10+1 dolog, amit tudnod kell a nevetésről
Nevetni nem csak azért érdemes, hogy hangulatunkat pozitív irányba megváltoztassuk, hanem számos egyéb, jótékony hatása miatt is. Nevetni nem csak jó érzés, hanem kell is, mert: Jót tesz a testednek!
1. A nevetés harcol a szív- és érrendszeri problémák ellen
Amikor egy jóízűt hahotázunk, jobban érezzük magunkat. A nevetés által a világ legtermészetesebb gyógymódját alkalmazzuk az egészségünk fenntartása érdekében. Csak nem tudatosan.
Vegyük például a stressz okozta károk visszafordításában betöltött szerepét. Feszült helyzetben testünk olyan hormonokat termel (pl. adrenalin és a noradrenalin), melyek hatására az ereink összehúzódnak és vérnyomásunk emelkedik, amely hosszútávon kardiovaszkuláris megbetegedéshez vezethet.
A közhiedelem szerint valakinek vagy van, vagy nincs humora. Nos, ez tévedés. Humora mindenkinek van, de kérdés, hogy mennyire fejlett az érzéke hozzá. Nevetni és viccelődni meg lehet tanulni. Például, ha valaki sokat mozog vicces emberek között, vagy gyakran néz stand-up műsorokat, az agya automatikusan arra törekszik, hogy azokat a témákon, amelyeken mások nevetnek, megértse. Így lényegében, mint a nyelvtanulás esetében is, a humor elsajátítható, csak keresni kell hozzá a megfelelő környezetet.
Egy kutatásban azt tapasztalták, hogy a nevetés jelentősen befolyásolja az erek állapotát, és javítja azok rugalmasságát, így már egy egyszeri alkalom után, közvetlenül egy 15 perces kacagtató filmjelenetet követően is az átlagosnál 22%-al hamarabb nyerik vissza az erek eredeti alakjukat, ami nagyon fontos a jó kardiovaszkuláris állapot fenntartásához.
Egy kutatásban, ahol a résztvevőkkel egy órás, megnevettető filmet nézettek, azt találták, hogy a kísérleti alanyok szervezetében megemelkedett az úgynevezett természetes ölősejtek (NK sejtek) száma. Ezeknek a sejteknek a szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis ezek azok, amik felkutatják és megsemmisítik a számunkra káros vagy hibás (pl. daganatos) sejteket. Így, szervezetük és egészségünk szempontjából elhanyagolhatatlan az NK sejtek működése. 3. Csökkenti a stresszt és a szorongást Kutatások bizonyítják, hogy mikor egy humoros filmet vagy videót nézünk, a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje több mint felére csökken le szervezetünkben. Ez azt bizonyítja, hogy a nevetés, jókedv hozzájárul a testet jócskán rombolni képes stressz mértékének csökkentéséhez. 4. Fájdalomcsillapító és feszültségoldó Szintén humoros filmet nézetett az a kutatócsoport, akik egy órás nevetés után a kísérletben résztvevő személyek fájdalomtűrésének emelkedését találta. Úgy tűnik, hogy a nevetés olyan összetett kémiai változásokat okoz a szervezetben, amely hatására mind a stresszt, mint a fájdalmat képesek vagyunk jobban tolerálni. Nevetés hatására nő az endorfin-szint a testünkben, amelyet - bár boldogsághormonnak is neveznek -, nem csak a jókedvet növeli, hanem hozzájárul a magasabb fájdalomtűréshez is. Sokszor mondják, hogy a nevetés annyira jót tesz nekünk, hogy receptre kellene felírni. Talán furcsán hangzik, de a humor és jókedv megmozgatására létezik nevetésterápia és nevetés meditáció is. Az 1-4 pontok már önmagukban indokolttá tehetik ezt a szokatlan gyógyítást, ugyanis nem csak a betegségek megelőzésében, hanem a nevetés egy elhúzódó betegségben szenvedőnek is sokat segíthet a gyógyulásban és a mentális egészsége megőrzésében. 5. Nincs felesleges nevetés „Erőltess mosolyt a szádra!”- Hallottuk már páran biztosan ezt az utasítást. Egy nehéz helyzetben talán azt gondolnánk, hogy felesleges jókedvet erőltetnünk, de meglepő módon ez nem így van. Két különböző, nagyon kreatív kísérletben is jól kimutatták, hogy már akkor is, ha „műmosolygunk”, már pozitívabban látjuk a világot. Az első kutatásban a résztvevőknek filmet kellett nézniük. Az első csoport tagjainak egy pálcikát kell tartaniuk hosszú ideig vízszintesen a szájukban, így a mosolygáshoz hasonló mimikára kényszerült az arcuk, míg a másik csoport nem kapott pálcikát. A film végén, a mesterségesen mosolygó emberek szignifikánsan jobbnak értékelték a filmet, mint a semleges csoport. A másik kutatásban szöveget olvastattak a résztvevőkkel. Az egyik írás tele volt ü-betűvel, amely kiejtésekor szomorú mimika keletkezik, a másikban nem volt egy darab ü-betű sem. Az eredmények azt mutatták, hogy az első csoport, azaz a tudtán kívül szomorúbb emberek negatívabban értékelték a felolvasott szöveget, kedvük negatív irányban változott. A nevetés izommunka: több mint 400 izmot mozgat meg, miközben serkenti a szervezet oxigén-ellátását. Ezek a leleményes kutatások arra ösztönöznek, hogy mosolyogjunk minél többet, még akkor is (vagy pont akkor), amikor sötétebben látjuk a világot.
