HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Katonai konvoj halad át Magyarországon: haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállítanak majd
A menetoszlop vasárnap lép be az országba, hétfőn éri el a másik határt. A Honvédelmi Minisztérium az autósok türelmét és óvatosságát kéri.


A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.

Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.

A határhoz várhatóan hétfőn érnek.

A közleményben kiemelték, hogy a katonai szállítójárművek közlekedése miatt az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre lesz szükség.

Hangsúlyozták, hogy

a járművek mérete és haladási módja eltér a megszokott közúti forgalomtól, ezért a Magyar Honvédség a közlekedők együttműködését kéri.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lavrov: Elismerjük Zelenszkijt a rezsim vezetőjének, hajlandóak vagyunk tárgyalni vele
Az orosz külügyminiszter a nemzetközi garanciák szerepét hangsúlyozta, és jelezte, Moszkva tárgyalna az ukrán elnökkel. A Donbasz területe azonban továbbra is központi kérdés marad az orosz követelésekben.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.

A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.

„A garanciavállalók Ukrajna biztonságát garantálnák, amelynek semlegesnek kell maradnia, nem köthet katonai szövetséget, és nem lehet nukleáris fegyvere”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy Oroszország számára fontos az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme, valamint a területi kérdések napirenden tartása.

Nemrég derült ki, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján az orosz elnök a Donbasz teljes területét kérte a háború lezárásáért, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Volodimir Zelenszkij erről nem kíván egyeztetni.

Lavrov most először mondta ki nyíltan, hogy elismerik Zelenszkijt a „rezsim” tényleges vezetőjének, és ezért hajlandóak vele tárgyalni. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint hozzátette: „Ami a jogi dokumentumok aláírását illeti, mindenkinek világosan meg kell értenie, hogy Ukrajna alkotmánya szerint Volodimir Zelenszkij jelenleg nem elnök.”

Az orosz külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Moszkva céljai változatlanok.

„Vannak céljaink, és ezeket el fogjuk érni. Nevezetesen, kiküszöbölni az Ukrajna területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket, megvédeni az orosz etnikai csoportok és az orosz ajkúak jogait, akik az orosz kultúrához és történelemhez tartoznak”

– mondta.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Magyar Péter: Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz „győzelmi” tervét”
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.


„Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz “győzelmi” tervét” – kezdte vasárnapi Facebook-bejegyzését Magyar Péter.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre és az alig látható politikai pártokat igyekeznek futtatni a propagandában, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.

„Nem fog sikerülni. Mindenki látja már, hogy azon politikusok és “szakértők”, akik a nem létező harmadik útról kamuznak, azok, akik ötödször is a külön indulás szükségességéről beszélnek, ahelyett, hogy dolgoznának, egyértelműen Orbán Viktor hatalomban tartásáért küzdenek. Ne legyenek illúzióink, rengeteg pénzért teszik ezt és cseppet sem érdekli őket a hazánk sorsa” – fogalmazott Magyar, majd hozzátette:

egyre többen látják be, hogy azzal tesznek a legtöbbet a jelenlegi korrupt, embertelen hatalom elzavarásáért, ha 2026-ban félreállnak a változást akaró magyarok milliói útjából.

„Nekik tisztelet jár. A Fidesz hatalmi érdekeit kiszolgáló szatellit pártok felett pedig majd ítéletet mond a magyar nép és a történelem 2026-ban. Oda kerülnek, ahova való” – zárult a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
50 évesen meghalt Gál Roland, a gyilkossági ügybe keveredett fideszes politikus
Gál Roland a dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében került bíróság elé, ahol három év börtönre ítélték bűnpártolásért. A dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője súlyos betegség miatt halt meg.


Súlyoy betegség következtében 50 éves korában elhunyt Gál Roland, a dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője – írta meg a duol.hu. A politikus neve akkor került be az országos hírekbe, amikor 2013-ban egy dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében harmadrendű vádlottként emlegették.

A Szekszárdi Törvényszék három év börtönbüntetésre ítélte bűnpártolás miatt, az ítélet jogerőre emelkedett. A nyomozás idején lemondott képviselői mandátumáról, és felfüggesztették párttagságát is. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője jelentette be, aki úgy fogalmazott:

„Semmi közünk ettől a pillanattól hozzá.”

Gál Roland három héttel azután távozott a közgyűlésből, hogy emberölés gyanújával őrizetbe vették. Az ítélet szerint a gyilkosság napján ő vitte a helyszínre az elsőrendű vádlott Gál Antalt, majd a közelben várakozott. A férfi egy betört ablakon keresztül jutott be az épületbe, ahol megfojtotta Molnár Antalt, a 42 éves dunaföldvári vállalkozót.

A vádirat szerint Gál Roland segített a holttest elszállításában, amelyet Gál Antal édesanyjának felújítás alatt lévő házába vittek. A pincében építési törmelékkel takarták le, másnap pedig bebetonoztatták. A gyilkos elvette az áldozat arany nyakláncát, majd 1,3 millió forintot adott a másodrendű vádlott Szabó Józsefnek a közreműködéséért és a hallgatásért.

A holttestet csak három évvel később, 2016 februárjában találták meg. Gál Roland végig tagadta a bűnösségét. Gál Antal azt vallotta, hogy nyugtatót tett Roland kávéjába, aki elaludt az autóban, így nem tudott a történtekről, de a bíróság ezt nem fogadta el.

A börtönben jó magaviseletéért dicséreteket kapott, ugyanakkor az ügyészség antiszociálisnak és nárcisztikusnak jellemezte.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET: