MÚLT
A Rovatból

10 meglepő világrekord, amit katonák állítottak fel

Nem csak a világűrbe lépő első ember volt katona, sok más rekord is az övék - a katonai világrekordok közt egy magyar is van.


A Honvédelem.hu szubjektív tízes listájába ezúttal olyan világrekordokat gyűjtöttek össze, amelyeket katonák vagy harcjárművek állítottak fel.

1. Chuck Yager és a hangsebesség

1yager

Chuck Yager az Egyesült Államok légierejének pilótája volt, neve mára eggyé vált a hangsebesség áttörésével. Az Edwards légitámaszponton (akkori nevén Muroc Army Air Field) szolgáló berepülőpilótát a Bell Aircraft kérte fel a rakétameghajtású Bell X–1 vezetésére, mivel a cég saját berepülő pilótája, Chalmers Goodlin százötvenezer dollárt kért volna a hangsebesség átlépéséhez. Yeager 1947. október 14-én, 13 700 m (45 000 láb) magasan lépte át először a hangsebességet, az 1 Machot.

Természetesen azóta ennek a többszörösét is átlépték már, ám a maga korában ez hatalmas teljesítménynek számított. Yeager ezután több magassági és sebességi rekordot is megdöntött. Amerikai pilótaként az elsők között volt, aki MiG–15-tel repülhetett, miután a géppel együtt észak-koreai pilótája Dél-Koreába disszidált. 1953 második felében Yeager az USAF által indított X–1A programban is részt vett, amelynek célja egy 2 Mach sebességet elérő repülőgép kifejlesztése volt.

2. Még mindig az An−225 a legnagyobb

2anrepgep

Az An−225-öt az Antonov tervezőirodában kezdték el fejleszteni 1985-ben azzal a céllal, hogy képes legyen szállítani a Buran űrrepülőt. A gép olyan nagyra sikerült, hogy a mai napig ez számít a világ legnagyobb aktív repülőgépének. A repülő teljes hossza nyolcvannégy, szárnyfesztávolsága pedig 88,4 méter, amellyel abszolút rekorder az aktív típusok között. A korábbi konstrukciók közül is csupán a Hughes H4-es szárnyalja túl a maga 97,5 méteres szárnyfesztávolságával, de ez a gép nem került soha forgalomba. Az An−225 kétszáz tonna hasznos terhet 4500 kilométerre tud szállítani, maximális hasznos terhelése pedig 250 tonna.

3. A világ legnagyobb helikoptere

3helikopter

A világ legnagyobb helikoptere is az egykori Szovjetunióban került ki a gyárból, ez volt a Mi–12, más típusjellel V–12, amely a NATO berkeiben a Homer kódnevet kapta. A gigantikus helikopter fejlesztésének fő célja egy olyan forgószárnyas létrehozása volt, amely képes nagy méretű és tömegű katonai eszközök szállítására. Tervezését 1963-ban kezdték a Mihail Mil vezette tervezőirodában. Ez volt az utolsó helikopter, melynek tervezésében még az idős Mil is részt tudott venni. A prototípus építése 1965-ben indult, és 1968. július 10-én emelkedett először a levegőbe. 1969 februárjában 31 030 kilogrammos tömeget emeltek vele 2951 méter magasságra. Majd ugyanezen év augusztusában már 44 205 kilós súllyal is megpróbálkoztak, amit több mint két kilométeres magasságba emelt fel a hatalmas helikopter. Ez utóbbi teljesítmény mind a mai napig világrekordnak számít.

4. A világ legnagyobb munkaadója

4munkaado

Az amerikai hadsereg számít a világ legnagyobb munkaadójának az alkalmazottak száma alapján a brit BBC televízió adatai szerint. Az amerikai hadsereg fizetési listáján, a tartalékosokat is beleszámítva összesen 3,2 millió személy található, ami világrekordnak számít. Érdekesség, hogy a kategória második helyezettje szintén egy hadsereg – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a maga 2,3 millió alkalmazottjával. Civil cég csak utánuk következik a ranglistán, méghozzá az egész Egyesült Államokat átfogó Walmart, 2,1 millió szerződéses alkalmazottal.

5. Mesterlövész-világrekord Afganisztánban

5afganisztan

A Kaliberinfo.hu hírei szerint a legfrissebb mesterlövészrekordot két ausztrál mesterlövész egyszerre állította fel, akik nagyjából egyidejű tüzeléssel 3079 yardról, azaz 2815 méterről küzdöttek le egy tálib parancsnokot. Az ausztrálok a lövéshez két Barrett M82A1. 50 BMG kaliberű öntöltő rombolópuskát használtak, amelyeket nem kifejezetten precíziós célokra szoktak használni. Az is figyelemre méltó, hogy a lövedékek közel hat másodpercig voltak a levegőben, így a célpontok nem is hallhatták a lövések dörejét.

6. Többszörös rekorder lett a világ első női berepülőpilótája

6noipilota

A francia Jacqueline Auriol több szempontból is rekorder. Ő volt a világ első női katonai berepülőpilótája, és munkája során több sebességi repülési világrekordot is jegyzett. Ő volt az első nő, aki egy Mistral vadászgéppel száz kilométeres távon 818,181 kilométer/óra sebességet teljesített. Ezzel történelmi, új világrekordot állított fel, az előző csúcseredmény 755,668 kilométer/óra sebesség volt. Egyben ő lett az első nő, aki 800 kilométer/óra sebességnél gyorsabban repült. 1953-ban az amerikai Jacqueline Cochran egy időre átírta ugyan a sebességi rekordját, de Auriol 1962-ben egy Mirage III vadászgéppel 1849 kilométer/óra sebességgel megint átvette az amerikai pilótanő sebességi rekordját. Az immár többszörös rekorder pilótanő élete során több mint száz különböző típusú repülőgépen és helikopteren repült, és részt vett a legendás szuperszonikus Concorde tesztelésében is.

7. Az első ember a világűrben

7gagarin

Jurij Alekszejevics Gagarin, az első ember a világűrben a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. A pilótát, aki addig egy légibázison teljesített szolgálatot, 1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. Társaival együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint kitűnő teljesítménye és kis termete alapján választották ki az űrutazásra. Maga a híres repülés száznyolc percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet. Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő.

8. Baumgartner zuhant a leggyorsabban

8baumgartner

Felix Baumgartner, az osztrák hadsereg korábbi helikopterpilótája 2012-ben mintegy 39 000 méteres magasságból hajtott végre bázisugrást. Ezzel több csúcsot is megdöntött, mivel ő szállt a legmagasabbra légballonnal, illetve ő ugrott ki a legmagasabbról. A harmadik rekord pár perc múlva abszolválódott, amikor a zuhanási sebessége elérte, majd túl is szárnyalta a hangsebességet, az új rekord 1342,8 km/h lett. Bár a magassági rekordot azóta megdöntötte Alan Eustace, a Google-konszern egyik vezetője, a sebességi rekordot azóta is az osztrák férfi tartja. (Az Eustace által elért legnagyobb sebesség óránként 1320 kilométer volt.)

9. Vicces rekord az indiai hadseregben

9indiai

Nemcsak komoly területeken döntenek világrekordokat a katonák, ezt bizonyítja az indiai hadsereg ötvennégy katonája, akik motorra szálltak – együtt, és egy darab motorra. Ráadásul világrekord is született, amikor az ázsiai ország hadseregének ötvennégy tagja utazott egyszerre egyetlen motoron, mégpedig egy ötszáz köbcentiméteres Royal Enfield Bulleten. Ebben a „műfajban” korábban is az indiai katonák tartották a csúcsot, akkor negyvennyolcan fértek fel a motorra, ám ez az eredmény is elég volt ahhoz, hogy átvegyék a vezetést a brazil hadseregtől, hiszen a dél-amerikaiak „mindössze” negyvenheten tudtak összezsúfolódni egy motorkerékpáron.

10. Világrekord légifotó a Pákozdi Katonai Emlékparkról

10pakozd

A válogatás végén következzen egy magyar rekord: két éve a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete megbízásából az Interspect kutatócsoport elkészítette a világ legnagyobb részletességű légi térképét a katonai emlékparkról. A magyar világrekord negyvenszeresen előzi meg a kémműholdak felvételeit és háromszázszorosan szárnyalja túl a legjobb földmegfigyelő szatellitek felbontását. Ez a legrészletesebb légi térkép, ami valaha repülőgépről készült. (A rekordról annak idején mi is beszámoltunk.)

Ha érdekes volt a lista, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Jeanne Calment hihetetlen története: 100 évesen még biciklizett, 114 évesen filmezett, 122 évesen halt meg
A francia Jeanne Louise Calment döntötte meg a leghosszabb igazolt emberi élettartam rekordját. 85 évesen kezdett el vívni, 117 évesen szokott le a dohányzásról, és amikor a 120. születésnapján megkérdezték tőle, milyen jövőre számít, azt felelte: „egy nagyon rövidre”.


Ha bármikor kiejtenéd a szádon, hogy „az én koromban ezt már nem kéne”, gondolj az Arles-ban 1875-ben született Jeanne Louise Calmentre, aki fittyet hányt az efféle sztereotípiákra, és úgy alapvetően az élet törvényeire is, hiszen 122 évet és 164 napot élni nem éppen szokványos. 100 évesen még simán biciklizett, 114 évesen szerepelt az életéről szóló filmben, és 115 évesen rászánta magát egy csípőműtétre is, sőt, a cigiről is majdnem egy évszázad után szokott le – igaz, nem a tüdejével volt gond, hanem csak azért döntött így, mert a megromlott látásával utált tüzet kérni másoktól.

Madame Calment izgalmas korban született Franciaországban, hiszen az Eiffel-tornyot 14 éves korában építették fel, és ezidőtájt találkozott – a nagybátyja boltjában festéket vásárló – Vincent van Gogh-gal, aki a megítélése szerint „koszos, rosszul öltözött és ellenszenves volt”.

A munkahelyi stressz nem rövidített az életén, hiszen 21 éves korában hozzáment másod-unokatestvéréhez (dédnagybátyja unokájához), a dúsgazdag üzlettulajdonos Fernand Calment-hoz, és sosem dolgozott egyetlen percet sem. Helyette leginkább teniszezett, kerékpározott, úszott, görkorcsolyázott, zongorázott és operába járt. Életfilozófiája az volt, hogy amin nem tudsz változtatni, azon ne stresszelj, és soha nem használt szempillaspirált, mert gyakran nevetett sírásig. Híres volt hatalmas életkedvéről, valamint nagy étvágyáról, különösen az édességek iránt.

Jeanne végig megőrizte éles szellemi képességeit, de közben tragikus dolgokat kellett megélnie: hosszú élete során a saját lánya, sőt, unokája is elhunyt. Pedig közeli hozzátartozói is rendkívül hosszú ideig éltek: idősebbik bátyja, François 97, édesapja 93, édesanyja pedig 86 évig.

Amikor Jeanne 90 éves lett, örökös híján leszerződött az akkor 47 éves, André-François Raffray nevű ügyvéddel, aki szerződésben vállalta, hogy havi 2500 frankot fizet az idős hölgynek azzal a feltétellel, hogy a halála után ő örökli a lakást. Raffray azonban a legrosszabb rémálmában sem gondolta, hogy végül nem csak 30 évig fizeti Jeanne-nak az ígért havidíjat, hanem a hölgy még túl is éli őt.
Miután az ügyvéd 77 éves korában meghalt, annak özvegye köteles volt tovább fizetni Calmentnek élete végéig a törvény értelmében.

Jeanne olyan legendás idézeteket hagyott az utókorra, mint például hogy „fiatalnak lenni lelkiállapot, nem a testtől függ. Valójában még mindig fiatal vagyok, csak az elmúlt 70 évben nem néztem ki olyan jól.” Vagy hogy „a mi jó Istenünk elfelejtett engem”. Az egyik interjúja végén az újságíró azt mondta: „Asszonyom, remélem, valamikor jövőre újra találkozunk”. Erre Jeanne azt válaszolta: „Miért ne? Annyira azért nem vagy öreg, még mindig itt leszel!”

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Új részletek derültek ki a Titanic kapitányáról – annak is híre ment, hogy túlélte a katasztrófát
Egy friss könyv szembemegy a régóta terjedő pletykákkal Smith kapitánnyal kapcsolatban. Feltárult a Titanic első emberének igazi sorsa.


Egy új könyv teljesen más képet fest a Titanic tragédiájának egyik legismertebb szereplőjéről, Edward John Smith kapitányról, mint amit a róla terjesztett szóbeszédek, cikkek, dokumentumfilmek vagy a sok esetben pontos mozifilm alapján sejtettünk.

Dan E. Parkes író A Titanic öröksége: A kapitány, a lánya és a kém című – magyar nyelven egyelőre kiadatlan – könyvében azt állítja, hogy Smith nem lőtte főbe magát, ahogy azt sok pletyka sugallta, és nem is a hajóhídon ölte meg a vezetőfülkébe betörő jeges ár, ahogyan azt James Cameron 1997-es sikerfilmjében láthattuk.

A könyv több korabeli pletykát is cáfol, például azt, hogy a kapitány ittasan vezette a hajót, figyelmen kívül hagyta a jéghegyekre vonatkozó figyelmeztetéseket, vagy felelőtlenül siettette az utazást.

Parkes megemlíti a kötetben, hogy a Titanic elsüllyedése után három hónappal egy Baltimore-i férfi azt híresztelte, hogy Smith életben van és Maryland államban bujkál. Később a Life magazin írta meg, hogy egy ohiói hajléktalan férfi Smith kapitánynak vallotta magát. E történetek egyike sem nyert bizonyítást, és lássuk be, nem is valószínű, hogy bármelyik igaz lenne.

Forrás: Wikipedia

A könyv az Unilad szerint felidézi a tragédia utáni újságcikkeket is, amelyek a kapitány öngyilkosságáról számoltak be. A Los Angeles Express 1912. április 18-án például azt írta: „E.J. Smith kapitány főbe lőtte magát”, míg a Daily Mirror egy nappal később hasonló címmel adott ki szenzációnak szánt írást; azt írták, „Smith kapitány főbe lőtte magát a hídon.” Parkes viszont hangsúlyozza, hogy a szemtanúk ugyan hallottak lövéseket, de ezeket azóta sem sikerült a tiszthez kötni.

A könyv inkább a túlélők beszámolóira alapoz: egyikük, a tragédia idején 27 éves Robert Williams Daniel például azt vallotta, látta a kapitányt a hídon, amikor a hajó süllyedni kezdett, és szerinte „hősként halt meg.”

Frederick Hoyt, egy gazdag utas arról számolt be, hogy visszatért a fedélzetre, ahol találkozott Smith-szel, és megosztottak egy italt, mielőtt ő maga a vízbe ugrott.

Isaac Maynard, egy 31 éves szakács azt mondta, látta, „ahogy a kapitányt a hídon elragadja a víz”. Valószínűleg ezt a vallomást vette alapul Cameron is a film forgatókönyvénél, ám nem teljes egészében, mert a férfi később még úszni látta Smith-t, és biztos volt benne, hogy őt, mert felismerte az egyenruháját és a sapkáját. Ezt a verziót más túlélő is megerősítette, valószínűleg az a személy, aki utoljára látta élve.

Egy tutajhoz kapaszkodó férfi próbálta kimenteni a kapitányt: kezet nyújtott neki, de az nem hagyta, csak azt kiáltotta: „Vigyázzatok magatokra, fiúk”. A szemtanú hozzátette: nem tudja, ezután mi lett vele, mert többé nem került a szeme elé, és úgy gondolta, a vízbe fulladt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: