News here

HÍREK

10 hamis mítosz az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, amelyek terjednek a neten, de nem igazak

A megtévesztő híreket és információkat már nem csak az orosz állami média platformjain, de számos kevésbé ismert oldalon és csatornán is propagálják.

Link másolása

A hírekkel együtt számos valótlanság is megjelenik az orosz-ukrán háborúról egyes híroldalakon és a közösségi médiában is. A NewsGuard amerikai hírportálokat és információs weboldalak megbízhatóságát felügyelő szervezet most összeszedte a legnépszerűbb hamis mítoszokat, amelyek a leginkább terjednek az interneten - írja a Guardian.

Jelentésük szerint már nem csak az orosz állami média, hanem kevésbé ismert oldalak is elkezdtek megtévesztő narratívákat terjeszteni. Összesen 114 domaint azonosítottak, amelyek hamis tartalmat tettek közzé a háborúval kapcsolatban. Elemzésük szerint

Oroszország többrétegű stratégiával "támad" ezen a fronton, hiszen már nemcsak a hivatalos állami média platformjain promotálják a propagandát, hanem például névtelen weboldalakon és fiókokon, valamint alapítványi és kutatási oldalakon keresztül is.

Erre egyébként már a legnagyobb közösségi oldalak is reagáltak. A Facebook és az Instagram hétfőn bejelentette, hogy az egész Európai Unióban blokkolja a hozzáférést az RT és a Szputnyik orosz állami média oldalaihoz. Ehhez csatlakozott a Twitter és a TikTok is, míg a YouTube Nagy-Britanniában is letiltotta ezeket a csatornákat.

Íme a 10 legjobban terjedő hamis háborús mítosz a NewsGuard szerint:

1. "Az ukrajnai Donbász régió oroszul beszélő lakosai ellen népirtást követtek el."

Cáfolat: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem talált erre bizonyítékot.

2. "Lengyelül beszélő szabotőrök megpróbáltak lebombázni egy klórüzemet Donbászban."

Cáfolat: A "támadásra" nincs bizonyíték, az erről készült videót napokkal a "támadás" állítólagos megtörténte előtt rögzítették.

3. "Az ukrán erők lebombáztak egy óvodát a kelet-ukrajnai Luhanszkban 2022. február 17-én."

Cáfolat: A bombázás az oroszbarát szakadár frontvonalról indult.

4. "Oroszország nem vette célba az ukrajnai civil infrastruktúrát a háború kezdetén."

Cáfolat: Egy nappal az invázió kezdete után az Amnesty International legalább három olyan orosz katonai támadásról számolt be, amely civil területen történt Ukrajnában.

5. "A nácizmus burjánzik az ukrán politikában és a társadalomban a kijevi hatóságok támogatásával."

Cáfolat: Az ukrán szélsőjobboldali nacionalista párt jelöltje, Svoboda csupán a szavazatok 1,6 százalékát szerezte meg a 2019-es elnökválasztáson.

6. "A nyugati országok puccsot szerveztek 2014-ben az oroszbarát ukrán kormány megbuktatására."

Cáfolat: Nincs bizonyíték arra az elméletre, hogy a 2014-es, Majdan térről elnevezett forradalom egy, a nyugati országok által szervezett puccs volt.

7. "Az Egyesült Államoknak biofegyver-laborhálózata van Kelet-Európában."

Cáfolat: Ezzel az amerikai védelmi minisztérium Biológiai Fenyegetés-csökkentés Programját (BTRP) akarják hamis színben feltüntetni.

8. "A NATO-nak van egy katonai bázisa a dél-ukrajnai Odesszában."

Cáfolat: Ukrajnában tilos külföldi katonai bázisok létesítése.

9. "A Krím-félszigetet legálisan annektálták Oroszországhoz."

Cáfolat: Az ENSZ Közgyűlése illegitimnek nyilvánította a 2014-es népszavazást, amely támogatta a Krím Oroszországhoz való csatolását.

10. "A modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre."

Cáfolat: Oroszország és Ukrajna közös öröksége több mint ezer éves múltra tekint vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Beszakadt a MOL Orbán Viktor bejelentése után
Délelőtt még nőtt a részvények értéke, kora délután viszont már rosszabb lett a helyzet, mint tegnap.

Link másolása

Bezuhantak a MOL részvényei Orbán Viktor szerdai bejelentése után - írja a Portfolio.

Ahogy arról mi is írtunk, kedden éjjel megszüntette a kormány a magánszemélyek részére megtartott benzinársapkát, így szerdától már mindenki a piaci áron tankolhat.

A bejelentés után, szerdán délelőtt Orbán Viktor közölte: „Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk. Mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk és a rezsivédelmi alapba irányítjuk".

A tőzsdék is reagáltak a hírre. Az árstop eltörlésének hatására emelkedett a MOL részvényeinek értéke, a délelőtti órákban már 3,1 százalékos pluszban voltak a Portfolio cikke szerint.

A miniszterelnök bejelentése után azonban

"a reggeli pluszok elolvadtak, délután fél egy előtt a tegnapi záróárfolyam alatt állt az árfolyam".

Délután egy óra után pedig már 1,7 százalékos mínuszban voltak a társaság részvényei.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista arról, mennyiért lehet a környező országokban tankolni
Az üzemanyag most Szlovéniában és Ukrajnában a legolcsóbb.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, kedd éjjel bejelentette a kormány a benzinársapka eltörlését. Így megszűnt a lehetőség, hogy a magánszemélyek olcsóbban tankoljanak, már csak piaci áron lehet üzemanyaghoz jutni.

Az Index a Cargopedia fuvarozási portál adatai alapján összeszedte, hogy a környező országokban mennyiért lehet tankolni:

• Ausztriában a 95-ös benzint 640, a gázolajat 717 forintnak megfelelő átlagáron,

• Horvátországban a benzint 652, a gázolajat 739 forintnak megfelelő átlagáron,

• Romániában a benzint 604, a gázolajat 704 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szerbiában a benzint 617, a gázolajat 723 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szlovákiában a benzint 644, a gázolajat 712 forintnak megfelelő átlagáron,

• Szlovéniában a benzint 565, a gázolajat 643 forintnak megfelelő átlagáron,

• Ukrajnában pedig a benzint 541, a gázolajat 585 forintnak megfelelő átlagáron adják.

Nálunk a holtankoljak.hu adatai szerint

• a 95-ös benzin átlagosan 617 forintba

• a gázolaj 681 forintba kerül szerdától.

Az egyes kutakon lehetnek ettől eltérő árak, volt, ahol 700 forintot kértek a benzinért és 840-et a gázolajért. A MOL-kutakon 641 forint a benzin és 699 forint a gázolaj irányadó ára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Csák János a tanártüntetésekről: „Az utcáról nem lehet kompromisszumokat kötni”
A miniszter szerint méltánytalan, hogy olyan követelésekkel állnak elő a pedagógusok, amelyekhez hosszú előkészítések szükségesek, a belügyminiszter pedig csak fél éve vette át a területet.

Link másolása

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Hír TV-ben beszélt a gazdasági válság okozta nehézségekkel küzdő kultúra problémáiról. Megemlítette, hogy az energiafelhasználás csökkentése érdekében újra kell gondolni a múzeumok, színházak működését, például az évadok áttolását a nyár felé.

Ezen kívül az oktatásról is szót ejtett. Elmondta, hogy a kormány az elmúlt években emelt a fizetéseken és létrehozták a nemzeti alaptantervet is. Most jön a következő lépés, a mérés, hogy mit teljesítenek az iskolák.

A tanári tüntetésekről így nyilatkozott:

„Sajnálatos, hogy létrejött egy politikailag motivált tiltakozáshullám, ami nem arról szól, hogyan javíthatnánk meg a rendszert, hanem, hogy hogyan tudnánk destabilizálni”.

Szerinte a baloldal azért lobbizik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a béremeléshez szükséges forrásokat.

A kérdésre, hogy a pedagógusok nem csak a béremelés miatt állnak ki, úgy reagált:

„a Belügyminisztérium, Pintér belügyminiszter egy fél éve vette át ezt a területet. Ezért is tartom méltánytalannak, hogy olyan követelésekkel állnak elő, amiknek hosszú előkészítésük van".

Azt is mondta: „Szerintem Maruzsa államtitkár úr is, Pintér miniszter úr is nagyon is hallgat egyébként a tanárok legitim szervezeteire. De utcáról nem lehet kompromisszumokat kötni, nem lehet konszenzusra jutni. Le kell ülni egymással".

VIDEÓ: A Hír TV beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hét év fegyházat kértek a volt katonára, aki meg akart erőszakolni egy terhes nőt Miskolcon
A 35 éves férfi hosszan követte a kismamát, majd egy lépcsőnél elkapta és erőszakoskodni kezdett vele.
Fotó: Ügyészség - szmo.hu
2022. december 07.


Link másolása

Erőszakkal elkövetett szexuális erőszak miatt emelt vádat a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség egy volt katona ellen a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsánál.

A vádirat szerint

a 35 éves férfi 2022. június 20-án, délután, Miskolcon, egy várandós nőt követett, majd egy lépcsőn mögé lépve, lehúzta a földre és fojtogatni kezdte. A férfi behúzta a nőt a lépcső melletti erdős részre ahol erőszakoskodni kezdett, de a nőnek sikerült felhívnia a segélyhívó központot, ezért a támadó elmenekült.

A megtámadott kismama több horzsolásos, könnyű sérülést is szenvedett. A gátlástalan módon, útonálló jelleggel elkövetett bűncselekmény tervszerűségére utal - írják.

A férfi huzamosabb ideig, a munkahelyétől követte a nőt. Majd a helyszínről futva menekült, de közben ruhát cserélt.

A nyomozó ügyészség elrendelte a büntetlen előéletű elkövető őrizetét és kérte a letartóztatását. A férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos szakaszvezető jogviszonyát az elkövetéstől számított három napon belül megszüntették.

A nyomozó ügyészség vádiratában azt kérte, hogy amennyiben a – jelenleg is letartóztatásban lévő – férfi az előkészítő ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság ítélje 7 év fegyházbüntetésre és ugyanennyi ideig tartó közügyektől eltiltás mellékbüntetésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: