Drasztikus beavatkozásra készül a kormány a Hajógyári-szigeten: olyan védműrendszert akarnak építeni, amely az egész területet megóvná az áradásoktól - írja a Népszava.

A lap a Pest Megyei Kormányhivatal oldalán találta meg a környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációt, amiből kiderül, hogy

a védműrendszer megépítése a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené, legrosszabb esetben tehát 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni hozzá.

Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt, ami árvíz esetén a Megyeri híd pillérénél úgynevezett állékonysági problémákhoz vezethet - írja a lap.

A terület teljes egészében hullámtér, amelyet időről-időre elönt a Duna. A sziget fejlesztését régóta tervezték már, a most közreadott dokumentáció szerint viszont ez most már nemzetgazdasági és várospolitikai érdek is.

A kormány még három éve határozott arról, hogy megépítik a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, és még akkor döntött a sziget árvízvédelmi kiépítéséről is. A beruházás előkészítésére 628 millió forintott biztosított.

"Az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket, egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók. Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig" - írja a Népszava.

A klímakockázati hatástanulmány a szivárgásgátló résfalak építése és a területet rekreációs célokra használó lakosság ellenőrzését is a beruházás kockázatai közé sorolja.

A Népszava az érintett örnkormányzatokat és a vízügyi főigazgatóságot is kereste a tervekkel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.