HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.


Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.

Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.

Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.

A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.

A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.

A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.

A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.

A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.

A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.

A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.

A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.

A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.

A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.

A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.

A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.


Újabb nagy név távozott a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságából:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.

A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.

A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.

Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.

Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.

„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.

Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.

A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.

ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.


Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy

a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.

Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.

Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.

A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.

A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.

A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.


„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”

– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.

Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.

„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.

Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a

Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.

Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy

az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.

Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.

A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.

A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.

Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.

A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk