha abból kikerülnek a követeléseik.

Emmanuel Macron francia elnök jóval borúlátóbb Trumpnál. Szerinte az oroszoknak nincs szándékuk a tűzszünetre, ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. A francia elnök egy keddi videokonferencia után úgy vélte, Moszkva szándékot sem mutatott arra, hogy az amerikai béketervről tárgyaljon.

A CBS amerikai hírcsatorna eközben úgy tudja, hogy az ukránok már rábólintottak az amerikai béketervre. A tárgyalások hátteréhez tartozik, hogy a terv korábbi, 28 pontos változatát több szövetséges oroszbarátnak tartotta, ezért egy európai ellenjavaslat is született. Ezt azonban a Kreml hétfőn elfogadhatatlannak minősítette. A genfi egyeztetés utáni „finomított keret” a beszámolók szerint már több ukrán és európai szempontot is beépít. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken úgy fogalmazott, hogy az amerikai javaslat „alapjául szolgálhat” a rendezésnek, de Moszkva több ponton további egyeztetést sürget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai napok Szerbiában: leállás fenyegeti az egyetlen olajfinomítót, Vučić Orbánhoz fordul segítségért
Az amerikai szankciók miatt az ország napokon belül üzemanyag nélkül maradhat. A szerb elnök utolsó reménye a magyar miniszterelnök, miközben az óra vészesen ketyeg.


Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A válság hátterében az Egyesült Államok Oroszország-ellenes szankciói állnak, amelyek október 9-én kiterjedtek a szerb Naftna Industrija Srbije olajipari vállalatra is annak orosz többségi tulajdona miatt.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

„Felajánlom Szerbia részvételét a Paks II.-ben és más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak számunkra”

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

„Ez az én kérésem az amerikaiakhoz”

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk